Tényleg jobb a bio, mint a nem nem bio? Most kiderül!

Első ránézésre egyformának tűnnek. Az ízekben már érezni a különbséget, az árak aztán egyértelműen kettéválasztják a csoportot. De vajon mi van a külalak, az íz és az ár mögött? Vegyszerek, gyógyszermaradványok, mérgek? Talán csak üres szavak? Utánajártunk.

Ellentmondásosak a hírek, amelyek a bio- és nem bioélelmiszerek összehasonlításáról szólnak. Amint kipattan egy botrány, máris jön rá a cáfolat, az egyik kutatásra replikázik a másik vizsgálat, alig lehet kiigazodni a sok szakértői nyilatkozat között. Éppen ezért a legtisztább módszer a bio és a nem bio összevetésére a saját mintából hozott laborvizsgálat. És akkor nincs mellébeszélés, utalás a bizonyos évben végzett bizonyos vizsgálatra, csak egy akkreditált eredmény van, amit a szakértők elemeznek. Lássunk végre tisztán, melyik a jobb: a bio vagy a nem bio.

Dr. Szigeti Tamás JÁnos, a Wessling Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója
Dr. Szigeti Tamás János
a Wessling Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója
Dr. Bardócz Zsuzsa táplálkozástudományi professzor
Dr. Bardócz Zsuzsa táplálkozástudományi
professzor
 
Györéné Kis Györgyi PhD-hallgató
Györéné Kis Györgyi PhD-hallgató
 

 Mit mutatott ki a labor?


A konyhában leggyakrabban felhasznált öt élelmiszerre esett a választás: a krumplira, az almára, a lisztre, a tejre és a mézre. A WESSLING Hungary Kft. Laboratóriumában megvizsgálták a krumpli és az alma esetében a vegyszer- és gyógyszermaradványokat, a vitamintartalmat. A tejnél azt, hogy találnak-e benne antibiotikumot, kémiai szennyezőanyagot, nehézfémeket. A lisztnél a mikotoxin-tartalmat, ami a 2004-es paprikabotrányban vált hírhedtté, valamint a vegyszermaradványokat. A méznél az antibiotikumokat és a pollenösszetételt vizsgáltattuk.

- A tej és a liszt elemzésénél minden vizsgált paraméter esetében negatív lett az eredmény, azaz egyik termék sem tartalmazta a vizsgált veszélyes összetevőket.

- Az alma és a burgonya esetében a nem biotermékekben mérhető volt néhány növényvédőszer. Az almánál kimutatták a klórpirifosz nevű rovarölőszer, a tau-fluvalinát, a difenil-amin, a metoxifenozid gombaölőszer maradványait, de ezek a megengedett határérték alatt voltak. A krumplinál a klórprofam gyomirtószert mutatták ki, a 2,054 mg/kg-os érték kicsit magasnak tűnt, de kiderült, ez is a határérték, tehát a 10 mg/kg alatt van. A bioalmánál, -burgonyánál nem mutattak ki semmiféle vegyszer- és gombaölőszer-maradványt. És még egy pluszpont a biónak: a biokrumplinak jóval magasabb volt a C-vitamin-tartalma, mint a másiknak. 

- A laborvizsgálat legsúlyosabb megállapítására a mézzel kapcsolatos. A nem bio akácmézben ugyanis kétféle antibiotikumot (szulfadimetoxint és trimetoprimet) is találtak, amelyeket méhek esetében nem biotermelés esetén sem lett volna szabad használni.  A toxikus szerről dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a kimutatott komponens közvetlen egészségügyi veszélyt nem jelent, akkor viszont, ha valaki sokat fogyaszt az antibiotikummal szennyezett mézből, nőhet a rezisztencia kockázata (vagyis nőhet az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok száma), erről jelenleg is tudományos vita folyik. De az tény, hogy antibiotikumot senki nem szeretne feleslegesen, azaz véletlenül fogyasztani. Ez az érték azért is ijesztő, mert a mézet a „minél többet fogyasszuk" termékek közé soroljuk. A bioméz minden vizsgált paraméter szempontjából rendben volt.

