"Amikor elkezdtem az orvosi egyetemet, dédnagymamám egy jófajta nyírségi almás kosarat hozott elém, ami telis tele volt gyógyszerekkel. Kérte, hogy segítsek neki, mire valók ezek a pirulák. Jó tíz éve gyűjtögette már a dobozokat, szinte még érintetlen volt mindegyik, többségüket ráadásul nagyjából ugyanarra a panaszra rendelték. Kérdeztem, Dédi, miért nem szedted be ezeket? Ő meg csak annyit mondott: hát fiacskám, ha ezt mind megettem volna, ma már biztosan nem élnék!"
Ezt a történetet idézte fel a Medical Tribune "Közös nevezőn - compliance, adherence a gyógyításban" című konferenciáján dr. Pilling János, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, aki a betegekkel való hatékony kommunikációt oktatja a jövő orvosainak. – A betegek hajlamosak elfelejteni, hogy a gyógyulásban nekik is döntő szerepük van. 20 százalékuk ki sem váltja, 10 százalékuk nem veszi be, 60-70 százalékuk nem a rendelt adagban szedi kiváltott gyógyszerét. Az életmódbeli változásokat a betegek 80-90 százaléka nem fogadja meg.
- Felmérések szerint az orvos átlagosan 18 másodperc után szakítja meg páciensét, aki így a panaszai feléig sem jut, és csak arra kérdez rá, amiket ő fontosnak tart. A betegek emellett nemcsak nem értik a kapott utasításokat, de azokat el is felejtik. Az ember rövidtávú memóriája amúgy is legfeljebb 7 dolgot képes megjegyezni, itt ennek többszörösét kellene tárolnunk, ráadásul stresszhelyzetben. Egy szúrópróbaszerű vizsgálatból kiderült: a betegek kilépve a rendelő ajtaján szinte semmire sem emlékeznek.
Együtt-működikA beteg együttműködésének feltétele, hogy az orvos ismerje a beteg álláspontját saját állapotával kapcsolatban. Így elkerülhető lenne az olyan eset, amit Komáromi Zoltán háziorvos pályája elején élt meg. A betegének három hónapig is kitartott az egyhavi gyógyszeradagja. A fifikás bácsi ugyanis takarékoskodni kezdett: miután felment a gyógyszere ára, úgy döntött, elég lesz egy negyed tabletta is, úgy tovább elég.
- Nem értettük, miért mérünk nála 200-as vérnyomást, miközben szedi a pirulákat, aztán kiderült a turpisság. Azóta tudja: kérdezni kell! - mondja Komáromi doktor, aki aztán "megnevelte" 1700 páciensét, nála mindenki tudja, fölösleges kérdés nincs. – Ismernünk kell a beteg érzéseit, azt, hogy milyen szokásai vannak, mikor megy nyaralni, vagy kerül kórházba, ott ugyanis rendre átállítják a terápiát. Amikor kikerülnek onnan, improvizálnak: többnyire régi és új gyógyszereiket is biztos, ami biztos beveszik.
Sokszor kódolva van a terápia kudarcaA terápia hatásosságáról, s annak betartásáról könnyebben győzhető meg a páciens, ha előre tájékoztatják a várható mellékhatásokról, vagy ha a javasolt életmódváltás kivitelezhető. Mivel a betegek mind jobban kiszolgáltatottnak érzik magukat, végül az internetet hívják segítségül. Az orvosok pedig sokszor nem is feltételezik a betegekről, hogy meg akarják érteni, amit mondanak nekik. Ráadásul megjelent egy új "idősödő" generáció ("woodstocki" korosztály), amelynek lételeme a lázadás, az ő meggyőzésük még több energiát igényelne. - Korábban a beteg és orvosa bizalmas kapcsolatban álltak, utóbbi mindent tudott a pácienséről és annak családjáról. Mára a beteg és a finanszírozott egészségügyi szolgáltató kerül kapcsolatba. Óriási a kommunikációs szakadék, egészen más nyelvet beszélnek, a fő üzeneteket egyik fél sem tudja átadni. Ráadásul az orvosok sokszor azt is figyelmen kívül hagyják, hogy az emberek hetven százaléka képtelen a legkisebb változást is bevezetni az életében - magyarázta Csépe Andrea, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola docense.
Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól. Dr. Molnár Márk Péter, a Corvinus Egyetem kutatója szerint tíz betegből mindössze kettő váltja ki az orvos által rendelt gyógyszert. Ha mégis megteszi, akkor idő előtt abbahagyja, vagy el sem kezdi a pirulák szedését. Míg Finnországban 100 betegből 85, nálunk 29 követi az orvos utasításait.
|
"Óriási a kommunikációs szakadék, egészen más nyelvet beszélnek,
a fő üzeneteket egyik fél sem tudja átadni." |
Az idősek marokszámra szedik a pirulákatA hetvenen túli korosztályon mérhető leginkább a tájékozatlanság, a rossz orvos-beteg kapcsolat hatása. Az ápolási osztályokon, otthonokba felvett gondozottaknál a szakemberek szerint elképesztő gyógyszerszedési szokások vannak. Richterné Tóth Andrea szerint szinte minden új betegnél túlgyógyszerezési problémák vannak: nem ritka, hogy 15-20-féle gyógyszert szednek, melynek hatására kialakulhatnak fekélyek, illetve egyéb szövődmények és étvágytalanság is. Persze a hozzátartozók is állandóan hordják a szerintük "tuti" gyógyszereket, így folyamatosan fel kell deríteni a "dugigyógyszereket" is.
-7°C
31 hozzászólás 
