nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Megjósolható halál?

Egyetlen vérvizsgálat. Négy vegyület koncentrációjának a mérése. Akármilyen megdöbbentőnek is hangzik elsőre, észt és finn tudósok szerint a vérünkben ott van a lenyomata a halálnak.
Bakóczy Szilvia
Bakóczy Szilvia
f Ajánlom

Közismert tény, hogy néhány betegség vagy rendellenesség kialakulása bizonyos molekulák mérésével előre jelezhető. A magas koleszterinszint például szív- és érrendszeri betegségekre való hajlamra utal. Mostanáig nem ismertek a kutatók olyan vegyületeket, amelyek mértéke megjósolta volna az általános egészségi állapot romlását, illetve az elhalálozás valószínűségét. Ez a közelmúltban megváltozott, nemrég publikálták ugyanis egy nagy érdeklődést kiváltó kutatás eredményeit.

Az a bizonyos négy vegyület

A kutatás során több mint 17 000 egészséges ember vérében vizsgáltak 100 különböző vegyületet öt éven keresztül. Ez alatt 684 ember halt meg különböző betegségekben, többek között rákban vagy szív- és érrendszeri rendellenességben. A tudósok megállapították, hogy az elhalálozottak vérében négy vegyület (az albumin, a citrát, az alfa-1 savas glikoprotein, és a lipoprotein) szintje hasonló volt. Az elhunytak közül azok, akiknek a mutatói a legrosszabbak voltak, egy éven belül meghaltak. Magát a kutatást az észtek kezdték, de annyira szkeptikusak voltak, hogy megkérték a finn kutatókat; ismételjék meg. A finnek szerint az eredmény őket is megdöbbentette, ugyanis pontosan ugyanarra jutottak, mint az észt kollégák.

Megjósolható halál?

Törékeny szervezet

“Különösen meglepő, hogy a halálozás okai különbözőek voltak, mert ez azt jelenti, hogy a vizsgált vegyületek egyfajta általános »törékenységre« utalnak az emberi szervezetben” – állította Dr. Johannes Kettunen, a kutatás egyik vezetője. A négy vegyület a máj- és veseműködés hibáira, gyulladásokra vagy fertőzésekre, az anyagcsere zavaraira vagy érrendszeri problémákra utalhat. “Abban bízunk – tette hozzá –, hogy a jövőben ezek a mérések lehetővé teszik, hogy azok az emberek, akik egészségesnek tűnnek, de valójában számos rejtett betegséggel küzdenek, megfelelő kezelést kaphassanak.”

Te mit választanál?”

Tegyük fel, hogy hiszünk a kutatóknak, a kérdés az, hogy mit gondolunk a felfedezésükről. Etikus? Nem etikus? Hasznos? Komolytalan? Amennyiben a közeljövőben elérhetővé válna egy ilyen vizsgálat, élnénk a lehetőséggel? Egy olyan világban, amiben a komolyabb betegségek hírére sem vagyunk felkészülve, nemhogy a halál gondolatára.

Az első reakciónk minden bizonnyal a hárítás lenne. Később persze lehet, hogy visszakoznánk, feltéve, ha hinni lehetne abban, hogy a folyamat visszafordítható. Így vagy úgy, mindenképpen komoly fejtörést okozna, hiszen az önmagukat beteljesítő jóslatok működését mindannyian ismerjük, de ugyanígy igaz az is, hogy vannak vérbeli küzdők, és ilyenkor még tehet az ember magáért.

Bárcsak

Az életben egyfelől éppen az a jó, hogy spontán, hogy sosem tudhatod, a következő percben nem fordul-e meg veled a világ. Ha jót hoz, izgalmasabb a váratlanság, ha rosszat, jobb nem szorongani előtte. Eddig ez rendben is van, de létezik egy másik kutatás is, ami néhányunkat felbátoríthatna arra, hogy megpróbáljuk kitapogatni a jövőt. Egy haldoklók mellett dolgozó ausztrál ápolónő éveken keresztül ugyanazokat a megbánásokat jegyezte fel az élet utolsó pillanataiból. “Bárcsak a saját életemet élhettem volna!”, “Bárcsak több időt töltöttem volna azokkal, akiket szeretek!”, “Bárcsak boldogabb lettem volna!”, sorolta a haldoklók többsége.

A tapasztalatok itt azt igazolták, hogy az emberek jelentős része bizony több dolgon is változtatna, ha kapna még egy esélyt. A kérdés innen nézve már csak az, néhány év erre vajon elegendő lenne? Lehet, hogy többségünk máshogy élné az életét, ha tudná, hogy néhány éven belül jó eséllyel meghalhat. Sőt, általában pontosan tudjuk, miken kellene változtatnunk ahhoz, hogy boldogabbak legyünk. Ha viszont így van, akkor miért kell egy rossz hírt kapni ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjünk?

Megjósolható halál?

Nem korrekt, nem etikus

“Több laboros kollégámmal is átbeszéltem a cikket, és mindenki azon a véleményen van, hogy az ilyen, akár orvosi lapokban is megjelent közleményeket nem szabad komolyan venni – állítja határozottan dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos. Ezek a megadott markerek gyulladással, érelmeszesedéssel és a sejtek energiatermelő mitochondriális tevékenységével állnak összefüggésben.

Ezekkel kapcsolatos potenciális betegségkialakulási tendenciákat esetleg meg lehet vele jósolni, de ezek nyomán nem lehet kijelenteni, hogy öt éven belül 100 százalékig biztosan kialakul magas koleszterinszint és érelmeszesedés vagy súlyos gyulladás és degeneratív folyamat (például daganat). Ilyesmit nehéz lenne valóban garantálni.

Ráadásul azt állítani, hogy valaki öt éven belül meghal, nemcsak szakmailag nem lenne korrekt, de etikailag sem. Még a gének esetén is szokás geno- és fenotípusról beszélni, vagyis tudjuk, hogy az öröklött hajlam nem biztos, hogy majd meg is jelenik az utódokban. Ha valaki olyan életformát él, ami kedvez a kódolt információ megnyilvánulásának, akkor megjelenhet az öröklött betegség. Ám ha valaki, tanulva az elődök betegségeiből, nagyon tudatosan törekszik a sokkal kiegyensúlyozottabb és egészségesebb életre, akár teljesen elkerülheti az öröklött hajlam betegségként való megjelenését.”

 dr. Balaicza Erika
dr. Balaicza Erika

A doktornő szerint a kérdést etikailag is igen nehéz lenne kezelni, még akkor is, ha elég biztosan lehetne is tudni, hogy valaki nagy eséllyel meghalhat öt éven belül. “A magam részéről soha nem jósolok várható élettartamot, még súlyosan leromlott és nagyon beteg embernek sem. Nem mondok daganatos betegeknek hónapokat vagy 1-2-5 éves túlélést. És mindig megdöbbenek, amikor a hozzám fordulóktól azt hallom, hogy ezt más kollégák megteszik.

Gyógyítói gyakorlatom során a legszélsőségesebb eseteket láttam már, és ez kellő alázatra tanított. Ráadásul pszichológiából jól ismert, hogy amire lélekben valaki felkészül, azt akkor is képes »beteljesíteni«, ha amúgy semmi szervi és objektív oka nem lett volna rá. A cikk kapcsán elgondolkodtat az is, hogy kinek és miért lenne jó, ha megnézetné és tudná, hogy várhatóan meghal-e öt éven belül?”

A finn kutatók is elismerik, hogy jelenlegi formájában a teszt még nem hasznos, sőt kifejezetten ártalmas. Vagyis további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy a halál okát is be tudják határolni, ne csak várható esélyeit. Kettunen szerint egy újabb teszt eredményeihez legalább öt évre van még szükség. Így szerencsére bőven van időnk megrágni ezt a dilemmát.

Megosztás Facebookon