nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Gyerek mindenáron: megerőszakolható a természet?

Hormonkezelések, inszemináció, lombik, tüszőstimuláció – orvosi eljárások sora, amelyek mind-mind a gyerekáldást segítik. A leendő szülők jelentős része pedig úgy vág bele a különböző kezelésekbe, hogy fogalma sincs róla, milyen kockázatot vállalhat.
Kun J. Viktória
f Ajánlom

Évente több ezer pár kér segítséget, hogy a várva-várt gyermek végre megfoganjon. A meddőségi szakértő, a genetikus, a természetgyógyász is azt mondja: van az a határ, amin túl a természeten nem szabad erőszakot venni.

A tárnoki kismama esete: felfoghatatlan tragédia

Gyerek mindenáron? Megerőszakolható a természet? Olvasd el a meddőség lelki okairól szóló cikkünket is!

Körülbelül másfél hete egy ország szorított két kisbaba életéért. Az ikerfiúkat császármetszéssel, saját otthonukban segítették a mentősök a világra, az akkor már halott édesanyjuk testéből próbálták kimenekíteni a babákat. A 33 éves tárnoki asszony váratlanul lett rosszul, majd légzése és vérkeringése leállt, a mentők többszöri újraélesztési kísérlete sem segített. A harcot viszont folytatták az újszülöttek életéért is. Mindkét kisfiú súlyos, oxigénhiányos, válságos állapotban került kórházba. Egyiküket már vasárnap, másikukat hétfőn veszítették el. A csecsemő intenzív osztály vezetője utólag bevallotta: kész csoda lett volna, ha életben tudták volna tartani őket.

Az igazságügyi szakértői vizsgálatok alapján kiderült: az asszony lombikeljárással esett teherbe, a boncolás eredménye szerint a petefészektömlő repedéséből következő, hasüreg felé történt elvérzés okozta a halálát. Felfoghatatlan tragédia. Napokba tellett, míg elcsitultak a kedélyek. Fiatal, egészséges asszony, akinél ugyan terhességi cukorbetegséget diagnosztizáltak, de rendszeresen ellátták, figyeltek rá, nem számított veszélyeztetett terhesnek.

Vajon megelőzhető lett volna a tragédia?

Senki sem tudja. Ahogy azt sem, tudták, ismerték-e a szülők a lehetséges kockázatait annak, hogy valamelyest beavatkoztak a természet rendjébe?
A petefészekciszta nagyon gyakori – majdnem minden nő találkozik vele életében. Terhes állapotban azonban ritkán fordul elő, hiszen létrejötte az ovulációval van összefüggésben. A meddőségi kezelés, amin ez a hölgy is átesett, okozhatta ugyan a cisztát vagy cisztákat, ez azonban nem jelenti azt, hogy akárcsak a meddőségi kezelésnél vagy a terhesgondozásnál valaki hibázott volna.

Az őserdő közepéről ki is kell jutni

Európában a párok 12–16 %-a meddő.

A meddőség okai
:
A nő részéről: a petevezetékek hiánya, gyulladások, hormonzavarok stb.
A férfi részéről: kevés vagy rosszul mozgó spermiumok, prosztatagyulladás, a spermiumok teljes hiánya.
Közös okok: általában immunológiai eredetűek. Mind a kivizsgálás, mind a kezelés során a görcsös akarás, a félelmek gátjai a létrejövő és nagyon kívánt terhességnek.
Lombikbébi-eljárás indokolt olyan pároknál, ahol a petesejt és a spermiumok „eredményes” találkozója, a megtermékenyülés természetes úton nagy valószínűséggel nem jön létre. Ilyen eset, ha a petevezetékek közül egyik sem átjárható (hiányzik vagy lezárt), vagy a spermiumok száma nagyon alacsony. A lombikbébi-eljárás szükségessé válhat bizonyos nőgyógyászati betegségek kapcsán (pl. súlyos fokú endometriózis), illetve ha az egyszerűbb kezelések nem vezettek eredményre. A meddőségi szakember hangsúlyozta azt is, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem okoznak rákot a méhen kívüli megtermékenyítéskor használt gyógyszerek sem.

Pedig már maga a várandósság, de főként a mesterségesen elősegített másállapot „veszélyes üzem”, komoly figyelmet és felkészültséget igényel. Megelőző, alapos egészségügyi vizsgálatok szükségesek, hogy megismerjék az alapbetegségeket, a nő testének pontos anatómiáját, illetve a férfi „spermaképe” is kell a pontos diagnózishoz, illetve a megfelelő terápiához. És aztán:
„Mintha bejutottál volna az őserdő közepébe, na de aztán onnan ki is kell jutni. Erre van a következő kilenc hónap” – summáz nagyon is érthetően dr. Dévai István, aki Magyarországon az első lombikbébi-beültetést végezte. Ez 23 éve volt, azóta 4500 beavatkozást végeztek, és „kezeik nyomán” 2000 baba született. Így ő igazán pontosan tudja: mind a pár, mind az orvosi csapat részéről komoly felkészülésre, felkészítésre van szükség, ami akár életeket is menthet.

