nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Kilencosztályos iskola: ezt gondolják a pedagógusok

Kilencosztályos általános iskolát vezetnének be Magyarországon 2019-től. Kétségek és kérdések akadnak bőven, és közben készül az új Nemzeti alaptanterv is, amely nagy hangsúlyt fektet majd a nemzeti identitás megerősítésére.
Szarka Nóra
Szarka Nóra
f Ajánlom

Az én gyerekeimnek zökkenőmentes volt az óvodából az iskolába való beilleszkedésük, jól tanultak, szépen fejlődtek, hála a remek tanító néniknek. A felső tagozat viszont nagyon hirtelen jött, kicsikből hirtelen nagyon önálló felsősök lettek, a tanárok pedig egész mást és másként követeltek tőlük, mint addig. Nekem szülőként sokkal jobban tetszene egy olyan plusz évfolyam, ami ezt az átmenetet segítené. És szívesen lemondanék az erkölcstanról, az etikáról, mert az itt elhangzott dolgokat máskor is megtanulja minden gyerek, akivel foglalkoznak otthon és az iskolában. A hon- és népismeretet is kiiktatnám, ha rajtam múlna, mert abszolút haszontalan dolgokat tanulnak szegények. Így kevesebb órájuk is lenne” – mondta egy kétgyerekes anyuka a tervezett változtatásokról.

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője szerint két évvel ezelőtt a kormány még a nyolcadik évfolyam után akart egy plusz egy évet bevezetni, most az első évfolyam és az óvoda közé tervezik ezt a plusz évfolyamot. A sajtóból legalábbis ezek az információk jutottak el hozzá, de a szakszervezet hivatalosan még semmilyen konkrétumot nem ismer.

Én azt látom, hogy a kormánynak fogalma sincs arról, hogy mit akar, az ötletek mögött nem áll koncepció. Rengeteg kérdést felvet az elképzelés, ugyanis ha bejön az az előkészítő évfolyam, akkor nem tudjuk, hogy meddig lehet az óvodában a gyerek, hány éves koráig. Eddig maradhatott még az óvodában, ha nem volt iskolaérett, még egy évet, vagy speciális esetben akár plusz kettőt is, most nem tudjuk, hogy hatévesen át kell-e mennie az iskola-előkészítő évfolyamra. Nem tudjuk, mi lesz a kötelező tananyag, lesz-e ilyen, vagy csak fejlesztésről szól majd ez az év.

Kilencosztályos iskola: ezt gondolják a pedagógusok

Mivel 2019-től akarják bevezetni ezt az új rendszert, érdemes lenne ezeket a kérdéseket alaposan átbeszélni a szakmai szervezetekkel. Mivel a tankötelezettség ma 16 éves korig tart, félő, hogy ezek a gyerekek az általános iskola után szinte azonnal a munkaerőpiacon találják magukat, gyakorlatilag képzettség nélkül. Ez a kormánynak jelentős megtakarítást jelenthet, viszont egyáltalán nem szolgálja a gyerekek érdekét. A szakma szerint az alsó tagozat egészen a hatodik osztály végéig tarthatna, hiszen ennyi idő alatt lehetne kellően megalapozni az írás, az olvasás és a számolás készségét. Felsőben és középiskolában pedig nem kellene kétszer tanulni a tananyagot, hanem lineárisan mehetnének tovább úgy, hogy a gyerekek ismerik és jól elsajátították az alapokat. Ma az irdatlan mennyiségű tananyag átadása lehetetlen feladat: egy átlagos képességű gyerek csak akkor tudja megugrani, ha semmi mást nem tesz, csak tanul. Egy átlagosnál rosszabb képességű gyereknek pedig lehetetlen” – mondta el az NLCafénak a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője.

Közben néhány részlet is napvilágra került az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban, amit a kormány a kilenc évfolyamos általános iskolával egy időben akar bevezetni. Fontos elemei között szerepel a nemzeti identitás megerősítése, valamint a hit- és erkölcstan hangsúlyosabb szerepe is. Mindezt kedden ismertette a köznevelési kerekasztal tagjainak Csépe Valéria, aki a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportját vezette eddig, keddtől pedig már miniszteri biztosként felel a köznevelés tartalmi megújításáért. Csépe Valéria azt is elmondta, hogy új szemléletű NAT-ot szeretnének létrehozni, amely követi a XXI. század elvárásait, de saját hagyományainkat is figyelembe veszi. A kilencosztályos iskola bevezetéséről is beszélt, amit a kormány egyfajta “előképzőként” képzel el óvoda és általános iskola között. Csépe Valéria szerint a plusz évfolyamban az alapkészségek fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt, áthidalva az iskola és az óvoda közti szakadékot.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint pont oda nem kell a plusz évfolyam, ahová tervezik.

A finnek 40 évig gondolkoztak rajta, és utána vezették be, a lengyelek kilenc évig egyeztettek és terveztek, majd utána vezették be, nekünk sikerülni fog mindez két és fél év alatt. Nevetséges és komolytalan ez így. Pont az óvoda és az első osztály között nem látok szakadékot, inkább a felső tagozat és az alsó tagozat közé hiányzik még egy év. Vagyis a mostani ötödik lehetne egy ilyen plusz évfolyam, annak legalább lenne értelme. Én úgy tudom, hogy az óvodából az új koncepció szerint hatévesen menni kell majd, és utána 15 évesen végez majd a gyerek a kilenc évfolyamos általános iskolával. Szerintem erről sokat kéne még beszélni, gondolkozni, a szakmai szervezetek bevonásával, és nem lehet azonnal bevezetni. Ez nem varázsszer, ez egy módszer, és nem lehet az ötéves tervek stílusában bevezetni!” – mondta el Mendrey László, a PDSZ elnöke.

Kilencosztályos iskola: ezt gondolják a pedagógusok

A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke, Keszei Sándor is azt mondja, hogy évek óta terítéken van ez a téma, de ő is csak a sajtóból szerzi az információkat.

Az oktatás színvonalának emelését nem hiszem, hogy pusztán átszervezéssel meg lehet oldani, és ahhoz is idő kell, nem lehet ilyen gyorsan cselekedni. Szerintem nincsenek meg a feltételek az átalakításhoz, kevés a pedagógus és kevés a tanterem is. A rendszerszintű problémákat kell először orvosolni, hogy az oktatás színvonala jobb legyen. Én már hallottam egyébként a háromszor három éves bontásról is, ahol három év lenne az alsó, lenne három év középső és három év felső tagozat. A nyolcadik évfolyamokról funkcionális analfabéták jönnek ki, erre nem lesz megoldás a bevezetésre kerülő plusz év. Arról nem is beszélve, hogy a szülők rengeteget panaszkodnak arra, hogy minden évben egyre többe kerül az iskola, és így még egy plusz évet is ki kell fizetniük majd. A tananyag megtaníthatatlan és megtanulhatatlan, először ezen kell változtatni” – mondta el Keszei Sándor.

Megosztás Facebookon