nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Önpusztító tinédzserek – miért tesznek kárt magukban?

Égetés, vágások a csuklón, karon, vagy a combon. Sérülést okozó tárgyak, mérgező anyagok lenyelése, hajtépés. A legszélsőségesebb eszközöket találják az önsértéshez elsősorban a fiatal lányok.
Kun J. Viktória
f Ajánlom

Önpusztító tinédzserek – miért tesznek kárt magukban?“Ötéves voltam, amikor elkezdtem magamnak direkt fájdalmat okozni. Először a hajamat húzgáltam és szaggattam a bőrt az ujjamon. Később pengével vagdostam a karjaimat, a hasamat és a lábaimat. Később már, ha stresszes voltam, vagy mérges, akkor egyszerűen nem beszéltem az emberekkel, hanem magamon töltöttem ki a dühömet. Mindig volt nálam egy borotva, így amikor használni akartam, tudtam, hogy megtehetem. Először jobban éreztem magam tőle, később viszont nyomorultul, amiért ezt tettem. Minél jobban kiborultam, annál nagyobb fájdalmat okoztam. Egyszer megvágtam a saját arcomat, mert valaki azt mondta, csúnya vagyok” – olvasható egy tizenéves lány megdöbbentő vallomása az egyik internetes portálon.

Az önpusztítás ma már egyáltalán nem ritka: serdülő lányoknál ez a leggyakoribb pszichiátriai diagnózis, amellyel ambuláns vagy kórházi ellátásra kerülnek. Felmérések szerint évente a fiatalok 7-14%-a próbálkozik saját testében kárt okozni, ha ez valamilyen pszichiátriai betegséggel is társul, akkor egyötödük fordul maga ellen. Magyarországon még nincs pontos statisztika, de az itthoni szakemberek szerint a jelenség legalább ilyen gyakori. A serdülőkre a legjellemzőbb, általában 12 és 20 éves kor között jelentkeznek a furcsa tünetek, de súlyos önsértés más pszichés betegség, például depresszió, vagy szkizofrénia esetében felnőtt pszichiátriai betegeknél is előfordul.

Falcolni! De minek?

Dr. Csorba János pszichiáter szerint, aki elsősorban serdülő fiatalokkal foglalkozik, az önsértési reakció leggyakoribb kiváltója a kapcsolati krízis, kudarc, elutasítás érzése.
– Az önagresszió belső, feltartóztathatatlan impulzusra történik, a cél az ismétlődő fájdalom és sérülésokozás. Leggyakrabban a csuklón, karon, combon karcolnak, vagy vágnak, akár egészen mély sebeket is a fiatalok, de sokszor láthatók ütés, vagy önégetés nyomai is – osztja meg gyakorlati tapasztalatait a pszichiáter. Sokan azonban ezután nem megkönnyebbülést, hanem szégyent, csalódást, bűntudatot éreznek. A laikusok számára elképzelhetetlen önkínzás jelei ugyan árulkodók, többségünk fejében meg sem fordul, hogy valaki szánt szándékkal, okoz magának fájdalmakat. A jelek könnyen felismerhetők, általában szokatlan időszakban hordott kesztyűk, gézkötések feltűnőek lehetnek, vagy gyanús lehet már az is, ha ruha fedi az érintett testrészt akár 30 fokban is.

Amikor a feszültségek oldása kóros

Önpusztító tinédzserek – miért tesznek kárt magukban?“Átmeneti identitás krízist szinte mindenki megél. Ezek kellenek az önszerveződéshez, az ember önmagára találásához és ezeket bizonyos határig el is lehet fogadni” – vélik a pszichiáterek. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a fiatalok teljesen normálisnak, bevettnek ítélik meg módszerüket. A fiatalra rendszerint valamilyen nyomás nehezedik, amit nem bír elviselni, a szorongásos állapotban szinte szétesik a személyisége. Többen úgy magyarázták tettüket, hogy ebből a szétesett létélményből a maguknak okozott hirtelen fájdalom “visszahozza” őket. Tehát egy rettentő furcsa helyzet áll elő: az önmagán ejtett sérülés strukturálja ezt a széteső állapotot, és a fájdalomérzeten keresztül valahogy visszatalál önmagához az ember. Ezáltal részben feszültségoldó, részben pedig, ezt a nagyon nehezen elviselhető, léten kívüli állapotot feloldja. Ez főként olyankor fordul elő, amikor az ember olyan stresszt él át, vagy olyan dolog vált ki belőle szorongást, aminek a jelentős részét nem képes befolyásolni. A tehetetlenségből való kilábalásnak hihetetlen fontos mozzanata, hogy “valami olyat teszek, amit én irányítok”.