– Leendő apukáknak, anyukáknak együtt tartjuk a felkészítést, maga a „tanfolyam” is több óra, de ezen kívül még olyan részletes írásos tájékoztatást kapnak, amire általában sosem számítanak. A személyes találkozón érezzük csak, hogy mennyire nem elég a papír: rengeteg kérdésük marad még, ha elolvastak is mindent – mondja Dévai doktor, aki a meddőségi kezelés egyik hazai „atyjaként” határozottan állítja: minden ilyen beavatkozás valóban életveszélyes, a kockázatokkal pontosan tisztában kell lenni.

– Nemcsak a beültetés, de már az azt megelőző eljárások is komoly kockázatot jelentenek. Ezt pedig tudomásul kell venni. Már maga a petefészek-stimuláció is okozhat olyan túlműködést, aminek következtében több tüsző képződik és esetleg nem reped meg, ezt hívjuk túlstimulálásnak. Ez pedig fokozott cisztaképződéshez vezethet, amiből aztán lassú vérzés alakulhat, ami észrevétlenül is súlyos kivérzést, elvérzést okozhat. Gondoljunk bele, hogyha a stimulálás során nem egy, hanem 6-8, akár 20 tüszőérés is történik, ilyenkor 6-8-20-szorosára nő a kockázata, hogy a petesejt tüszőrepedés után ilyen vérzéses testté alakul. Már a mesterséges megtermékenyítés szövődménye lehet például a szinkronterhesség, amikor két petesejt is beágyazódik, de mondjuk az egyik méhen belül, míg a másik kívül, amit sokszor nagyon nehéz diagnosztizálni – hoz példákat a doktor, aki szerint ugyanakkor, ha a test jelzéseire pontosan figyelünk, a bajt észlelni lehet. Erős alhasi fájdalom, szédülés, rosszullét mind-mind figyelmet követel. Fontos, hogy ezek szinte sosem közvetlenül a beavatkozások után, hanem órák, akár napok múlva is jelentkezhetnek. Intézetünkben évente 2-3 „hiperstimulációra” van példa, s körülbelül ugyanennyi esetben alakul ki spontán vérzés.

De hogy mindez megéri-e?

Gyerek mindenáron: megerőszakolható a természet?Vagy érdemes inkább várni, hátha összejön? És ha igen, meddig? Mi a teendő, ha mégsem? Egy egészséges férfi és egy szintén egészséges nő számára, ilyen irányú „céltudatos” tevékenység mellett a természet havonta kb. 20-25 százalék esélyt ad a terhesség létrejöttének. Nem jogtalan tehát a gondolat, hogy „idő kell hozzá”, ám amennyiben másfél-két évnyi rendszeres, védekezés nélküli házasélet mellett terhesség nem jön létre, indokolt a pár meddőségi kivizsgálása. Hamarabb kell kivizsgálásra gondolni, ha a pár bármely tagja idősebb (nőknél 35, férfiaknál 45 év felett), bármelyiküknek már volt korábbi gyermektelen kapcsolata, súlyosabb betegsége, illetve ha a női menstruációs ciklus rendszertelen, szabálytalan.

De vajon hol a határ?

Mikor mondanak már a szakemberek is „nemet” a szívszorító női kérésnek?
Dévai István mérlegel: a várható hasznot és az ezzel járó kockázatot teszi a mérlegre, s ha ez utóbbi kerekedik felül, elutasítja a kérést. „Nehéz helyzet, ráadás jó részük nagyon sok fejtörést okoz. Ugyanis a határ nagyon szűk, itt kell tudni helyesen dönteni. Miközben ott áll egy olyan pár az ember előtt, akik tényleg sokszor szinte bármire képesek egy gyermekért. Nehéz ügy például a 40 év fölötti nők esete, amikor többnyire más betegségek is vannak a háttérben, a beavatkozás esélye pedig kevesebb mint 10 százalék. Ráadásul nemegyszer hiába is mondom az észérveket, nehéz eltántorítani őket. Bármilyen számot mondok a kockázatra, ha az esélyekre akár minimális esélyt is hallanak” – mondja Dévai doktor.

Beavatkozunk a természet rendjébe

dr. Czeizel Endre
Dr. Czeizel Endre
Fotó: Sanoma Archív/RTLKlub Sajtóklub

Czeizel Endre genetikus szerint egészen nyilvánvaló, hogy ezzel beavatkozunk a természet rendjébe, de ha így vesszük, már magáról az orvostudományról is, annak bármely lépéséről  ugyanez elmondható. S ha ebből indulnánk ki, akkor ma például még a csípőficam is népbetegség lenne Magyarországon, hiszen nem lennének szűrések. De hogy szabad-e a természet bölcsességét felülírni? Persze az orvos dilemmája bonyolultabb, mert nemcsak a természet elleni lépés jelent problémát, hanem az emberi döntés is. Ha egy emberpár csak lombikprogrammal juthat gyermekhez, az orvos nem mondhatja, hogy aki meddő, az ne szüljön, mert a természet, amely zseniális, ezt osztotta rá.

