Az elmúlt napokban vettek őrizetbe egy holland nőt azzal a gyanúval, hogy megölt három csecsemőt, akiket feltehetőleg ő szült meg. A kerti fészerben megtalálták az első csecsemő maradványait, a kutyákkal folytatott kutatás során pedig további két holttestet fedeztek fel. Csaknem egy hónappal korábban egy 25 éves nőt vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy négy újszülöttjét ölte meg, majd a holttesteket a padláson elrejtette. Ugyancsak a napokban valóságos tömeggyilkosság borzolta a kedélyeket: nyolc csecsemőholttestet találtak az észak-franciaországi Villers-au-Tertre faluban egy melléképületben, illetve egy onnét közel egy kilométerre lévő kertben.

Rendőrök állnak a 47 éves, segédápolónő háza előtt, aki 8 csecsemőjét ölte meg az évek alatt

A 47 éves, segédápolóként dolgozó nő azt vallotta, hogy az első terhessége borzasztó tapasztalat volt számára, és nem akart több gyereket, de orvost sem akart látni, akitől fogamzásgátlót kaphatott volna. A férjének állítólag nem árulta el, hogy terhes vagy, hogy meg akarja ölni a gyermekeket. A férfi azt mondta, hogy nem tudott semmit, és hogy a felesége olyan nagytestű nő, hogy könnyen elrejthette a terhességet. Még a nyáron Magyarországon történt az utolsó, legalábbis felderített tragédia. Laskodon...

„Erős testalkatú asszony az Andi. Így nem is nagyon tűnt fel, hogy gyermeket várna.” „Én láttam rajta, egy párszor meg is jegyeztem neki, hogy Andi, nem vagy te véletlenül terhes, amire általában ököllel ütni-vágni kezdte a hasát, hogy ő róla ne beszéljen Laskod ilyen hülyeségeket.” – Így reagáltak a szomszédok a legfrissebb tragédia hírére: a borsodi faluban egy nyolcgyermekes asszony szülte meg a kerti wc-ben a gyermekét. Andrea a helyi polgármesteri hivatalnál dolgozott szociális közmunkásként. Az egyik nap rosszullét miatt vitték orvoshoz, aki megállapította, hogy az asszony két hete szülhetett. A 38 éves, 8 gyermekét egyedül nevelő nő terhes volt, azonban a gyermek megszületéséről senkinek nem volt tudomása, egyszer csak azt látták, hogy kisebb a hasa. A rendőrség átvizsgálta a házat, és az udvaron lévő árnyékszékben megtalálták az újszülött holttestét. A faluban, mint kiderült, mindenki tudott az asszony sorsáról, hogy közel egy éve külön élt férjétől szülei házában, ahol a tragédia történt. Tudták, mégsem lépett senki.

A kurvák ezt érdemlik…

Ahogy Tímeánál sem. A 17 éves, óvónőképzőben tanuló lányt spártai szigorral nevelték. Az apa három műszakban dolgozott, néha jól beivott, ilyenkor agyba-főbe verte a családot, nem kímélt ilyenkor senkit, csak ütötte a háztartásbeli feleségét és a gyerekeket. Timit sosem engedték sehova, egyszer, mikor kivételesen tízig elengedték a helyi discóba, késett. Apja várta az ajtóban, aki a szokásos verés után egy 500-ast dobott az arcába, mondván: a kurvák ezt érdemlik. Aztán pár hét múlva a család együtt indult egy lakodalomba, ahol az egyik bokorban elvették a lány ártatlanságát... Aztán folytatódtak a hétköznapok. Csakhogy minden valahogy megváltozott. Más volt az iskolában, a testneveléstanára még pikkelni is kezdett rá, hogy a korábban atlétikai versenyekre járó lány már futni alig tudott. Anyja folyamatos megjegyzéseket tett, hogy bármi is történik, ki fogják rúgni. Ahogy a pszichológus fogalmaz: elindult a játszma. Hogy úgy tesz mindenki, mintha minden rendben lenne.

