Nem meghalni akart, csak élni nem tudott…

Daróczi Dávid halála rövid időre ismét témává tette az öngyilkosságot. A média az olvasók és nézők idegeit borzolva csámcsogott a tragédia mellékes részletein, az igazi tanulságok azonban mintha elvesztek volna. Egy tragédiának értelmet adhat az, ha segít elkerülni a következőt. Ehhez azonban nagyon keveset tudunk az öngyilkosságról és megelőzhetőségéről.
Dr. Szendi Gábor pszichiáter
Dr. Szendi Gábor pszichiáter

Minden öngyilkosság esetén bejáratott módon a felelősöket keresik a laikusok és a szakemberek. Rögtön megindul a találgatás, kik azok, akiknek észre kellett volna venniük, kik azok, akik nem figyeltek fel az áldozat segélykiáltására. Ahogy Daróczi esetén sincs felelős, úgy általában mások sem az emberek közönyétől halnak meg.

Épp ellenkezőleg, nagyon sok embert éppen az ment meg, hogy részvevő emberek felfigyelnek a gyanús körülményekre, és megakadályozzák az elkövetést. De ki gondolna öngyilkosságra annál, aki egy hete jegyezte el szerelmét, és aznap estére bulit szervez a barátaival. A médiában ezt szakértők úgy értékelték, hogy „ez csak álca" volt. Ugyan már, ne gyerekeskedjünk! Ahhoz, hogy valaki egy este egyedül végezzen magával, nincs szükség a boldogság látszatának keltésére. A jelek mindig utólag válnak gyanús jelekké. Az önkezű halál előtti, utólag nagy jelentőségűnek beállított események hétköznapi dolgok.

Rise Goldstein és munkatársai 1991-ben 1906 depressziós beteg legkülönfélébb adataiból (korábbi öngyilkossági kísérletek száma, öngyilkossági gondolatok, bipoláris betegség, nem, családi halmozódás és így tovább) próbáltak olyan modellt felállítani, amely megmagyarázza annak a 46 betegnek a halálát, akik öngyilkosságot követtek el. Vizsgálatuk végkövetkeztetése, hogy az öngyilkosság - jelen tudásunk alapján - egyéni szinten nem jelezhető előre.

John Powell és munkatársai 2000-ben 102 öngyilkos pszichiátriai beteget hasonlítottak össze 102 kontrollszeméllyel. Arra következtettek, hogy a kockázati tényezők alapján nem lehet megjósolni, ki lesz öngyilkos.

 Hamis hiedelmek


A másik közkeletű feltételezés, hogy minden öngyilkos depressziós. Ez nincs így. Zonda Tamás pszichiáter, öngyilkosság-kutató szerint az öngyilkosságot megelőző beszűkült állapotot szokták utólag depressziónak elkönyvelni. De különben is, a depresszió csak egy kockázati tényező, sokat nem tudunk vele kezdeni. Mai mérések szerint Magyarországon egy-másfél millió depressziós él. Hogy találjuk meg köztük azt a 2000-2500 embert, akik majd megölik magukat? Az öngyilkosságot nem mindig előzi meg hosszú tervezgetés, sokszor hirtelen kialakuló lelkiállapot következménye.A tényői úgynevezett kiterjesztett öngyilkosság szomorú példája ennek, és Daróczi elkövetési módja is tervezetlenségre utal.

Másik hiedelem, hogy a kezelés megvéd az öngyilkosságtól. Természetesen sok esetben a kezelésbe vétel hatására a jelölt eláll szándékától, hiszen az öngyilkosság egyik kockázati tényezője az emberektől való elszakadás. Mindenkit szeretnék is bátorítani, hogy öngyilkossági gondolataival forduljon szakemberhez. Ez azonban jó esetben csak csökkenti a kockázatot. Ezt fontos tudni, mert hamis megnyugváshoz vezethet abban hinni, hogy majd a szakember... Daróczi már majd fél éve pszichiáterhez járt, amikor a halál mellett döntött.

