nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

A szexfüggőség keményebb az alkoholizmusnál is

Egyéjszakás kalandok sokasága, megszállott pornónézés, prostik hajszolása, görcsös ragaszkodás bizonyos személyekhez – a szex-, illetve a szerelemfüggőség megannyi formát ölthet. Az érintettek szerint az alkohol- és drogfüggőségnél sokkal nehezebben leküzdhető betegség a szex- és szerelemfüggőség.
Iványi Zsófia
f Ajánlom

„Már önmagában a fantáziálás is elég kemény tud lenni: amikor az ember olyan késztetéseket, vágyakat érez, amiktől úgymond józanul undorodna.  Az pedig még durvább, amikor ezeket a vadabbnál vadabb fantáziákat megpróbálja kiélni az életben, rávéve a partnerét, hogy olyasmiket csináljon, amik a józan ész határait feszegetik” – mesél problémájáról a harmincas évei elején járó Gábor, akinek egy tizenhat éves kapcsolata ment tönkre szex- és szerelemfüggősége miatt. Bár sosem csalta meg a barátnőjét, pornómániája, egyre keményebb szexuális igényei és olyan húzásai, mint például az egyik magyar pornósztárnak írt rajongói levél pár hete betették a lánynál a kulcsot, így most egy darabig nem találkoznak és remélik, hogy a csoportterápia segít a fiúnak leküzdeni függőségét.

Az Anonim Szex- és Szerelemfüggők (S. L. A. A.) gyűléseire – laikus elképzeléseinkkel szemben – távolról sem „a legyet is röptében” típusú macsók, hanem teljesen átlagos, ugyanakkor önmagukkal és vágyaikkal igen kemény küzdelmet folytató, nehéz helyzetben lévő emberek (elsősorban férfiak) járnak. A fent idézett fiatalember például egész életében csak egyetlen lánnyal volt, s mint mondja, nem is akar mással szexuális kapcsolatot létesíteni; egyedüli vágya az, hogy a gyerekkori szerelmével rendbe jöjjön a kapcsolata. Ehhez viszont meg kéne válnia bizonyos szokásaitól: „Bár a szexszel való szüntelen foglalatoskodás, a fantáziálás, bizonyos cselekvések és mozdulatok ennyi év alatt ugyanolyan természetessé válnak, mint a reggeli kávé, a fizikai dolgok leküzdése nem igazán jelent gondot. De a szerelmi része iszonyatosan hiányzik… Szex és pornó nélkül még csak-csak lehet élni, de szerelem, illetve társ nélkül képtelenség – én legalábbis nem tudok” – mondja a fiú, hozzátéve: „az apám kőkemény szex- és szerelemfüggő volt, több feleséget és szeretőt is elfogyasztott az évek során. Ez annyira rányomta a családi életünkre a bélyegét, hogy én ezt a fajta viselkedést mindenképp el akartam kerülni – aztán pont ugyanazt tettem, mint ő, csak más formában.”

Nem volt egészséges párkapcsolatuk

Nagy Zsolt addiktológiai konzultáns
Nagy Zsolt
addiktológiai konzultáns
Fotó: mindennapi.hu

A szerdánként egy aprócska belvárosi pincehelyiségben összegyűlő S. L. A. A. csoportnak nincs vezetője, tagjai mindannyian függők, akiket a sorsközösség, az önmaguk által betegesnek ítélt viselkedés leküzdésének a vágya tart össze. A gyűlésen nem vágnak egymás szavába, nem kommentálják a másik megszólalását, nincsenek sem viták, sem rákontrázások. Meglepő módon kapcsolatok sem szoktak itt születni, aminek Nagy Zsolt, addiktológiai konzultáns, a gyűlésnek otthont adó (a Ferencvárosi Családsegítő Központ fenntartásában működő) Írisz klub vezetője szerint az az oka, hogy a tiszteletteljes spirituális közeg nem engedi meg, hogy egymás karjába boruljanak a szexre és/vagy szerelemre éhes csoporttagok. A spiritualitás – az Anonim Alkoholisták mintájára alkalmazott – 12 lépéses felépülési programból ered, ami azt javasolja, hogy a függők hagyatkozzanak valamilyen önmaguknál nagyobb erőre – ez lehet a közösség, Isten vagy bármi, amiben hinni tudnak. „Az a lényeg, hogy ne a saját fejük után menjenek, mert az gyakorlatilag csődbe vitte az életüket. Az a tapasztalat, hogy akinek van spirituális nyitottsága, annak alaposabb a személyiségváltozása, teljesebb a felépülése” – magyarázza Nagy Zsolt, aki majd’ öt évvel ezelőtt azért kezdeményezte az első (és eddig az egyetlen) hazai szex- és szerelemfüggő önsegítő csoport létrejöttét, mert tapasztalatai szerint a felépülő drog- és alkoholbetegek eredeti szerük elhagyása után gyakran csúsznak bele különböző viselkedéses függőségekbe. Az ún. szerváltás eredményeképp kialakulhat munkamánia, netfüggőség, féktelen zabálás, vagy épp szex- illetve szerelemfüggőség. Utóbbi kialakulását az is okozza, hogy az alkohol- vagy drogproblémákkal küzdőknek többnyire nem volt egészséges párkapcsolatuk józanul, így előtérbe kerülnek náluk az olyan pótformák, mint a netes pornó, a prostizás, a csetelés, illetve a társkereső oldalak böngészése. Ezzel együtt az S. L. A. A. csoport összetétele vegyes: ex-szerfüggők és tisztán szexfüggők is járnak a gyűlésekre.