„A kutató 18 év alatt történt 268 magyarországi esetet analizált.”

–Ez a klasszikus három majom jelenség: ha probléma van, nem hallok, nem látok, nem beszélek. Miközben Timin, akárcsak bármelyik más krízishelyzetbe került lányon, asszonyon a legkeményebb külső nyomás van, a legerősebb szociális parancs, épp onnan nem kap semmilyen segítséget. Kilenc hónapig az együtt élők végig asszisztálják az eseményeket, a tevőleges felelősségük mégsem merül soha fel. A család, a bajba jutott nő közvetlen környezete legalább annyira felelős a terhesség tragikus végéért, mint maga az anya.

A később csecsemőgyilkossá vált nők anyái szinte kivétel nélkül azt vallották: az ő családjuk tisztességes, és körükben nem illik „olyan” dolgokról beszélgetni. A terhességet a vizsgált esetek 16 százalékában tudta, 38 százalékában erősen sejtette a várandós nő anyja, mégsem tett semmit, hogy segítsen rajta. Helyette a faluban megtörtént régi esetekkel példálózott, hogy miképp üldözték el otthonából, hogyan verték agyon a „zabigyereket” a házhoz hozó lányt – mondja Dr. Cseres Judit, a téma kutatója. Neki volt olyan esete, amikor még a háziorvoshoz is elment a kismama, aki semmit sem talált. Állítólag. Pedig ez volt akkor az anya utolsó segélykérése....

Mintha mi sem történt volna…

Timi aznap reggel is ugyanúgy tett, mint mindig. Külön szobájában, ahol már mindent gondosan előkészített, felkelt. Megszülte a babát, mechanikusan egy zacskóba tette és elrejtette. Majd felöltözött, lement friss kifliért, amit minden reggel ő hozott a családnak, reggeli után indult az iskolába. Csakhogy ezen a reggelen útközben nagyon rosszul lett. Orvoshoz ment inkább, ahol influenzára és menstruációs fájdalmakra panaszkodott.... most már érdekes módon az orvos is azonnal felismerte a bajt, mentőt hívott és riasztotta persze a rendőrséget is. Timit azonnal kirúgták, még a tárgyalás előtt.

„Az eltitkolt terhességet általában a nő környezete által tiltottnak minősített kapcsolat előzi meg. Egyéjszakás kaland, zsarolás, illetve erőszak állnak a háttérben.”

Ő három és fél évet kapott, amit a fiatalkorúak börtönében kell letöltenie. Hat évet viszont az az asszony, akire a napokban hoztak ítéletet. A ház udvarán az emésztőgödörben találták meg a már halott csecsemőjét. A nő, férje erőszakos, agresszív magatartása miatt, több alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot. Az asszony megromlott házassága miatt alkalmi kapcsolatokat létesített, innen született a nem kívánt baba. Ugyanennyit kapott az a kecskeméti nő, aki csecsemőjét egy gyerekkabátba burkolta, nejlontasakba rakta, s a ház melléképületében lévő szekrény tetejére tette. A családtagjainak nem szólt, másnap reggel a nevelőapja figyelt fel az udvaron lévő vértócsákra. A baba halálát fejsérülés, agyzúzódás, a hideg levegő belélegzése és a kihűlés együttesen okozta. Egy 17 éves gyöngyösi lány közvetlenül a szülés után több halálos szúrást ejtett az újszülöttje testén, egy törülközőbe csavarta és egy szekrénybe rejtette.

