Család

Így vedd rá gyermeked a tanulásra!

Nem vagy elégedett a gyermeked iskolai teljesítményével, és úgy érzed, lassan már semmivel sem tudsz hatni rá? Adunk néhány tippet, amivel ha meg nem is szeretteted, de legalább elfogadtatod vele, hogy a tanulás nem csupán szükséges, de fontos és hasznos is.

nlc

Engedd, hogy önálló legyen!

Amikor gyermeked elkezdi az iskolát, először szembesül azzal a ténnyel, hogy most már nemcsak hogy a szülei nélkül tölti el napjait, ahogy egykor az óvodában, de még feladatai, kötelezettségei is vannak. Ha azt szokja meg, hogy otthon mindent kiveszel a kezéből és megcsinálod helyette, mert neked szülőként így természetes vagy egyszerűen csak azért, mert így az adott dolog hamarabb elkészül, nehéz lesz az átállás.

Így ugyanis nem kap elegendő teret, önállóságot, és egy idő után ma maga is lemond arról a törekvéséről, hogy valamit képes legyen egyes egyedül megoldani vagy elvégezni. Ez pedig nemcsak kihat a tanulásra, de szorosan össze is függ azzal. Hagyd, hogy az életkorának megfelelő mértékben önállósodjon. Ezzel nemcsak az önbizalmát növeled, amely szintén kifejezetten jól jön majd neki a suliban, de segíted abban is, hogy kellően motivált legyen, képes legyen jól definiálni a feladatait, kötelességeit, és a saját szintjén felelősséget is vállaljon azokért.

Örülj a sikereinek!

Egyes kutatások szerint a tanulás terén valójában sem a jutalmazás, sem a büntetés nem hozza meg a kívánt hatást: a gyermek belső motivációját kell megtalálni, azaz azt a pontot, amin keresztül egyénileg motiválható arra, hogy tanuljon. Minél jobban ismered tehát gyermeked, annál sikeresebb lehetsz annak felkutatásában, hogy mivel inspirálhatnád őt a tanulásra. Egy azonban biztos, a teljesítményére adott érzelmi reakcióid sokkal többet számítanak a számára, mint a puszta jutalmazás vagy büntetés. Ha jó jegyet hoz, jól teljesített aznap az iskolában, vagy dicséretet kapott valamiből, semmiképp se bagatellizáld el. Mutasd ki, hogy ez számodra is fontos, örülsz a sikerének és osztozol a boldogságában.

Segítsd át a kudarcon!

Tanítsd meg iskolás gyermekednek, hogy a kudarc az élet része. Amikor rosszul áll a szénája, ne a bűntudatot, a lelkifurdalást erősítsd benne. Ne szidd, és ne azt éreztesd azt vele, hogy most aztán jól “elvágta magát”, ezt már nem lehet helyre hozni, bárhogy próbálkozna is. Természetesen fontos, hogy segítségeddel levonja a megfelelő következtetést, tapasztalatot a kudarc kapcsán (például, hogy ezentúl jobban be kell osztania az idejét és nem szabad a felkészülést az utolsó napokra, netán órákra hagyni), számba vegye, hogy milyen veszteségek érték, de a következő lépés még ennél is fontosabb a kudarckezelésben: tervezze meg, hogy mit tesz majd a jövőben annak érdekében, hogy kiköszörülje a csorbát.

Légy követendő példa!

A szülői magatartás nagy mértékben befolyásolja a gyermeket, méghozzá több síkon is. Ha azt látja-hallja tőled, hogy nem szereted a munkádat, nem fejlődsz benne sőt, csak a szükséges minimum teljesítésére törekszel, könnyen lehet, hogy ő is értelmetlennek fogja tartani a tanulást, mert úgy gondolja majd, hogy hiába teljesít jól az iskolában, felnőttként valószínűleg ő is olyan munka elvégzésére kényszerül, amit nem szeret. Persze, vannak olyan gyerekek, akiket épp az sarkall tanulásra, hogy nekik majd ne kelljen olyan kompromisszumokat kötniük a munkájukban, mint a környezetükben élő felnőtteknek – de ők lesznek kevesebben, és épp ők azok, akiknek nincs is szükségük külső motivációra.

Ugyanez igaz akkor is, ha otthon azt mondod ugyan gyermekednek, hogy nagyon fontos, hogy jól teljesítsen a suliban, ám amikor másokkal beszélsz, a rossz iskolarendszert, a silány tananyagot szidod, és állítod, hogy a mai képzés hasznavehetetlen. Gyermeked a két teljesen ellentétes információ közül ez utóbbit találja majd hitelesnek, és ehhez igazodik.

Végül: ha te nem vagy aktív, nem feszegeted a határaidat, nem képzed magad és szerzel új ismereteket, sokkal nehezebb lesz erre biztatnod gyermekedet is. Ha azt látja tőled, hogy a tanulás egy gyermekkori teher, amit hál’ istennek te is kinőttél idővel, ő is így fog tekinteni rá.