Egy szekszárdi tanárnő lett rosszul egy energiaitaltól, mivel annak dobozán nem volt feltüntetve, hogy koffeint is tartalmaz, így ő bátran meghúzta. Mint kiderült, az italban olyan kis mennyiség volt az alkaloidból, amennyit még nem szükséges a csomagoláson feltüntetni. Ám aki allergiás az adott összetevőre, annak egy egészen kicsi is elég a rosszulléthez. Ezt hangsúlyozza a családorvos is.

Nyomozás

– Külön kell választanunk az allergiát és az intoleranciát – mondja dr. Bense Tamás. – Előbbi esetében gyors reakciót ad a szervezet, s kis mennyiségben sem bírja az adott élelmiszert, összetevőt. Utóbbinál bizonyos mennyiséget még feldolgoz, ám egy határon túl jelez: ezt már szó szerint nem bírja megemészteni. Leggyakoribb a laktóz-, azaz a tejcukor-érzékenység. A tünetek alapján azonban nem lehet egyértelműen megállapítani, miféle nyavalyával állunk szemben, ezért a családorvos is mindig eliminációs diétát javasol, azaz kizáratja az étrendből azokat az anyagokat, amelyek allergiás tüneteket válthatnak ki. Általában ekkor megszűnnek a panaszok. Amikor azonban a páciens fokozatosan tér vissza a normális táplálkozásra, egyszer csak újra tüneteket produkál, s ilyenkor már könnyen nyakon lehet csípni a „bűnös” élelmiszert. Fontos ugyanakkor tudni, hogy az allergia – az esetek döntő többségében – nem tart örökké, a legtöbb gyerek, ahogy mondani szokták, egyszerűen kinövi. Persze mindehhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan figyeljenek az étkezésére. Való igaz, hogy az ember az, amit megeszik, s ma ellenőrizhetetlen mennyiségű vegyszer terheli az emberek tápcsatornáját. Sokuk megemésztésére, feldolgozására alapvetően alkalmatlan a szervezetünk, s amellett, hogy igyekszik szabadulni tőle, egyeseknél hevesen védekezik is ezek ellen. Mindenkinek azt javaslom, hogy bármilyen tünetet tapasztal magán, illetve gyermekén, haladéktalanul forduljon orvoshoz.

Nincs teljes biztonság

A fent említett tanárnő esete kapcsán felvetődik a kérdés, hogy azon élelmiszer-összetevők esetében, amelyekre a legtöbben reagálnak érzékenyen – például koffein, tej, liszt, szója, mogyoró... –, melyek azok a határértékek, amelyeket már fel kell tüntetni a csomagoláson?

– Koffein esetében a 150 mg/liter feletti mennyiséget már jelölni kell, azon tizennégy anyag esetében pedig, amelyek allergiát válthatnak ki, mennyiségtől függetlenül fel kell tüntetni a címkén, hogy az adott összetevőt tartalmazza – tudtuk meg dr. Martos Évától, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-főorvosától. Az előírásszerű jelölés így néz ki: „Magas koffeintartalom” – ezt kell kiírni, méghozzá „az értékesített termék nevével egy látómezőben”. A feltüntetési kötelezettség nem vonatkozik ugyanakkor az olyan kávé- és teaalapú italokra, amelyek esetében a név tartalmazza a „kávé” vagy „tea” szót. Az energiaital tehát valóban beugratós: szabályosan hagyták le a jelölésről a koffeint, ez azonban veszélyessé válhat. 

Bár a vizsgálat még zajlik, felkerestük az érintett céget. Képviselője elmondta, hogy termékük nem koffeint tartalmaz, csupán az egyik természetes növényi összetevője, a mate tea önállóan képződő vegyülete a koffein, így összetevőként a mate teát kell feltüntetni, ez pedig nem függ annak mennyiségétől. A cég munkatársa leszögezi, hogy az egy literben lévő 19 mg koffein olyan csekély mennyiség, amihez "extra koffein-érzékenynek" kell lennie valakinek ahhoz, hogy az gondot okozzon. Szerinte kevésbé életszerű, hogy egy ilyen fogyasztó az energiaital-polcról vesz le terméket és nem olvassa el tüzetesen a címkét "A hölgy bizonyára nem fogyaszt teát sem, így a mate tea feliratnál el kellett volna gondolkodnia" - hangsúlyozta lapunknak.

Szekeres Adrien torkára ment a tej

Szekeres Adrien énekes évekig birkózott felső légúti betegséggel, s nemegyszer lépett komoly torokfájdalommal színpadra. Mint kiderült: mind ő, mind pedig nagyobbik lánya, Jázmin tejfehérje-allergiában szenved. – Nyáron a klímát szidtam, télen pedig az ovit, mondván: a gyerekeim onnan hoznak haza mindenféle vírust – emlékszik az előadóművész. – Kiderült: talán ezek is ludasak, annyira azonban nem lehetnek, hogy évente alig három hétig legyek használható állapotban. Nekem a torkom mellett folyamatosan fájt a hasam, de azt hittem, ez normális. A lányomnál – a testi panaszok mellett – viselkedészavar is jelentkezett, melyről azóta tudom: szinte minden gyermeknél ez is kíséri az ételallergiát, valószínűleg azért, mert egyszerűen nem érzik jól magukat a bőrükben. Tavaly novemberben már nem bírtam lábra állni, ezért elhatároztam, lemondok a kávéról, s egyszeriben kezdtem jobban lenni. Akkor még nem tudtam, hogy ennek az az oka, hogy naponta mintegy 5–6 deci tejet kihagyok. Igaz, továbbra is főztem tejszínnel, ettem túró rudit, a helyzet mégis radikálisan javult. A lányomnál mindez akkor következett be, amikor egy komolyabb betegség miatt kapott antibiotikumkúra után immunológushoz vittem, aki átfogó vérképet készített, s azonnal kimutatta, hogy neki is tejfehérje-allergiája van. Azóta mindketten jól vagyunk, s valahányszor hasonló esetet hallok, mindig javaslom az anyukáknak, járjanak utána, nem ételérzékenység vagy -allergia áll-e a testi-lelki „nyavalygás” hátterében.