A gyilkos folyamat

A szakemberek szerint a kép nem ennyire egyszerű: fekete-fehér. Dr. Cseres Judit találkozott olyan asszonyokkal, akik mindezt a fogamzásgátlás egy sajátos eszközeként fogták föl, sorra szabadultak így meg nem kívánt újszülöttjüktől, meg leginkább olyanokkal, akik félelemből választották ezt a szörnyű befejezést. A kutató 18 év alatt történt 268 magyarországi esetet analizált. Alaposan kikérdezte a csecsemőgyilkosságért elítélt nőket, áttanulmányozta a periratokat. Az eltitkolt terhességet általában a nő környezete által tiltottnak minősített kapcsolat előzi meg. Egyéjszakás kaland, zsarolás, illetve erőszak állnak a háttérben. Jellemző, hogy az ilyen jellegű kapcsolatok közismertek a társadalomban, és az emberek általában tolerálják vagy közömbösen fogadják azokat. Egészen addig, ameddig ki nem derül a kapcsolatból származó terhesség. Különösen a falvakban, kisebb településeken fordul ilyenkor az emberek haragja a „megesett” lány ellen. Akit azután stigmatizálnak, a család szégyeneként emlegetnek.

- Ezeknek a nőknek a terhessége már eleve úgy indul, hogy félelemből titkolniuk kell valaki – a szülők, a férj, a család – előtt. Ezzel megkezdődik a magzat számára végzetes társadalmi játszma, amikor kilenc hónapig palástolják növekvő hasukat a környezetükben, és megdöbbentő, de sikerül is nekik. Ugyan, ez nehezen hihető, de az igaz, sokszor maga a magzat is érzi, hogy itt nincs rá szükség, és maga is úgynevezett „kushadó” pozícióban valósággal megbújik az anyaméhben – meséli a pszichiáter. – Olyan családokra kell itt gondolni, ahol nemigen létezik egymással beszélgetős kapcsolat, ahol tabutémák vannak, nincs kellő ismeretük a fogamzásgátlásról, vagy ahol nemcsak a fizikai változásokra, de a várandós nők lelki rezdüléseire sincs reakció. A titok meg közben egyre nő, a szülést megelőző hetekben már állandósul náluk a felfokozott pánikállapot, melyben segítségkérés helyett továbbra is görcsösen ragaszkodnak titkuk megőrzéséhez. Ugyan a szülő nő ösztönös cselekedeteiben megnyilvánul az anya, hiszen az esetek döntő többségében betakargatja, bebugyolálja újszülöttjét, felülkerekedik benne a titka kiderülése miatt érzett rettegése. Hogy titok maradhasson, meg kell szüntetni, mintha nem is lett volna soha. Ezt pedig még a titok felsírása előtt igyekeznek megtenni, nehogy meghallja valaki – részletezi a folyamatot a téma kutatója.

„Szörnyetegek, vagy magukra hagyott, rettegő áldozatok maguk is?”

A módszerek és következmények…

A világra jött újszülötteknek majdnem a fele anyja passzív magatartásába hal bele (elvérzik, padlóra, árnyékszékbe esik), 28 százalékuk megfullad, de nem erőszakos cselekedet következményeként. Volt például olyan nő, aki a nadrágjába szülte csecsemőjét. A tettleges újszülött-bántalmazás csak az anyák egyharmadánál bizonyosodott be: 51-en a saját kezükkel vagy a köldökzsinórral fojtották meg, 16-an szúró- vagy vágóeszközt használtak a gyilkossághoz, négyen pedig a falhoz, padlóhoz vágták újszülöttjüket. Magyarországon az 1950-es években történt kiemelkedően sok csecsemőgyilkosság, de érthetetlen módon még a 21. században is átlagosan 20-25 eset történik évente, ami az életellenes bűncselekmények 8-10 százalékát teszik ki, de ennek akár duplája is lehet a soha fel nem fedezett gyilkosságok száma. Magyarországon a törvény nem tesz különbséget a csecsemőgyilkosság és az emberölés között, és bírói döntéstől függően 5-15 évet kaphatnak ezek az anyák. Csupán 1998 és 2002 között járt nekik enyhébb büntetés, amikor úgynevezett privilegizált esetnek számított a 14 éven aluliak ellen elkövetett emberölés.