Ki nem találnád, hol a legrosszabb anyának lenni!

Az első helyen idén Norvégia végzett, megelőzve a tavalyi éllovas Finnországot, Izlandot, Dániát, Svédországot és Hollandiát. Idén először került be az első tíz helyezett közé nem európai ország, Ausztrália a kilencedik helyen. Az első tíz között van még Spanyolország, Németország és Belgium.

A fejlett ipari államok közül Kanada a 20., Franciaország a 23., Nagy-Britannia a 24. helyen van. Az Egyesült Államok a 31. helyről a 33. helyre csúszott, és Észtország, Litvánia, Lengyelország, Horvátország, Dél-Korea, valamint Japán mögé került. Ennek egyik fő oka az, hogy az Egyesült Államokban az anyai halálozás kockázata egy az 1800-hoz, ami a legrosszabb a fejlett ipari államok esetében. Ez azt jelenti, hogy egy amerikai nő esetében átlagosan tízszeres valószínűsége van annak, hogy meghal várandóssága vagy a szülés idején, mint a lengyel, osztrák és fehérorosz anyák esetében.

Hazánk a rangsor 51. helyére került, itthon a szervezet adatai szerint az anyai halálozás kockázata egy az ötezerhez. Az öt év alatti gyermekhalandóság ezer élve született gyermekre 6,1. A magyar nők átlag 15,4 évet töltenek el az oktatásban.

Afrikában sírnak az anyák

A lista utolsó tíz helyén leginkább afrikai országok állnak, köztük a Bissau-Guineai Köztársaság, Csád, Elefántcsontpart, Gambia, Niger, Mali, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és végül Szomália.

Bár a gyermekhalandóság terén jelentős előrelépés történt világszerte – 17 ezerrel kevesebb öt év alatti gyermek hal meg naponta, mint 1990-ben –, óriásiak a különbségek a listavezető országok és a sereghajtók között. Miközben Finnországban ezer élve szülésre 2,1 öt év alatti gyermekhalálozás jut, addig Sierra Leonéban 160.

A gyermekhalandósági adatok alapján tekintve a jelentés készítői rangsorba állították a leggazdagabb országok fővárosait is: a lista utolsó helyére Washington került, előtte Bécs, Bern, Varsó és Athén áll. A rangsort Prága vezeti, mögötte Stockholm, Oslo, Tokió és Lisszabon következik.  

A városok a gyermekeknek biztosítandó jobb élet reményében vonzzák a szegény családokat, de a világ számos városa képtelen lépést tartani a meredek növekedéssel, és anyák, gyermekek százmilliói nem jutnak hozzá a legalapvetőbb egészségügyi szolgáltatásokhoz, tiszta vízhez – mondta Jasmine Whitbread, a szervezet elnöke.

A tanulmány 179 országot vett górcső alá az anyák egészsége, a gyermekhalandóság, az iskolai képzés, a nők politikai életben való részvétele és az ország GDP-je alapján, 2013-as adatokat elemezve.