“A mozgáshiány károsabb, mint bármi” – LábStoryk a visszerekről

„Azt mindig is tudtam, hogy az állómunka nem egészséges. Nagyanyám egy patyolatban dolgozott, néha egész nap a vasaló mellett állt. Unokaként tisztán emlékszem, hogy esténként mindig felpolcolta a bedagadt lábait – kezdte saját LábStoryját Aranka. – Én az iskoláim befejezése után egy bank ügyfélszolgálatán kezdtem el dolgozni, nagyanyámmal ellentétben én egész nap ültem. Aztán 45 éves korom körül azt vettem észre, hogy esténként feszül a lábam. Nem fájt ugyan, de annyira nem voltam jól, hogy kimozduljak otthonról.”

Olvasónk az ülőmunka tipikus áldozata; naponta csupán annyit mozgott, ameddig elment a munkahelyére és haza. A rendszeres testmozgás hiánya tovább rontott az állapotán. Magyarországon hozzávetőlegesen a lakosság 10 százaléka küzd valamilyen vénás betegséggel, a legtöbben azonban csak a tünetek súlyosbodása után fordulnak orvoshoz, pont úgy, mint Aranka. Pedig megfelelő kezeléssel megelőzhető, hogy a betegeknek a visszérbetegség súlyos szövődményeivel kelljen szembenézniük.

„Már több éve küzdöttem a betegséggel, amikor orvoshoz fordultam. Az első, amin azonnal változtatnom kellett, az a mozgáshiányos életmód. Napi 1 óra sétát írt elő az orvos, ami az első 2-3 hétben igazi kínszenvedésnek tűnt, aztán szépen lassan kénytelen voltam rászokni a rendszeres sportra. Mostanra ott tartok, hogy hetente kétszer járok úszni, és minden este sétálok.”

Aranka esetéből tisztán látszik, hogy az ülőmunka legalább annyira káros lehet az egészségre, mint az álló. A visszérbetegség oka ugyanis a keringés elégtelensége: a vénákban nem áramlik visszafelé megfelelően a vér, vagyis pangani kezd. Az így megnövekedett nyomás eredménye az erek kitágulása: az érfalak elveszítik a rugalmasságukat, majd idővel kitüremkednek. Ezért különösen fontos, hogy aki ülőmunkát végez, az naponta többször álljon fel és tornáztassa meg a lábait.

Tudj meg többet a www.lioton.hu-n »