„A feleségem elvált tőlem, mert a poharamat a mosogató mellé raktam”

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
„Talán ésszerűtlennek tűnik, hogy miért válik el egy nő a férjétől a mosogatnivaló miatt. Nevetséges indok és úgy látszik, mintha én lennék az áldozat a történetben, mintha irreális elvárásokat támasztott volna felém. Pedig szó sincs erről. Igaza volt.”

„Szeretünk másokra mutogatni, hogy ők a hibásak azért, mert rosszul alakultak a dolgaink. A lényeg mindig az, hogy mi sosem csináltunk semmi rosszat. Én például gyakran a koszos poharaimat a mosogató mellé raktam ahelyett, hogy a mosogatógépbe pakoltam volna, két centivel arrébb. Mert engem ez nem érdekelt, csakhogy a feleségemnek ez nagyon is sokat jelentett. Minden alkalommal, amikor bement a konyhába, és a mosogató mellett találta a poharaimat, egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy véget vessen a házasságunknak. Akkor még nem tudtam, hogy ennek az apróságnak ilyen nagy súlya van. De ha tudtam volna, valószínűleg akkor sem erőltetem meg magam, inkább őt akartam volna megváltoztatni.

Bár a férfiak nem gyerekek, mégis néha gyerekesen viselkednek

Fontos számukra, hogy tiszteljék, elismerjék őket, főleg a feleségüktől várják ezt el. Talán én is azt gondoltam, hogy a feleségem tisztelni fog azért, mert örök hűséget esküdtünk egymásnak, mintha ettől alanyi jogon járt volna nekem bármi. Egy biztos: soha nem kötöttem össze a fejemben, hogy például azzal vívhattam volna ki a tiszteletét, ha a mosogatnivalót a mosogatógépbe teszem.

Pedig emlékszem, hogy sokszor mondta, mennyire fárasztó számára, hogy folyton ismételgetnie kell magát és szólni a mosogató miatt. Ezért az egyik legszexisebb dolog, amit egy férfi mondhat a párjának, hogy »Értem, mit szeretnél, örömmel megteszem«. Teljesen igaza volt, hogy nem akart az anyám lenni, aki nevelget és szajkózza a kötelességeimet, hanem a partnerem akart lenni, számítani akart rám és az intelligenciámra, amivel felfogom, hogy közösen hogyan tudjuk egyben tartani a háztartást és az életünket. Szerette volna, ha kitalálom, hogy mi a feladatom és kidolgozom a saját munkamódszereimet.

Bárcsak érteném, mit miért tettem annak idején.

Érdekes, hogy a férfiak képesek egy csomó nagyon komoly feladat elvégzésére, még a repülőgépet is fel bírták találni, de valahogy az hiányzik belőlünk, hogy ráérezzünk, hogyan hatnak a feleségünkre a tetteink. Talán azért van ez, mert a férfi és női érzelmi reakciók annyira különbözőek.

»Matt, miért hagytad a poharadat a mosogató szélén ahelyett, hogy a mosogatógépbe raktad volna?« Számtalan oka lehet: Lehet, hogy még használni akarom. Nem érdekel, hogy a poharam hol van. Soha a büdös életben nem érdekelt és nem is fog érdekelni. Olyan ez, mintha azt kérné valaki tőlem, hogy érdekeljen a horgolás. Nem létezik olyan univerzum, amiben el tudnám képzelni, hogy eszembe jusson a horgolás gondolata. Vagy a kertészkedésé. És még egy csomó más dologé. Egyetlen létező oka lehet annak, hogy valaha ne a mosogató szélén hagyjam a poharamat, csak sajnos túl későn jöttem rá, hogy ez lett volna a megoldás: mert szeretem és tisztelem a páromat, akinek a pohárkérdés sokat jelent.

“A feleségem elvált tőlem, mert a poharamat a mosogató mellé raktam”

Most már értem, hogy azzal, hogy mindig otthagytam a poharamat, bántottam őt. Olyan lehetett ez neki, mintha azt mondtam volna: »Nem tisztellek és nem érdekel a véleményed, fontosabb számomra az a fél perc, amíg betenném a mosogatógépbe a poharat, mint te.«

Máris nem a pohárról szól a történet.

Fél perc. Nem tűnik túl nagy árnak azért, hogy éreztessem a feleségemmel, hogy szeretem. Nem túl nagy áldozat. Nem kell megértenem, hogy MIÉRT olyan fontos neki az a pohár, csak tisztelnem kell azt, hogy neki ez fontos. Innentől már egyszerű a képlet: Ha törődöm vele, beteszem a mosogatógépbe a poharat. Ha törődöm vele, nem dobálom szét a szennyesemet. Ha törődöm vele, nem trappolok be sáros cipővel a nappaliba. Ha törődöm vele, segítek neki a gyerekek körül, hogy jusson magára is ideje. Ha törődöm vele, beszélgetek vele. Ha törődöm vele, millió módon tudtára adom, hogy szeretem. Igen, ez ennyire egyszerű.

A férfiak képesek a változásra, még ha nem is értik sokszor a feleségük gondolatmenetét. Csak sajnos a legtöbb esetben hatalmi harcot kreálunk a pohárból. Nem értjük, hogy az egész nem a pohárról szól, nem amiatt akar elválni tőlünk a feleségünk, hanem mert úgy érzi, semmibe vesszük, nem számíthat ránk, nincs mellettünk biztonságban. Mi, férfiak pedig úgy érezzük, hogy jogunk van oda tenni a poharunkat, ahova csak akarjuk. Azt hisszük, meg kell harcolnunk a pohárért, mert olyan jelentéktelen dolog, hogy nehogy már ezen problémázzon a nő.

Pedig ha mi, férfiak időben felismernénk, hogy a feleségünk nem a pohár miatt harcol velünk,

hanem szeretné, ha kimutatnánk a megértésünket, tiszteletünket és szeretetünket, akkor máris nem tűnne olyan őrültségnek, hogy balhézik és el akar válni a poharak miatt. Vagy bármi más miatt. Minden házasságnak megvannak a maga poharai.

Amikor úgy döntesz, szeretsz valakit, akkor tiéd a megtiszteltetés, hogy jobbá teheted az életét és közel kerülhetsz hozzá. Többet ér ez mindennél. Nem úgy kell a pohárhoz hozzáállni, hogy »Basszus, már megint mit kell megtennem a feleségemért«, hanem úgy, hogy »De jó, még egy lehetőség, hogy kimutassam, mennyire szeretem és hogy ő az első az életemben«. Ha a férfiak ráébrednének, hogy a poharas szituációktól mennyire elhagyatva, szomorúnak, magányosnak érzik magukat a nők, minden megváltozna és biztos, hogy nagyságrendekkel kevesebb válás lenne.”

Olvass még többet a válásról:

Hozzászólások  ( 0 )
blog comments powered by Disqus

Igényes egyedülállók társkeresője
Elittárs: regisztráljon és találja meg az elvárásainak megfelelő társat!

További információk