Nők, akik kiábrándultak a netes társkeresőkből

Anita története következik:

Hány évesek voltak a gyerekek, amikor elváltatok?

9 és 14.

Mennyi idő múlva talált rád az új szerelem?

5 év telt el, nős ember. 

Hogyan ismerkedtetek meg?

A neten. Máshol nem is lehet. Szórakozóhelyre egyedül nem lehet menni, a barátnőim pedig családban élnek. Olykor színházba, moziba elmentünk, de ott senki nem fog megszólítani, hogy velem akar megismerkedni. Nincs ráírva a homlokomra, hogy elváltam.

Milyen most a párod és a gyerekeid kapcsolata?

Nincs kapcsolatuk. Bár ő meg akarta ismerni a gyerekeimet, én nem hagytam. Mégis hogyan magyarázzam meg a két kamasz gyerekemnek, hogy egy nős ember szeretője vagyok? Illetve voltam. Vége lett pár hónapja, én mondtam ki.

Mit tudnál mondani a hasonló sorsú nőknek?

Nehéz bátorítást írni… Engem csak kudarc ért. Az internetes társkeresőt nevezhetjük inkább szexpartnerkeresőnek. Nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen normális férfit találni. Én ugyan találkoztam vele, de csak heti kétszer kellettem neki, a szabadideje kellemes eltöltéséhez. Még azt is elhiszem neki, hogy szeretett, de akkor is… Csak tudnám, hogy miért a nőkre mondják, hogy anyagiasak és csak a pénzre mennek??? Ezek a férfiak nem válnak el, mert akkor osztozni kellene a feleséggel! Inkább keresik a lopott órákat. Ráadásul nem is csak szexre, hanem a beszélgetésre is van igényük. Végre valaki meghallgatja és értékeli őket! Mint látod, a véleményen nem túl jó, sőt… most nagyon magam alatt vagyok.

Ismerd meg Fanni történetét is a Rejtelmek blogon!