2015. Augusztus 03.

“Havi százezerből három gyerekkel esélyünk sem lett volna nyaralásra”

"Nyaralj nálunk ingyen" elnevezéssel indult mozgalom a Facebookon egy sümegcsehi házaspár kezdeményezésére, melyhez vendéglátóként és pályázóként is csatlakozhat bárki. Négy család nyaralásába pillantottunk bele egy zalai vendégházban.

Szalma Erika

Nagy a zsivaj a kis zalai falu, Nagygörbő vendégházának udvarán. Nemsokára műsor lesz, egy bohóc jön el a gyerekekhez. A vendéglátók izgulnak, hogy a vészesen közelgő vihar nehogy elmossa a programot. Amíg Ribizli bohóc készülődik, néhány anyuka élménybeszámolóját hallgatom.

Akik most vakációztak életükben először

“Még sosem tudtuk elvinni nyaralni a gyerekeket, így aztán nagy volt a boldogság, amikor kiderült, hogy Kozmáék elfogadták a jelentkezésünket” – mondja Nagy Tünde Szilvia, aki a férjével négy gyermeket nevel Bölcskén. A legkisebb, aki négyéves, az unokájuk. A szülei nem tudnak foglalkozni vele. A többiek már iskolások, a legnagyobb 17 éves. “Elég nagy a korkülönbség a gyerekek között, de a többi családban mind talált játszótársat magának, senki nem unatkozik. Mi, felnőttek is egész jól összebarátkoztunk, egyik este például a közös szalonnasütés alkalmával nagyon jókat beszélgettünk. Az egyik családdal azt tervezzük, hogy majd otthon is meglátogatjuk egymást. Gáborék szerveztek külön programot a gyerekeknek, így volt időnk ismerkedni.”

Szilvi, aki gyerekkorának egy részét állami gondozásban töltötte, igazán nagyra értékeli a Kozma család és barátai segítségét. “Szavakkal képtelenség megköszönni azt, hogy idegen embereket fogadnak ingyen a házukba, de valahogy szeretnénk meghálálni vendéglátóink önzetlenségét. Arra gondoltunk, hogy egy medencére gyűjtünk pénzt nekik. Jó lenne, ha találnánk néhány támogatót is. Ez biztos jól jönne a később itt nyaraló gyerekeknek. Ez egy nagyon szép kezdeményezés, kár, hogy csak kevesen tudunk részt venni benne, de reméljük, még sokaknak megadatik majd a lehetőség – mondja Szilvi, aki elárulta, hogy a férjével tulajdonképpen ez a nászútjuk is egyben. – Június 20-án volt az esküvőnk, de ha Gáborék nincsenek, nem mentünk volna sehova.”

“Esélyünk sem volt nyaralásra”

“Havi százezerből nevelünk három gyereket, esélyünk sem volt arra, hogy nyaralni menjünk” – veszi át a szót Sárdiné Hajagos Mónika, aki jelenleg a legkisebb gyerekével van otthon. Ápolónő, lassan vissza kellene térnie a munkába, de Lakitelek környékén, ahol élnek, nem sok álláslehetőség akad. A férje, akit korábban leszázalékoltak, abban bízik, hogy ősztől el tud helyezkedni a faluban. “Amikor megláttam a Facebookon a felhívást, azonnal jelentkeztem, és amikor megkaptuk az értesítést, hogy jöhetünk, alig hittünk a szemünknek. Gáborék még fuvart is szerveztek nekünk, mert nincs kocsink, Keszthelyig jöttünk vonattal. Elvittek Zalaszentgrótra a fürdőbe, Keszthelyre a kastélyba, a modellvasút-kiállításra és a vadászmúzeumba.

Először úgy volt, hogy nem kapunk ellátást, de mások is segíteni akartak, és pazar reggeliket hoztak nekünk minden nap. Nagyon kedvesek a vendéglátók, az egész család azon van, hogy jól érezzük magunkat. A gyerekek nagyon jól eljátszanak a többiekkel, még a tízéves nagylányunk is ismerkedett, pedig ő elég zárkózott. A bohóc műsora pedig igazi meglepetés volt mindenkinek – mutat a három- és négyéves kicsikre, akik boldogan tapsolnak, látszik, hogy tényleg nagyon jól mulatnak.

“Még az internet sem hiányzott a gyerekeknek”

“Amikor jelentkeztünk, még úgy volt, hogy öt gyerekkel jövünk – meséli Beatrix, négygyermekes anyuka, nevelőszülő. – De közben a nevelt kislányunkat visszahelyezték az édesanyjához. A saját gyerekeink 1, 6, 10 és 16 évesek, egy vagyonba kerülne a szállás, a nagyoknak már felnőttárat kellene fizetni. A férjem raktáros, Ócsán élünk, csak ritkán tudunk kirándulni bárhová, az egész család együtt pedig még soha nem volt sehol. Itt van időnk egymásra, a gyerekekre, teljesen ki tudtunk kapcsolódni, feltöltődtünk. A gyerekeknek ugyan furcsa volt, hogy most nincs internet, számítógép, otthon szinte már csak azzal foglalkoznak. Kezdetben nem örültek, aztán meg már eszükbe sem jutott, olyan tartalmasan eltöltötték itt az időt a többi gyerekkel, egymással a kertben játszva, biciklizve” – mondja mosolyogva az anyuka, aki szintén nagyon hálás Gáboréknak.

“Nem tudom, eljutottunk-e volna valaha ezekre a gyönyörű helyekre, a Festetics-kastélyba vagy a zalaszentgróti fürdőbe, ahová még ingyen belépőjegyet is szereztek nekünk a vendéglátóink. De maga a környék is csodaszép” – teszi hozzá Beatrix. Ő a felnőtt társaságnak is nagyon örült, a gyerekek mellett, otthon ritkán adatik meg egy jó beszélgetés, kikapcsolódás baráti társaságban.

Miközben beszélgetünk a vendégekkel, vastapssal ér véget a bohóc előadása. Tormási Attila, alias Ribizli bohóc mindig örömmel vállal jótékony célú műsorokat. “Most is azonnal igent mondtam, amikor megkerestek, teszem a dolgom a jó cél érdekében. A kezdeményezést fantasztikus ötletnek tartom, nagyon jó lenne, ha még többen csatlakoznának hozzá. És az lenne az igazi, ha megfelelő szakmai háttérrel rendelkező szociális szakemberek is tagjai lennének a csoportnak, hogy tovább fejlődhessen a dolog” – mondja Attila, aki egyébként mentálhigiénés szakember, teljesen hétköznapi dolog számára, hogy segíteni kell.

“A családok kiválasztása volt a legnehezebb”

A Vadlány Vendégház tulajdonosai még áprilisban, elsőként csatlakoztak a kezdeményezéshez, egy hétre ajánlották fel apartmanjaikat négy, rászoruló család részére. “Teljes mértékben azonosulni tudtunk a törekvéssel, ezért felvettük a kapcsolatot Klie Erdélyi Margitékkal, akik pár napon belül közel nyolcvan jelentkező levelét juttatták el hozzánk. Azokét, akiket ők már nem tudtak fogadni” – mondja Kozma Gábor. Hivatásos katona ő, feleségével, az építész Vikivel egy nagygörbői vendégházat működtetnek főállásuk mellett. Három gyermekük van, Sára, Regő és Kende.

“A nyolcvan pályázó közül kellett kiválasztanunk azt a négy családot, akik egy hetet nálunk töltenek. Nagyon nehéz döntés volt, több napon keresztül vívódtunk. Először bizonytalanok voltunk, hogy milyen szempontok alapján döntsünk. Azt hiszem, jól tettük, hogy bevontuk a gyerekeket is a kiválasztásba. Ők sokkal intuitívabban, az érzelmeikre hallgatva közelítették meg a témát. Volt, hogy meg is könnyezték egyik-másik levelet” – meséli a vendéglátó apuka, és hozzátette, elsősorban a gyerekeknek akartak kedvezni, a programok nagy részét is úgy tervezték meg.

Közel ötvenen segítettek

A családot a barátok és a rokonok is támogatták. “Szerencsére sokan mellénk álltak. Majdnem ötven ember mozdult meg valamilyen módon, hogy a nálunk nyaraló 23 főnek minél könnyebb, olcsóbb, emlékezetesebb legyen az itt töltött öt nap. Segítségükkel például minden reggel kiadós svédasztalos reggelit tudtunk kínálni, friss péksüteményekkel, és ez a családok számára is kellemes meglepetés, hiszen eredetileg azt kértük, hogy mindenki vállaljon részt az étkeztetésből.”

A vendéglátók pénzt senkitől sem fogadtak el. “Sokkal fontosabbnak tartottuk, hogy aki segíteni akar, az jöjjön el, találkozzon a vendégeinkkel. Hogy ők is érezzék, rajtunk kívül még sok embernek fontos ez a kezdeményezés. Nemcsak ételeket kapunk, de a fuvarozásban is segítenek. Közreműködtek abban, hogy a keszthelyi, zalaszentgróti és a sümegi programokra eljussanak a családok – mondja a családfő, aki feleségével egész héten azzal foglalkozik, hogy minden zökkenőmentesen menjen. – Szabadságot vettünk ki, mi is itthon vagyunk egész héten. Mindig akad valami intézni való vagy munka a házban, a kertben. Igyekeztünk mindenre felkészülni, de még így is adódnak váratlan problémák, amelyeket meg kell oldani. Szerencsére mindig van valaki, aki segít. Magyarázkodni sosem kell, mindenki örömmel, tenni akarással jön. Egy a fontos, közös a cél: hogy a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki jól érezze magát ezen a héten.”

Huzella Péter műsorát – aki szintén ingyen vállalta a fellépést – kis időre megszakítja a vihar, de nincs vész, a vendéglátók, vendégek gyorsan reagálnak, együtt pakolnak be a házba. Természetes, hogy mindenki ott segít, ahol tud. A koncert pedig mehet tovább.