„Annyira fájt, hogy ülve vasaltam” – mindent a visszerekről

Már egészen fiatalon elkezdődhet a lábat pókhálószerűen elborító értágulatok kialakulása, ami hosszan végigkísérheti az életünket. Sorozatunkban olvasóink személyes tapasztalataikat osztják meg a visszérbetegségekről, Zsuzsa ezúttal arról, hogy soha nem késő szembeszállni a problémával.
Képünk illusztráció
Képünk illusztráció

Zsuzsa 57 éves, de nagyon korán, már 17-18 éves korától látszódtak a tágult visszerek a bal lábán. Mint mondja, fiatalon gyermekápolónőként kezdett dolgozni, sokat ment, és cipelte a kicsiket. „A szüleimnek nem volt ilyen problémájuk, csak az egyik nagynénémnek, akinek fekélyesen csúnya volt a lába. A húgomnak viszont még nálam is hamarabb kezdődött a lábán az elváltozás” – mesélte.

Amikor 21 évesen terhes lett, a várandósság hónapjai alatt még csúnyább lett – és ráadásul még jobban fájt – a lába. „Gyógyszert és kenőcsöt is kellett használnom, és magas szárú »kismamacipőt« hordtam. Igaz, nagyon magas sarkú cipőt korábban sem hordtam, miniszoknyát pedig azért csak nagyon kevésszer, mert fehér a bőröm és eléggé látszott a tágult ér.”

„Amikor szociális gondozónőként sokat mentem és cipekedtem, már szinte mindig nadrágban jártam, mert befásliztam a lában. Erre főleg a fájdalom miatt volt szükség, főleg napközben, ha meleg volt, mert ilyenkor fájdalmasan duzzadt lett. A második gyerekemet várva az még csak fokozódott, nagyon fájt, ha álltam, volt, hogy ülve vasaltam és mosogattam” – emlékezett.

Zsuzsa azonban nem hagyta magát, próbált tenni a fájdalmas állapot ellen: „Otthon tornásztam, a fáslit pedig mindig már a felkelés előtt feltekertem, és hasonló otthoni technikákhoz folyamodtam. Míg a gyerekei kicsik voltak, csak erre volt időm.”

Az ötvenhez közeledve végül rászánta magát a műtétre, és nem bánta meg, mint mondja, csak az operáció utáni 2-3 hét volt rossz. Megfogadva a tanácsokat, azóta sokat sétál, heparintartalmú krémmel keni be a lábát, és és állítja, hogy már csak a nyári kánikulában érzi a lábait a korábbi állandó fájdalom helyett. „Szép nem lett a lábam, de ez már nem számít. A húgomat is én beszéltem rá a műtétre, neki nagyobb területet kellett műteni.”

Példája jól mutatja, hogy soha nem késő, és neki sokat segített az is, hogy mozog: négy éve rendszeresen jógázni jár. „A légzőgyakorlatok, amik az ereket is tornáztatják és a fordított testhelyzetű gyakorlatok csodálatosak. Emellett hideg és meleg vízzel váltakozva zuhanyozom, meleg vízben ücsörögni persze most sem tudok. Az értornát is megtanultam, közben még a tévét is tudom nézni. Az is fontos, hogy sokáig egy helyben ülni vagy állni nem szoktam, néha munka közben is felállok, és jövök-megyek” – tanácsolta.

Tudj meg többet a www.lioton.hu-n! »

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás

Kalkulálja ki Kötelezőjét!
14 biztosítóból válasszon Önnek megfelelőt! Gyors, egyszerű online kötés

További információk>>>