Önsértés, nem öngyilkossági kísérlet

Bár sokszor nagyon torzítóak a sebek és hónapokig megmarad a nyomuk, de az önsértések nem szoktak halálosak lenni, „csupán” figyelemfelkeltésre szolgálnak, egyfajta kiáltás a külvilág felé: figyeljetek rám, mert nem bírok magammal. Az önbántalmazás nagyobb számban éppen olyan családokban történik, ahol a gyermekre kevés figyelem jut. Minél kevesebb figyelmet kap, annál durvább jelzéseket kell adnia ahhoz, hogy az ingerküszöböt átlépje. Először csak épphogy kicsit megsérti magát – nincs reakció, később megégeti magát – esetleg szólnak neki, hogy máskor vigyázzon jobban. Így egyre inkább hatalmasodik el rajta a gondolat, hogy akármit csinálhat, őt észre sem veszik. Ha önsértés útján azonban eléri a rég áhított figyelmet, ezt ő jutalomként éli meg, így tehát megerősödik a viselkedés.

Háromszor annyi lány bántja magát

Önpusztító tinédzserek – miért tesznek kárt magukban?Egyre több a bizonytalan, helyét nem találó tinédzser, de ami még furcsább, kitolódik az úgynevezett érési szakasz. Régebben a szakemberek azt mondták, hogy 16-18 éves korra lezárul a személyiség fejlődése, de ez ma már a húszas évek közepéig is eltart. Emellett növekszik a részleges vagy bizonyos funkciókban zavart mutató személyek száma, amit nagyon leegyszerűsítve személyiségzavarnak nevezhetünk.
“A serdülőkorra, de egyre korábban jelentkeznek a tünetek. A lányoknál szerepe lehet annak, hogy a hormonálisan-biológiaialag gyorsabban érnek, mint pszichológialag, a tudatos gondolkodás, pláne az érzelmi fejlődés még lassabb. Ezért pszichés sérülésekre, a stresszekre amúgy is érzékenyebb lányoknál könnyebben felborul a pszichológiai egyensúly, mint a később érő fiúk esetében. Nem véletlen, hogy körükben háromszor annyian fordulnak saját testük ellen” – mondja Csorba doktor.

Van, aki kinövi, van, aki másként folytatja

Természetesen vannak olyanok, akik később, felnőtt korban mentális zavarokkal küzdenek, illetve olyanok is, akikből valóban pszichiátriai eset lesz.
Ha ezek az “akciók” nagyon gyakoriak, súlyos sérülést okoznak, ha szinte minden feszültségre így reagál a serdülő, vagy ha a mindennapi életet komolyan befolyásolja az önsértő életforma, akkor tekinthető a jelenség kórosnak, súlyosnak és veszélyesnek. A legtöbb beteg a pszichiátriai rendelésekre már nem jut el, pedig szakszerű kezelést csak ott kaphatna. 18 éves kor előtt azonban nagyon óvatosan kell bánni a pszichiátriai diagnózisokkal, ugyanis több olyan változás következik be egy gyerek életében, ami kifejezetten átmeneti. Sokféle hormonális, társadalmi, családi, korosztályi hatás éri a fiatalokat, s mivel még nem beszélhetünk kialakult személyiségekről, így az ebben az időszakban jelentkező kisebb nagyobb devianciák változhatnak, úgymond “kinőhetőek”.

A jó stresszkezelés és a beszélgetés a legjobb gyógyír

Gyermekkorban a pszichoterápiás, lelki tanácsadás típusú foglalkozások sokat segíthetnek.
– Az önsértő betegek akkor gyógyíthatók, ha van betegség tudatuk és természetesen gyógyulási motivációjuk. Ez az, ami a legnehezebb, hiszen sokan nem érzik, hogy kezelésre szorulnának. Jó néhányan a fájdalmat elnyomva, az öncsonkítást kellemessé, izgatóvá teszik, sok a párhuzam az addikciós betegségekkel. Sokszor egyébként ezek össze is kapcsolódnak, vagyis akik falcolnak, sokszor isznak, vagy drogoznak is. Az önsértő akció ugyanis csak átmenetileg vezeti le a feszültséget, megkönnyebbülést okoz, de a depresszió vagy más háttérbetegség megmarad.

Megosztás Facebookon