Egészség

Karácsonyi bevásárlás: Nem minden élelmiszer az, aminek látszik

Frissföl, reggeli kakaóital, füstli, kakaós bevonómassza, nugát. Már az elnevezés is elárulja, hogy nem rendes tejről, tejszínhabról, kakaóról, sonkáról, csokoládéról van szó.

A csomagolás alapján azonban bárki kosarába bekerülhetnek ezek a termékek, mert az igazi élelmiszerek mellett sorakoznak a polcokon.

Indul a nagy karácsonyi bevásárlás, és ember legyen a talpán, aki kiigazodik a hatalmas kínálatban. Minden termék azzal csalogat, amivel csak tud: a csomagolásával, reklámkampánnyal, kóstolóval vagy éppen az árával. Nem titok, az utóbbi nyom mindig a legtöbbet a latban, a vásárlók többsége az ár alapján dönt. Még akkor is, ha félrevezetik. Tejespult. Kétszekrénnyi helyet is elfoglalnak csak a tejeskartonok, mellettük a tejszínek, túrók, tejfölök. Aztán jönnek a túró rudik, ránézésre mind egyformák. Mint később kiderül, ez csak a látszat.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemrégiben a túró rudit tesztelte táplálkozásbiológiai szempontból és a csomagoláson feltüntetett információk alapján. Összesen 19-féle terméket vizsgáltak, 13 natúr és 6 ízesített rudit. Az édességek minősége igen széles skálán mozog: olyan terméket is találtak, amely egyáltalán nem tartalmaz túrót. Azt is megfigyelték, hogy a termékek nem ét- vagy tejcsokoládéból álló burokkal készülnek, hanem kakaós ét- vagy tejbevonómasszából, amelynek táplálkozásbiológiai értéke kisebb, mint a csokoládé.

Karácsonyi bevásárlás: Nem minden élelmiszer az, aminek látszik

A bevonómasszának – a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozása alapján – kisebb a kakaótartalma, és a jó minőségű, drágább kakaóvajat hidrogénezett növényi zsiradékkal helyettesítik, amelynek ráadásul nagy a transzzsírsavtartalma. A vizsgált 19 termékből mindössze kettőnél (azonos márka) találtak csokoládéból készült bevonatot.

Az áltermék legfontosabb ismérve, hogy alacsonyabb az ára, mint a rendes árué. Hosszas bogarászás szükségeltetik, hogy kiderüljön, a halrudacskának csupán elenyésző százaléka hal, a többi zöldségpüré és mindenféle adalékanyag, hogy az ömlesztett falat csak kinézetében (de abban nagyon) hasonlít a kockasajthoz, a frissföl pedig szintén csak küllemében emlékeztet az igazi tejfölre. Erre persze legtöbbször csak otthon derül fény. Mert sem az íze, sem az állaga nem olyan, mint amit megszoktunk. De mit lehet tenni, ha rájöttünk: átvertek?

Nézd meg, mit teszel a kosaradba!

Dr. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek az élelmiszeripari termékeknek sem a gyártása, sem a forgalmazása nem ütközik semmilyen érvényes jogszabályba.

– A reggeli tejitalt azért lehetett annak idején kivonni a forgalomból, mert elnevezése tartalmazta a „tej” szót, ami a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint szabálytalan volt. Nem számít a fogyasztót megtévesztő magatartásnak, hogy a tejtermékekkel egy polcon helyezik el ezeket a termékeket, hiszen az elnevezésük és a csomagoláson feltüntetett összetevők alapján is egyértelműen azonosíthatók.

Perényi Zsófi, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa is a saját felelősséget hangsúlyozza.