„Ugyanolyan megszállottan néztem, mint korábban”

Fotónk csak illusztráció
Fotónk csak illusztráció

„Én prostituáltakhoz jártam, annak minden típusához: nyócker, benzinkutak, éjszakai bárok… – meséli a csoport egyik tagja –, ezzel párhuzamosan alkoholproblémáim is voltak; a kettő támogatta egymást, hisz csak alkohol befolyása alatt volt bátorságom leszólítani lányokat. Hat évvel ezelőtt leálltam az ivással és ezzel együtt a másik szenvedéllyel is. Akár elégedett is lehetnék, de mivel még mindig nagyon erős sóvárgást és késztetést érzek, hogy újra belemenjek egy-egy ilyen szexuális kalandba, nem vagyok nyugodt. Alkohol nélkül már el tudom képzelni az életem, de anélkül, hogy ezeket a szexuális vágyaimat kiéljem, egyelőre nem.” A negyven körüli férfi évekkel ezelőtt kidobta a tévéjét és a számítógépét, hogy ne tudjon otthon pornót nézni, de nemrég szabadságon volt, és a panzióban, ahol megszállt, pechjére volt tévé: „Már az első este megvártam, amíg kezdődik a pornó, és ugyanolyan megszállottan néztem, mint korábban. Ebből rájöttem, hogy még távolról sincs meg az a belső szabadság, amire vágyom. Mintha nem a saját kezemben lenne a felépülésem kulcsa, hanem a külső körülményektől függene. Teljesen kiszolgáltatottnak érzem magam” – mondja, hozzátéve, hogy a függőség okozta elszigetelődés is komoly probléma. „Tudom, hogy nyitnom kéne a barátaim, az ismerőseim felé, de nem megy. Már azáltal is elszigetelődöm másoktól, hogy csak fantáziálok a szexuális kalandokról, egyrészt mert azokkal van tele a fejem, másrészt mert súlyos bűntudatom, szégyenérzetem van miattuk. Ez a függőség teljesen átszövi a belső világomat és egyre jobban bezárkózom.”

Hol a határ?

A „szexuális anorexia”, vagyis a szexuális, illetve érzelmi kapcsolatoktól való görcsös tartózkodás még nem felépülés. Az igazi gyógyulás az egészséges kapcsolati mintázatok helyreállítását, elsajátítását, valamint ennek az örömforrásnak egy mértékletes, helyénvaló használatát jelenti – tudtuk meg Nagy Zsolttól. Kérdésünkre, hogy hol húzódik a normális és a nem normális szexuális viselkedés közti határ, a szakember elmondta, hogy miközben a függőségnek vannak tipikus tünetei (például egyedül üresnek érzi magát az illető, folyamatosan hajszolja a kapcsolatokat, kényszeresen visszatér a kóros viselkedéshez, stresszoldásra, önjutalmazásra használja a szexet) valóban nagyon nehéz megmondani, hogy mi számít egészségesnek, mert ez egyénenként változó. Mindenesetre ha valakinek teljesen rátelepszik az életére a szexuális vágy, ha ez irányítja, e körül forog minden gondolata, akkor az illető függőnek tekinthető.

Vannak sikertörténetek

Mindenki maga fogalmazza meg a maga számára, hogy függő-e vagy sem.
Mindenki maga fogalmazza meg a maga
számára, hogy függő-e vagy sem.

„A függőség olyan, mint egy hétfejű sárkány: ha egy fejet levágsz, kinő a helyén egy másik – magyarázza Nagy Zsolt. – Egy felépülőben lévő függőnek egész hátralévő életében nagyon oda kell figyelnie magára. A függő viselkedésmódok vagy kémiai szerek folyamatosan ott vannak körülötte és nagyon gyakori az, hogy az egyik váltja a másikat. Ezért szerintem nincs teljes, befejezett felépülés, csak felépülési folyamat van. Egy (volt) függőnek folyamatosan ébernek kell lennie; vannak nyugodt pillanatok, de a totális ellazulást sosem engedheti meg magának, mert nagyon erős a visszaesés veszélye. Ugyanakkor ismerek a csoportból többeket is, akiknek egészséges kapcsolatai lettek, felhagytak a kényszeres viselkedéssel – vannak tehát sikertörténetek is.”

A szakember szerint az önsegítő csoport fő erőforrása a sorsközösség, a lényege pedig az, hogy nem stigmatizál senkit: mindenki maga fogalmazza meg a maga számára, hogy függő-e vagy sem. A résztvevők azonos vagy nagyon hasonló élményekkel rendelkeznek, így aki ide eljön, az látja, hogy van kiút, van megoldás, és találkozhat mintaértékű, felépülőben lévő személyekkel is. „Ez a terápiás forma abban tud segíteni, hogy a közösség tagja a kényszeres viselkedést maga mögött hagyja. Ehhez rendkívül fontos annak a felismerése, hogy valami rajta kívülálló dolog irányítja az életét. Ez egy rejtőzködő probléma, és sokak számára jóval nehezebb bevállalni, mint a szerfüggést. Pedig sokkal több szexfüggő van annál, mint ahányan bevallják maguknak, hogy azok.”

Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon