Család

Pótnagyi, pótcsalád – egy anya tapasztalatai

A blog olvasói már értesülhettek kezdeményezésünkről, mellyel alig két hónapja a Pótnagyi-pótunoka Facebook-csoportot létrehoztuk. A csoport szépen gyarapszik, gyülekeznek a pótnagyit kereső és a pótnagyinak ajánlkozók száma.

Közben jókat beszélgetünk gyerekes témákról is. Az alábbiakban a Pótnagyi-kereső egy posztját adjuk közre, melyet a csoport egy olvasója küldött be, akinél évek óta jól működik a pótnagyi-intézmény. Reméljük, hogy a példa sokak kedvét fogja meghozni.

Hogyan kezdődött a kapcsolat?

A mi családunkban a pótnagyi megjelenése nem tudatos döntés eredménye volt, mégis mindkét fél számára nagyon előnyös kapcsolatot sikerült kialakítanunk. Budapesten peremkerületben lakunk. Két gyerekünk kis korkülönbséggel született, és a 2. pici születése után a mindennapi ellátásunkban is elkelt a segítség. A férjem mindenben partner volt, etetett, fürdetett, pelenkázott velem stb. Viszont azokon a napokon, amikor a munkája vagy edzés miatt későn jött haza, éreztem a segítség hiányát.

A játszótéren találkoztunk egy idősebb házaspárral. Feltűnt, hogy nincs velük unoka, mégis be-beülnek a játszótéri padra és élvezik a gyerekzsivajt. Sokszor beszélgettünk, mondták, hogy egyetlen unokájuk külföldön él a szüleivel. Nagyon hiányolják, ezért keresik a gyerekek társaságát.

A folytatásért kattints a Régiségeknek caféblogra!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top