– Még akkor is meg kell nézni, hogy mi kerül a kosárba, ha nagyon jó minőségbiztosítási rendszer működik az országban, és számtalan hivatal őrködik a fogyasztók érdekei felett. Ismerned kell a terméket, amit leveszel a polcról, el kell olvasni az összetételét, el kell gondolkodni azon, hol gyártották, mennyire megbízható, reális-e az ára. Ezen a ponton az emberek hajlamosak hinni a csodákban. Ismerned kell az ellenőrző hivatalokat, a törvény biztosította lehetőségeket, hogy a megfelelő helyen visszajelzést adhass. Mindehhez ma már nagyon sok segítséget lehet kapni, például az egyesület honlapján (www.tudatosvasarlo.hu) is számos információt találsz, és a negyedévente kiadott magazinunk is rendszeresen közöl például termékvizsgálatokat. A vásárlással mindig szavazol is: támogatod a gyártót, a gyártási eljárást és a kereskedőt is.

Minden adalék ellenség?

Óriási divat lett az élelmiszer-adalékanyagok veszélyeiről beszélni. Számtalan egymásnak ellentmondó információ kering az interneten, nem könnyű eligazodni közöttük. – Pedig az európai uniós élelmiszerbiztonsági szabályozás rendkívül szigorú és megbízható – állítja dr. Domoki János, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa. – Az élelmiszer-adalékanyagok nem gyógyszerek, alapvető elvárás velük szemben, hogy az emberi szervezetre semmiféle hatásuk, így mellékhatásuk se legyen. Az viszont nem zárható ki, hogy néhányan túlérzékenyek legyenek egyesekre, hiszen gyakorlatilag bármilyen anyag válthat ki allergiás reakciót. Többek között ezért is kötelező feltüntetni őket a csomagoláson. Az előírások betartását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrzi előre meghatározott tervek alapján.

Dr. Farkas Ilona, „A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Alapítvány egyik alapítója és szaktanácsadója azonban nem látja ennyire veszélytelennek a helyzetet. – Az egyes anyagok bevizsgálása során arra már nem fordítanak figyelmet, hogy ezek más szerekkel milyen kölcsönhatásba léphetnek. Ezt szinte lehetetlen is vizsgálni, tekintve a felhasznált anyagok sokféleségét. Márpedig az élelmiszerek adalékanyagai mellett számos szennyező anyag kerül a szervezetünkbe a levegőből, a vízből, a tisztítószerekből, a kozmetikumokból. Naponta más és más vegyszerkoktéllal érintkezünk. Ha még nem is látjuk a pontos összefüggést, biztosra vehető, hogy az egyre fiatalabb korban fellépő daganatos megbetegedésekért vagy a tömegessé váló allergiás tünetekért a megváltozott táplálkozási szokások is felelőssé tehetők.

Hosszas bogarászás szükségeltetik, hogy kiderüljön, a halrudacskának csupán elenyésző százaléka hal, a többi zöldségpüré és mindenféle adalékanyag, hogy az ömlesztett falat csak kinézetében (de abban nagyon) hasonlít a kockasajthoz.

– Egy másik jelentős érv a feldolgozott élelmiszerek ellen, hogy az előállítási folyamatok során elvész saját biológiai értékük nagy része (vitaminok, enzimek, biológiailag aktív molekulák, rostok). Egész csoportjuk van ma már azoknak az élelmiszereknek, amelyek összetételében az adalékanyagok, pótszerek és a gyártási hulladék a meghatározó.

A kalóriabevitelen túl nem tartalmaznak semmilyen más hasznos anyagot. Nápolyi, nugátos keksz, virsli, füstli, frissföl, reggeli kakaóital és még sorolhatnám. Különösen a gyerekek étrendjének összeállításakor kellene nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy viszonylag kis űrtartalmú gyomrukat ne pusztán kalóriát jelentő élelmiszerekkel tömjük meg.
A növekedéshez, fejlődéshez szükséges, biológiailag értékes anyagok a feldolgozatlan, friss, lehetőleg nyers élelmiszerekben találhatók.

A cikkünk a Nők Lapja Egészség decemberi számában jelent meg.

A magazin tartalmából:

  • Szilveszterig lefogyok?
  • Karácsony veszélyek nélkül
  • Élelmiszernek látszik, mi az?
  • 7 jel, ami csontritkulásra utal

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top