Vissza a hetvenes évekbe? – képesítés nélkül is lehetne tanítani

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Képesítés nélkül lehetne tanítani és osztályozni kellene minden tanulót, azokat is, akik valamilyen tanulási nehézség miatt most fel vannak mentve ez alól. Ez áll egy törvénytervezetben, amelynek bevezetése a szakemberek szerint drámai színvonalcsökkenést eredményezhet az amúgy is gondokkal küzdő magyar oktatásban.

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés” című salátatörvényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) április 13-án hozta nyilvánosságra. Az egyeztetésre a szakmai szervezeteknek öt napot adott. Mindezt a húsvéti szünetben.

A legfontosabb újítások:

  • Bizonyos régiókban”, illetve meghatározott szakterületeken pedagógus végzettség nélkül is lehet tanítani.
  • Egyes tantárgyakat nemcsak gyógypedagógusok taníthatnának enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos diákoknak.
  • Újra kötelező minden gyereket osztályozni, függetlenül attól, milyen tanulási nehézségekkel küzd.

Negyven éve volt divat

A tervezet azt mondja ki, hogy ha valaki vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a pedagógusképesítést, akkor bizonyos szakmai területeken alkalmazhatja őt az iskola – mondja Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. – Ez leginkább a természettudományokat, a nyelveket és az informatikát érinti, hiszen ezeken a területeken hiányzik a legtöbb tanár.”

A PDSZ elnöke szerint ez a megoldás utoljára a 70-es évek végén, 80-as évek elején volt jellemző Magyarországon, de egyrészt akkor kényszerhelyzet volt, másrészt a munkába állás feltételét a főiskolai tanulmányok elkezdéséhez kötötték – teszi hozzá.

A KLIK adataiból tudjuk, hogy 8-10 éven belül negyvenezer kolléga, a pedagógusok negyede (!) megy nyugdíjba – folytatja Mendrey László. – Vagyis hamarosan minden eddiginél nagyobb tanárhiány lesz az országban. Ehhez képest a kormány 2014-től a nyugdíjba vonulók álláshelyeit elvonja.

A szakszervezet elnöke szerint mindez drámai hatással lesz az oktatás szerinte már eddig is folyamatosan romló színvonalára. „Érdemes figyelmesen tanulmányozni az évenkénti kompetenciamérések és a PISA vizsgálat eredményeit. Amennyiben megvalósul ez az elképzelés, további zuhanásra számíthatunk.

Képünk illusztráció (Fotó: NLCafé)
Képünk illusztráció (Fotó: NLCafé)

A PDSZ álláspontja szerint ezek a változások jelentenének megoldást:

  • Vissza kell vonni azt a törvényt, ami tiltja a nyugdíjas pedagógusok alkalmazását. A nyugdíjas kollégákat – nyugdíjuk megtartása mellett – akár megemelt óradíjjal is motiválni kellene arra, folytassák a tanítást, hiszen a munkájukra, tudásukra szükség van.
  • Át kell gondolni az életpályamodellt, melynek a lényege az lett volna, hogy minél több fiatalt csábítsanak a pedagóguspályára. Lehetővé kellene tenni, hogy a főiskola, egyetem utolsó évében, a gyakornoki idejük rovására dolgozhassanak, természetesen megfelelő mentorálás mellett.
  • Rendezni kell a béreket. Jelenleg egy kezdő szakmunkás minimálbére és egy kezdő tanár fizetése között nettó 14 ezer forint a különbség. A tanárok fizetését újra a mindenkori minimálbérhez kell igazítani.
  • Érdemi egyeztetést kellene folytatni a szakmai szervezetekkel.

 Sokféle képesség, egyféle értékelés

A törvénymódosítás BTM-es (beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő) gyerekekre vonatkozó része Mendrey László szerint egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy minél több gyereket lehessen a gimnáziumoktól a szakképzések felé terelni. Ám a szakszervezet álláspontja alapján ennek nem az a megfelelő eszköze, hogy kötelezővé teszik a különböző zavarokkal küzdő gyerekek osztályzását minden egyes tantárgyból.

Azok az osztályozás alóli felmentések, amiket egy szakértői javaslat alapján az iskolaigazgatók engedélyeznek az érintett diákoknak, indokoltak" – állítja Fehérné Sebő Klára fejlesztő pedagógus, a Bárczi Géza Általános Iskola tanára. A szakember szerint az osztályzás alóli felmentés nem egyenlő a számonkérés hiányával. „Maga a tudás számonkérhető, csak épp a diák nem jegyek formájában, hanem mondjuk szöveges értékeléssel kapja a visszajelzést. Az, ha a tanulási zavarral küzdő tanulót ugyanúgy osztályozni kell, mint a többi osztálytársát, könnyen arra vezethet, hogy ez a kisdiák elveszti a motivációját az adott tantárgy, netán a tanulás iránt.

„Miért kell feleslegesen sok energiát ölni abba, amiben egy diáknak nehézségei vannak?” – teszi fel a szakember a kérdést, hozzátéve, hogy a BTM-es gyerekekre kiterjesztett, kötelező osztályzással jelentősen csökkenhet annak az esélye, hogy az érintett diákok gimnáziumban vagy a felsőoktatásban folytassák a tanulmányaikat. Amivel pedig mindenki csak veszít.

Ezeknek a gyerekeknek kudarc lesz a tanulás, ha ezt a törvénymódosítást bevezetik – fogalmaz egyértelműen Fehérné Sebő Klára. – Ezenkívül ez visszalépést jelentene, mert a rászoruló tanulók elveszítenék a vizsgákon kapott könnyítéseket is, például a hosszabb felkészülési időt vagy a segédeszközök használatát. Amikor az 1993-as közoktatási törvény sok évvel ezelőtt bevezette ezt a kedvezményt, nagyon is éreztük a pozitív hatásait – sokkal emberségesebbek lettek a viszonyok. A gyerekek pedig megtanulták, hogy nem egyformák, és hogy épp ezért egyéni bánásmódot érdemelnek.”

Természetesen megkerestük az EMMI-t is mindezzel kapcsolatban.Tudni szerettük volna többek között, milyen szakmai érvek indokolják a képesítés nélküli tanárok kinevezésének lehetőségét, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek kötelező osztályzásának visszaállítását. Amint megkapjuk a válaszukat, azonnal frissítjük a cikket.
 
Olvass tovább

Hozzászólások  ( 0 )
blog comments powered by Disqus