Még több gyógyulástörténetért kattints ide

Gyógyulástörténet-sorozatunkban olyan emberek szólalnak meg, akiknek sikerült kilábalniuk egy kilátástalan helyzetből, egy súlyos betegségből, egy tarthatatlan egészségügyi helyzetből. Történeteink az élet sokszor váratlan fordulópontjairól és a gyógyulásban való hitről, erőről szólnak... Ha Te is megosztanád gyógyulásod történetét, hogy mások is erőt meríthessenek tapasztalataidból, ide várjuk leveled. Írj nekünk!

Egy ajánlott vizsgálat után derült ki: zölddiónyi nagyságú mióma van a méhemben. 6 hónap elteltével újabb kontrollvizsgálatot követően a helyzet tovább romlott, kiderült: már 4 darab és dupla méretű elváltozások keletkeztek. Fájdalmat nem okoztak, csak erős, görcsös havivérzésem volt tőle. Akkor voltam 50 éves. Édesanyám rákos beteg volt, és félő volt, hogy a család többi tagja is beteg lehet, ezért nem akartam kockáztatni én sem, a műtétet választottam egy onkológustól kikért tanács után.

Rettegtem: nem tudtam, mi vár rám

A szegedi női klinikán műtöttek meg, a beavatkozást altatásban végezték. Nem tudtam, mi vár rám, nagyon féltem a műtéttől és az azt követő időszaktól is. Annyi rosszat, félelmetes dolgot hallottam azelőtt a teljes méheltávolításról, hogy tényleg rettegtem, csak az tudta felülírni ezt a félelmet, hogy élni akartam, és ez mindennél fontosabb volt. A műtét előtt az orvosom mindent megbeszélt velem, részletesen tájékoztatott a műtéti eljárásról, minden aggódó kérdésemre válaszolt, és mire bekerültem a műtőbe, már minden félelmem elszállt. Bíztam a szaktudásában, és az emberséges hozzáállása felettébb sokat jelentett számomra.

A műtét után pár napig komoly fájdalmaim voltak, de rendszeresen kaptam a nővérektől a fájdalomcsillapítókat, és így tűrhetőbbé tették a kórházi napjaimat. A műtéti vágások nem voltak nagyok, egy kicsi laparoszkópos vágás a köldök alatt, körülbelül 2 centiméteres, egy pedig a szeméremdomb felső szélénél – a has alján, az egy kicsit nagyobb vágás. Pár hét otthoni kímélő lábadozás után szépen rendbe jöttem, a fájdalmaim teljesen elmúltak, és a hegek olyan szépen begyógyultak, hogy mára már szinte egyáltalán nem lehet észrevenni. Szerencsére már csak ezek a halvány csíkok emlékeztetnek a megpróbáltatásokra.

Teljes értékű nőnek érzem magam

Egy tévhitet is szeretnék eloszlatni. Mindenkitől azt hallottam, hogy a műtét után a nők nagy részének megszűnik a szexuális igénye, hogy már nem érzi nőnek magát, mert már nem egész ember, hogy ez szégyellni, titkolni való. Rám ez nem volt igaz, és nem igaz a mai napig sem. A műtét után eleinte féltem a párommal kapcsolatot létesíteni, ezek a „bebeszélt” gondolatok jártak a fejemben. De túltettem magam rajtuk, és elmondhatom bátran, hogy engem nem „elrontottak” a műtéttel, hanem „megjavítottak”. A szexuális életem azóta maximálisan megváltozott, de jó irányba. Igénylem a szexet, talán jobban, mint 30-40 éves koromban! És ami a legfontosabb: teljes értékű nőnek érzem magam.

Egy kedvezőtlen mellékhatás jelentkezett csak, de ezt is egyszerűen sikerült leküzdeni. A műtét után egy hónappal erős hőhullámok jelentkeztek, de egy nagyon könnyen beszerezhető tablettával megoldottuk, és azóta egyáltalán nincs semmi utóhatása a beavatkozásnak. A szerencse mellém állt, de örök hálával és köszönettel tartozom a műtétet végző kezelőorvosomnak is.