Egyre agresszívabb az influenza

“Nem vagyok sem az oltás, sem a gyógyszerek barátja, de ha ezt tudom, biztosan beoltatom magam” – kezdte influenzabeszámolóját egyik ismerősöm. Nem csoda: a hat napig tartó makacs, rendkívül magas, 40 fokig felszökő láz, a folyamatos hidegrázás, őrjítő hátfájás és a tüdőt szaggató köhögőrohamok annyira megviselték, hogy még a következő héten is komoly erőfeszítésébe telt otthonról akár egy-egy órára kimozdulni. De mások is hasonló, csaknem bénító, a hétköznapi életből szinte teljesen kiszakító tüneteket említettek az idei influenza kapcsán. De ezt erősíti az orvosok tapasztalata is. Dr. Komáromi Zoltán háziorvos szerint a korábbi évekhez képest lényegesen agresszívabb az idei influenza vírusa. Nem volt igazi telünk, így a szervezetet felkészületlenül érte a “támadás”, de ettől függetlenül is szokatlanul súlyos hatásai vannak a megbetegedésnek.

Tömegesen támadnak a kórokozók

“Idén nemcsak az influenza vírusa okozott a megszokottnál is nagyobb kellemetlenséget, de sorozatosan jöttek-jönnek olyan betegek, akik egyszerűen képtelenek kilábalni a különböző fertőzésekből. Idén sorra támad több vírus és baktérium. Klasszikus forgatókönyv, hogy az illető mondjuk decemberben jött egy egyszerűbb megfázással, azután torokfájással kínlódott, majd újabb hetek teltek hörghuruttal, melléküreg-gyulladással. A szervezet már az első fertőzéstől teljesen lemerült, ekkortól pedig »szabadon« támadott már minden kórokozó” – mondja a szakember, aki szerint a legnagyobb hiba, hogy egy könnyebb betegséggel biztosan nem maradunk otthon, azután pedig már védtelen a szervezet.
“Csak egy kis megfázás, orrfolyás, nem vesszük komolyan, pedig igenis, két-három napot otthon kell maradni, kipihenni a betegséget, hogy utána ne legyünk a különböző vírusoknak, baktériumoknak kiszolgáltatva. Nagyon fontos a pontos diagnózis is, hogy el tudjuk dönteni: vírussal vagy baktériummal állunk szemben, ugyanis más és más a gyógymód. Míg az első esetében jellemző a levertség, izomfájdalom, száraz torok és a vízszerű váladék, a másodiknál nem ennyire erősek a tünetek, a váladék pedig jellemzően gennyes” – ad némi útmutatót Komáromi doktor.

A fertőzés köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő számtalan fertőzött cseppecske útján terjed egyik emberről a másikra. Tüneteket még nem tapasztaló, de a vírust már hordozó ember is terjeszti a betegséget. A legtöbb náthás és influenzás megbetegedés a téli hónapokban fordul elő, ez azonban nemcsak az alacsony hőmérséklettel áll összefüggésben. Hideg időben gyakrabban tartózkodunk zárt, fűtött helyiségben. A fűtés kiszárítja a vírusok elleni első védelmi vonalat jelentő nyálkahártyákat, a ritkább szellőztetés, az összezártság pedig tovább növeli a fertőződés kockázatát.

Influenzás vagyok?

A tünetek mindkét betegség esetében rövid lappangási idő után, egy-három nap elteltével jelentkeznek. Az influenzát a náthától elkülönítő jellegzetesség a hirtelen kezdet, melyet rendszerint láz és hidegrázás kísér. Nátha esetén láz nem alakul ki, bár kezdetben enyhe hőemelkedés előfordulhat. A köhögés, az orrfolyás és az orrdugulás mindegyik esetben jellemző, a fáradtság, gyengeség, kimerültség, fejfájás és a végtagfájdalmak viszont inkább influenzára utalhatnak.

Mindkét esetben ajánlatos a sok folyadék, influenzánál ágyban maradni és lázat csillapítani. Járványok idején hatásos lehet az immunrendszer erősítése C-vitaminnal.

Vírusos megbetegedések kezelésére az antibiotikumok nem alkalmasak, csak másodlagos fertőzések, például baktériumok okozta tüdőgyulladás esetén ajánlott szedésük. A betegek többsége az influenzából hét-tíz nap elteltével kigyógyul, bár a gyengeség és a kimerültség még napokig fennállhat. A náthából általában ennél hamarabb felépülünk. Az esetek tíz százalékában fordulnak elő szövődmények, ekkor a gyógyulási folyamat lassúbb. Nátha esetén középfülgyulladás, a légcső és a hörgők baktériumos felülfertőződése, influenza mellett pedig tüdő-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás alakulhat ki.