– Bár technikailag valóban rutineljárás már gyereket lombikban „létrehozni”, de azért nem úgy működik a program, hogy az évekig gyerekre hiába váró, vagy biológiai koránál fogva esélytelen nő egyszerűen bemegy az ország több helyen működő lombikbébiközpontjainak egyikébe, és rendel magának egy babát. Sok esetben viszont sajnos nem kapnak a szülők távolról sem elegendő tájékoztatást. Jóllehet csak átgondolt és felelős orvosi javallat után szabad a beavatkozásnak megtörténni, a pár mindkét tagjának egybehangzó, írásos akaratával alátámasztva. Tehát csak olyan esetben, ha a nő meddőségének szervi oka van, például a méhét egy korábbi műtéttel eltávolították, de a petefészke megvan, vagy olyan párok esetében, amikor bizonyított, hogy nagy valószínűséggel genetikai elváltozás fenyegetné a hagyományos fogantatás után születendő gyermeket. Szakmai, jogi és etikai szabályok sora figyelmeztet arra, hogy csak végső esetben jöhet számításba ez a fajta beavatkozás. Akkor, ha sem a gyógyszeres kezelés, sem egyéb természetes vagy mesterséges beavatkozás nem hoz eredményt.

Fontos még, hogy sem genetikai, sem bármilyen más, súlyos rendellenesség ne legyen az akadálya a fogantatásnak, ezekben az esetekben ugyanis kizárt a beavatkozás. Czeizel doktor szerint amúgy a nőkkel történő igazságtalanságok egyike, hogy 45 éves koruk táján elveszítik a termékenységüket, a petefészek kiürül.

Fejben dől el: lelki okai is vannak a meddőségnek

Kiss Ferenc
Kiss Ferenc
Természetgyógyász

Kiss Ferenc a természet eszközeivel, természetgyógyászként próbálja helyrehozni azt, ami elromlott. Hangsúlyozottan azt, ami elromlott. Vagyis nem veleszületett rendellenességekről beszélünk, kromoszóma- vagy genetikai hibáról, hanem egészséges, normál női, vagy akár férfi szervezetekről, amelyekben épp a környezet, az életmód miatt romlott el valami. Vagy éppen műtéti beavatkozások maradványa, hegek nehezítik a petesejt útját, ilyenkor a lombik aranyat ér.

– Ezt a hibát kell nekem helyreállítanom, vagyis inkább a szervezetet, az emberi testet „visszatanítani” a természet adta feladatokra – fogalmaz a természet orvosa, aki eddig több száz olyan kismamát segített babához, akikről egyébként már az orvostudomány is lemondott. Szerinte ugyanis nagyon sok minden a fejben dől el: vagyis lelki okai is vannak a meddőségnek. S hogy ő mikor mond nemet? Sokszor és könyörtelenül.

– Ha valaki például még az orvosi utasításokat sem hajlandó követni, helyette inkább hozzám jön és várja a csodát. Vagy ha például láthatóan csak az egyik félnek fontos és erőlteti is nagyon, hogy legyen gyerekük. Amikor érezhető, hogy mondja ugyan, de valójában nem is akarja azt a babát, amikor egyértelmű, hogy két olyan ember akar gyermeket, akik egyáltalán nem illenek össze – sorolja a lelki aspektusokat a szakember. Kiss Ferencnek ugyanakkor meggyőződése, hogy bármely ilyen hiba esetén az egész testet kell rendbe hozni. Mindig az okokat megtalálni ahelyett, hogy erőn felül dolgoznánk, lényegében a sötétben tapogatózva.

Erzsi, Anna és Barbi

Három lány, asszony, akik már minden követ megmozgattak egy babáért, elhatározásuktól pedig nem tántorította el őket semmi. Erzsinek az ötödik lombikbébi-beültetés járt sikerrel, kislánya, Petra 6 éves. 8 évükbe került. Anna is végigjárta a különböző állomásokat, a rengeteg vizsgálat és beavatkozás után végül spontán jött a baba, Álmos már 3 éves. Barbi éppen várandós. Neki hosszú évekig nem segített semmi, a poklok poklát járta. Neki elsőként a fejében kellett rendet tennie.

Gyerek mindenáron: megerőszakolható a természet?

Az minden megkérdezett szerint fontos, hogy ez az eset ne riassza el a meddő párokat a lombikbébi-eljárástól, hiszen 6000–6500 körüli beavatkozást végeznek évente Magyarországon, amiből a megszületett gyerekek számát csak becsülni lehet; az ikerszülések gyakorisága miatt mintegy 15-16 ezer szülés során több mint 20 ezer gyermek jött a világra.

 

Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon