Nem rázva, nem keverve – veszélyes lehet a tavaszi nagytakarítás?

A takarítás a háztartási balesetek egyik forrása

Érdekes adat, hogy a mérgezéses esetek harmadik leggyakoribb kiváltó oka – a gyógyszer és az alkohol után – valamilyen vegyszer, ráadásul e mérgezések 87 százaléka véletlenül történik.
A takarítás akkor sem veszélytelen, ha nem a mániánk, és a sok-sok halogatás után rászánjuk magunkat a lakás kisuvickolására.

Annak ismertetését, hogy a vegyszerek mennyire károsak a környezetre és hogy mivel is helyettesíthetők, meghagyom Ökoanyunak, ugyanakkor érdemes megnézni, hogy milyen anyagokat tartunk a lakásban, azokat miért kell biztonságos helyen tartani, és miért is nem szabad egymással keverni.

Savas, lúgos, semleges

A háztartási vegyszerek alapvetően három csoportba oszthatóak kémhatásuk szerint: savas, lúgos és semleges.

A savas tisztítószerek alapja maga a sav, ez többféle is lehet, általában sósav, foszforsav, szulfaminsav. Ezeket használjuk vízkőtlenítésre, a WC-ben és a perem alatt lévő baktériumok eltüntetésére. Ugyanis a sav feloldja a kicsapódott sókat, így azok könnyen eltávolíthatók lesznek, azonban a reakció során gáz fejlődik.

A lúgos csoportba tartozó vegyszerek a fertőtlenítőszerek, egyes fehérítők, a lefolyótisztítók és a hideg zsíroldók.  Ezek egyebek között nátrium-hidroxidot (lúgkő), nátrium-hipokloritot – vagyis klórt – tartalmaznak. A lúg használata közben nincs gázképződés. Nincs modern áru adalékanyag nélkül: a hatást kifejtő anyagokon kívül tartalmaznak még illatanyagokat vagy használatot segítő felületaktív anyagokat. Ez utóbbinak köszönhető, hogy például a wc-tisztító gél nem folyik le azonnal, hanem csak lassan, így megfelelően ki tudja fejteni hatását. 

A semleges csoportba tartoznak a súrolószerek, általános tisztítók, mosogatószerek, ezek tartalmazhatnak ecetet, alkoholt, de némelyik fertőtlenítőt is, vagyis egyáltalán nem veszélytelenek ezek sem. A mosószerek pedig kémiai fehérítőket, vízlágyító anyagokat, fertőtlenítőszereket, illatanyagokat tartalmaznak. Az adalékanyagok sem veszélytelenek, többségük allergizálhat, ezért nem szabad például öblítőt használni az újszülöttek ruháihoz, ugyanis rengeteg allergiát okozó anyag lehet benne, sokkal jobb – és olcsóbb is –, ha az öblítő helyére két kanál ecetet és négy kanál vizet teszünk.

Nem rázva, nem keverve 

A sav és a lúg szembe, bőrre vagy ruhára kerülve, belélegezve és lenyelve súlyos, életveszélyes sérülést és mérgezést okozhat. A bőrön vagy nyálkahártyán (száj, orr) a lúg puha felmaródást, duzzadt nyálkahártyát okoz,a  sav pedig száraz, pörkös felmaródást. Lenyelve károsíthatja, a nyelőcsövet, légcsövet.

6 tanács

• minden vegyszert jól elkülönítve, biztonságosan kell tárolni
• a tarolóedényre mindig legyen ráírva, hogy mit tartalmaz, véletlenül se érje el a gyerek, ne keveredjen egyéb háztartásbeli eszközökkel – nehogy összetévesszük vízzel például
• használat közben legyenek nyitva az ablakok, szellőztessünk folyamatosan
• ha kicsi és nehezen szellőző helyiségben takarítunk, ne zárjuk magunkra az ajtót
• amíg a sav kifejti hatását, ne legyünk a helyiségben
• ha rosszul érezzük magunkat, azonnal friss levegőre kell menni

És ami a legfontosabb, ne keverjük a vegyszereket. Alapvetően semmit semmivel, de az alapszabály, hogy lúgos és savas kémhatású vegyszert keverni tilos! Ugyanis így például klórgáz keletkezhet. Ez zöldessárga színű, fojtó szagú, súlyosan mérgező gáz. A klór roncsolja a tüdő szöveteit, így fulladást is okozhat. Klórgázzal balesetekről az utóbbi időkben strandok és uszodák kapcsán hallottunk. A medencék és a víz tisztítására ugyanis lúgos és savas vegyszereket is használnak. Ha ezeket nem jó arányban keverik, vagy rossz időzítéssel történik a tisztítás, akkor tömeges rosszullétet okozhat a keletkező klórgáz.  De halálos keverék lehet a hideg zsíroldó és a sósav keverése is, ráadásul a tisztítóhatás tekintetében sem lesznek hatékonyabbak.