Család

Muszáj egy gyereknek nyáron házi feladatokat csinálnia?

Tanulás nyáron – van, aki ellenzi, van, aki ragaszkodik hozzá. Szülőket is, tanárokat is megosztja a kérdés. Kell-e a tanulással foglalkozni nyáron, vagy hagyjuk az egészet a fenébe?

Némelyik tanár elvből nem ad semmilyen házi feladatot a nyárra, mások egész munkafüzetek kitöltését követelik meg, különben egyessel indul a szeptember. Én a gyerekkoromból nem nagyon emlékszem erre mint problémára; szerintem mi nem csináltunk a vakáció alatt semmi olyat, aminek köze volt a tanuláshoz. (Hacsak a szüleink nem gyakoroltatták velünk a helyesírást vagy a szorzótáblát.) És ez teljesen jó volt így, a mostani eszemmel is ezt mondom. Ha ma egy gyerek ezt játéknak fogja fel, és magától megcsinálja a feladatokat (mert én azért ismerek több ilyen diákot is), talán nincs miről beszélni. De ha ellenkezik, például azért, mert szeretné elfelejteni az iskolát őszig, vagy ha nem tudja egyedül megoldani a feladatokat, akkor a helyzet már okozhat némi fejtörést. Különösen, ha mi sem tudunk segíteni neki. Történetek itt is szép számmal akadnak, elég volt a szűk ismeretségi körben feldobni a kérdést.

Egyik kollégám mesélte (némileg értetlenkedve), hogy ők augusztus elején kaptak egy levelet az alsós osztályfőnöktől, azzal a felszólítással, hogy a mellékelt anyanyelvi foglalkoztató füzetet (44 oldal) legyenek szívesek kitöltetni a gyerekekkel. A munkafüzet jelenleg nem kapható, ezért a tanítónő beszkennelve elküldte mindenkinek, kérve, hogy nyomtassák ki, és adják oda, vagy küldjék el a gyerekeknek, ha épp vidéken nyaralnak a nagyszülőknél. Az eset a szülőket nagyon felháborította. Van, akinek a gyereke még két hétig táborban van, mások most mennek épp nyaralni, de kezdődhet az idegeskedés, hogy oké, még javában tart a nyár, na de mi lesz a házival? A tanító néni azt is megírta, hogy legyenek szívesek lassan kezdjék el a szorzótábla ismétlését, mert dolgozattal fog indulni a tanév, és szigorú osztályozás várható…

Egy másik ismerősöm 16 éves, gimnazista fiánál hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ők a budapesti elit gimnáziumban már rögtön nyár elején megkapták a matematikatanártól a listát. Összesen 120 feladattal. A fiú családjában valamelyest akceptálják a döntést, a gimnázium épp a matematikatanításról híres, úgy gondolják, ennyi belefér, jót tesz a gyereknek egy kis (egy kis?) gyakorlás. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az említett család szerencsés, mert mindkét szülő tud a gyereknek segíteni, lévén, hogy az egyikük közgazdász, a másik pénzügyi szakember… És azok, akiknek nincs “megfelelő” végzettségük? Ők vajon hogyan oldják meg ezt a helyzetet? Vagy csak én látom úgy, hogy ez néha bizony bonyolult?

A nemrég még alsó tagozatos “nagylányom” osztályfőnöke a középutas megoldást választotta, és mi, szülők többségében egyetértettünk vele. Minden nyár elején kaptunk egy szorgalmi munkafüzetet, amit ha úgy gondoltunk, kitöltethettünk a gyerekeinkkel, de ha mégsem, nem járt érte ősszel retorzió. Volt olyan diák, aki magától leült, és örömmel megcsinálta az amúgy játékos feladatokat, mások csak szülői nyomásra voltak erre hajlandók, és voltak a renitensek (mi magunk például), ők hagyták az egészet a fenébe, és legfeljebb a tanévkezdés előtt vették elő az első néhány oldalt. Ezt is csak a gyerek miatt, aki hajlamos volt szorongani a “biztos mindenki megcsinálja, csak én nem” helyzettől.

“A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akik nyáron nem gyakoroltak, »nem tanultak semmit«, ősszel, iskolakezdéskor tényleg mintha mindent elfelejtettek volna – nyilatkozta korábban lapunknak dr. Vekerdy Tamás. – Míg viszont azok, akiket gyakorlásra szorítottak, »emlékeznek«, működik bennük a rutin, könnyen felidézik a »tavalyi« anyagot. Csakhogy… Eltelik néhány hét, és a nyáron »semmit sem csinált« gyerekek mintha megtáltosodnának. Hirtelen minden eszükbe jut – sőt még több is, mint amit valaha tudtak. Ezzel szemben a szorgalmas gyakorlók már a kimerültség jeleit mutatják (amit a többi gyereken majd csak a karácsonyi szünet közeledtével fogunk észrevenni). Régi tanuláspszichológiai szabály, hogy akkor érik készséggé bennünk, amit tanultunk és gyakoroltunk, amikor abbahagyjuk a tanulást és a gyakorlást, és valami egészen mást csinálunk!”

Szokások ide-oda, a kérdés szerintem érdekes: muszáj nyáron a gyerekeket a házi feladatokkal nyüstölni? Nem mellesleg, mi legyen a kötelező olvasmányokkal?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top