Nem meghalni akart, csak élni nem tudott…


Louis Appleby és munkatársai 1999-ben 2400 személy adatait elemezték, olyanokét, akik 1996 és 1998 között Angliában kezelés alatt álltak, és öngyilkosságot követtek el. 16 százalékuk a legbiztonságosabbnak tekintett környezetben, a kórházban követte el tettét, 21 százalékuk pedig szigorú felügyelet alatt állt. Az öngyilkosságok 24 százalékát a „gyógyultan elbocsátott" betegek követték el, leggyakrabban az elbocsátást követő héten. Összességében a legtöbb öngyilkosságot olyan személyek követték el, akiket az egészségügyi személyzet elbocsátáskor öngyilkossági szempontból kockázatmentesnek ítélt. Marcia Valenstein és munkatársainak 2009-es vizsgálata szerint a pszichiátriai osztályokról gyógyultan távozó veteránok közt az első 12 héten 100 000 főre vetítve 567 (a magyar öngyilkos halálozás huszonkétszerese) volt az öngyilkossági arány.

További tévhit, hogy az antidepresszánsok védenek az öngyilkosságtól. Már akit. Úgy tudni, Daróczi is szedett antidepresszánst. Sok kutató szerint ezek a szerek egyesekben felerősítik az öngyilkossági késztetést, különösen a gyógyszerszedés kezdetén vagy dózisváltoztatáskor. Ha megalapozatlan volna ez az állítás, nem állna minden antidepresszáns betegtájékoztatóján az alábbi körmönfont, homályos figyelmeztetés: „Ha Ön depresszióval és/vagy szorongással járó betegségben szenved, előfordulhatnak önkárosító vagy öngyilkos gondolatai. Ezek gyakoribbak lehetnek az antidepresszáns kezelés kezdeti szakaszában, mert ezeknél a gyógyszereknél a hatás kialakulásához időre van szükség."
Egy bizonyos: nem minden öngyilkosság előzhető meg.

 Egy mosoly


Amit tehetünk, hogy figyelünk. Mire? A szokatlanra. Senki fejébe nem látunk bele, de aki szokatlan dolgot tervez, az gyakran szokatlanul viselkedik. Mi a fokozott kockázat?

Thomas Joiner öngyilkosság-kutató szerint a halálvágy. Aki úgy érzi, végzetesen elszakadt másoktól, és terhére van az embereknek, az barátkozni kezd a halál gondolatával. Meghalni viszont az tud, aki már öngyilkossági kísérletek során megtanulta legyőzni a félelmet, és elsajátította a halálos önsértés képességét. Sajnos azonban vannak elsőre is biztos elkövetési módok, és ezek megtalálásában nagy szerepük van az életben, filmekben, médiában megjelenő modelleknek. Jól ismert a Goethe megformálta ifjú Werther öngyilkos figurája, aki Németországban a maga idejében öngyilkossági hullámot indított el. A mai média által részletesen tálalt öngyilkosság, különösen, ha az elkövető celeb, szintén sok követőre talál.

Ám kevesen akarnak igazán meghalni, inkább csak élni nem tudnak. Szinte minden öngyilkosban egyszerre van benne a halálvágy és a megmentődés vágya. Joiner idéz egy öngyilkos leveléből: „Most felmegyek a hídra, és ha csak egy ember is rám fog mosolyogni, nem ugrok le."

Csakhogy nem tudjuk, kire kell mosolyogni a hídon. Próbáljunk meg hát minél több emberre. 

Nem meghalni akart, csak élni nem tudott…A Nők Lapja Egészség májusi számából:

• Innál csapvizet? Exkluzív laborvizsgálat
• Fejleszd a testi intelligenciád!
• Melyik hús az egészségesebb?
• Globális kihívás: Allergia a világon
• Jó anya vagyok?

Itt tudsz előfizetni!»

 

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás

Kalkulálja ki Kötelezőjét!
14 biztosítóból válasszon Önnek megfelelőt! Gyors, egyszerű online kötés

További információk>>>