Hol a határ?


Persze hátradőlhetnénk, hiszen minden érték határérték alatt volt. De vajon mit is jelent ez? Ezeket a számokat - tudtuk meg dr. Szigeti Tamás Jánostól - az átlagfogyasztásra vonatkozóan határozzák meg. Nincs benne az, ha valaki rajong az almáért, és képes többszörösét megenni az átlagnak. Mert ebben az esetben az a kevés vegyszer megsokszorozódik, és esetleg máris jóval több, mint a megengedett. Elgondolkodtató az is, ami Csernobil kapcsán történt. Ahogy nőtt a baleset után a radioaktív szennyezettség, úgy volt kénytelen emelni a hatóság a határértéket, mert különben mindenre ráírhatták volna, hogy egészségre káros. Az egyik oldalról persze érthető, muszáj volt ehető élelmiszereknek maradni a polcon, különben mi jutott volna az asztalokra. A másik oldalról viszont szemrebbenés nélkül mérgezték az embereket.

Tényleg jobb a bio, mint a nem nem bio? Most kiderül!

Az sem titok, hogy a zöld szervezetek heves tiltakozása ellenére 2008 szeptemberében az EU megemelte a tolerálható vegyszermennyiséget az élelmiszerekben, pedig a Greenpeace és a Global 2000. évi tanulmánya szerint a korábbi határértékek is veszélyt jelentenek az emberi egészségre, különösen, mivel a többféle vegyszer hatása összeadódhat, sőt módosulhat.

 Sok kicsi vegyszer


Vegyszerkoktélnak nevezi a nagyüzemi módon termelt élelmiszerekben talált vegyszermaradványok sokaságát dr. Bardócz Zsuzsa, a Debreceni Egyetem táplálkozástudományi professzora, az MTA doktora. A sokfajta méreg együttesen van a termékben, bekerülnek a talajművelő szerek (műtrágyák, fertőtlenítők), a növénytermesztésnél használt szerek (rovarirtók, gyomirtók, gombaölők), a tárolásnál használt szerek, az élelmiszergyártásban alkalmazott segédanyagok (E-számok), és ehhez jönnek még a tárolás és csomagolás során bekerült szintetikus vegyszerek és maradékanyagaik.

A bioélelmiszerek egyértelmű előnye, hogy nem tartalmaznak termesztési technológiából származó vegyszerszennyeződést. Akár már ez is elég lenne, de a bio ráadásul GMO-mentes (nem génmanipulált), és egészségesebb.

A Nők Lapja Egészség márciusi számából:

• Tényleg jobb a bio? - Exkluzív laborvizsgálat
• Fáj a fogam! Pont a hétvégén!
• Hogyan gyógyít a hipnózis?
• A jobb jegyekért: Tanítsd meg tanulni!

Itt tudsz előfizetni!»

 

Megosztás sor:
Megosztás
 
Címkék: krumpli,méz,tej,alma,bio

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

klára13 2010-03-17 15:23

 Bizony, igy van! Kézzel fogdosom össze kertemben a büdös kerti poloskákat, amelyek a málnát ehetetlenné teszik. Cseresznyefám közelében kis bodzabokrok vannak, hogy rájuk csoportosuljanak a tetvek, amelyeket aztán szintén kézi erővel elpusztitok. Ám igyekezetem csak annyit tesz, hogy legalább én nem szórom a mérget unokáim játszóreréül is szolgáló kertemre, a szomszéd azonban rendületlenül permetezi almafáit, többi fáit. Joga van hozzá. De amit áthoz a szél, az mégiscsak jóval kevesebb méreg, mint ha magam is juttatnám ki szorgalmasan.

  A bio, nem bio, azaz az árkülönbség lényegét a termékek, termények tartósságának különbségében látom. Az életellenes, azaz a rothadást lehetetlenné tevő  szerekkel lehet végtelenül nagy mennyiséget előállitani és felhalmozni a kereskedelem számára - a tartós kenyér sosem fog megpenészedni, csak összeszárad.

   Megfordul az is fejemben,  hogy néhol  valóban túlzóan drága a bio, (az Auchanban kétszer annyiba kerül itt nálunk, mint a Kaiserben, holott az utóbbi a drágább általában), de lehet, hogy inkább a nem bio túl olcsó némely esetben. Az állatoknak  rémes szenvedéseket okozó csirkehizlalás, amely révén felére csökkent a vágó baromfi "előállitása" - olcsó a csirkehús. A hasonlóképpen,  a "tojástermelés", a tojásgyárakban, ahol a munkaeszköz élő egyed, de, sajnos, ez senkit sem érdekel. 

   Az ételek mérgezése, a gyötrelmet okozó állattartás majd akkor szűnik meg, amikor elfogy az igy alőállitott termékek kereslete. Ez pedig akkor következik be, ha magának az embernek jobb dolga lesz, és lesz pénze megvásárolni a jobbat, egészségesebbet, izletesebbet. Már Petőfi ilyesmiről álmodott, "Ha majd a bőség kosarából. Mindenki egyaránt vehet,". Valamicske előrelépés történt azért talán a közel kétszáz év alatt, bár mára azt is tudjuk, hogy ez, igy, sosem valósul meg, meg nem valósulhat.

ardian 2010-03-17 13:54

Magyarországon tilos a GMO termesztése, ezért minden itthon termelt élelmiszer GMO mentes.

Azért megnézném a vizsgálat pontos adatait: hányféle minta volt, melyik honnan származott (piac, szupermarket, magyar vagy importtermék stb.) mert NEM MINDEGY.

Ez így nagyon hangzatos, de kevés.

eda-1952 2010-03-17 13:48

"miért is ennyire drágák a bio élelmiszerek"

Ha gonoszkodni akarnék, azt mondanám azért, mert van rá jól fizetőképes kereslet...)))

Az igazság az szerintem, hogy tényleg több munka van velük, mert nem attól bio egy zöldség, hogy hagyod Isten nevében nőni, azért oda kell figyelni rá, bio-módszereket használni gyom-és kártevőírtásra.....ezek időigényesebb dolgok, mint fogni a permetezőt és zutty neki!

Torolt_felhasznalo_815340 2010-03-17 13:48

ITT a "bio"!!!:D

cell 2010-03-17 13:44

plusz még hogy néhány év az átállás ami után megkapja a bio minősítést és ez idő alatt is ugy kell a terméket előállítani mint amikor már bio erre az időszakra pedig a termelőnek nincs támogatás.

Télapó*** 2010-03-17 13:39

Egyfelől azért drágább, mert nálunk ezeket az élelmiszereket nem nagyüzemben gyártják.

Másfelől nagyban növeli az árakat az, hogy mivel nem használnak növényvédőszereket, tápokat, stb., így több a selejt, kevesebb az eladható mennyiség, hosszabb időt vesz igénybe az előállítás, lassabb a növekedés.

Torolt_felhasznalo_972917 2010-03-17 13:35

Ha tehetném, én is vigyáznék a magam és családom egészségére, de sajnos az anyagi helyzetem ezt nem engedi meg. Tehát így kénytelen vagyok továbbra is "normál" élelmiszereket vásárolni, néha megengedek magamnak egy-két bio dolgot, de ez megint csak a tehetősebbek kiváltsága marad. Magyarországon. Külföldön nincsenek ekkora árbeli különbségek, én azt vettem észre. Különben érdekelne, ha valaki meg tudná mondani, hogy miért is ennyire drágák a bio élelmiszerek?

N?k Lapja Café 2010-03-17 13:35

Első ránézésre egyformának tűnnek. Az ízekben már érezni a különbséget, az árak aztán egyértelműen kettéválasztják a csoportot. De vajon mi van a külalak, az íz és az ár mögött? Vegyszerek, gyógyszermaradványok, mérgek? Talán csak üres szavak? Utánajártunk.

Tovább a cikkre...