Már az általánosban az egyetemre trenírozzák a gyereküket

Megosztás
 
Még több megosztás ▾
Egyet anya kedvéért, egyet apa kedvéért... sokaknál elképzelhetetlen, hogy ne járassa a gyereket legalább 4-5 féle különórára. Nyelv, zene, sport: mindenki a másiknál kicsit többet, de legalább annyit akar felmutatni a gyerekénél, rosszabb esetben pedig saját vágyait próbálja beteljesíteni így.
Írta: 2012. 08. 19. Család rovat 

– Mi a különórákat nagyon korán, már a bölcsődében elkezdtük bébiangollal, aztán jött a zongora, ahhoz kötelező ugye a szolfézs, mellette a furulya, de Dani jár külön angolra is az iskolán kívül, és mellette hetente kétszer négy órában néptáncolni, ami mellé balett is van. Szeretett volna focizni meg kosárlabdázni, de azt már nem tudtuk beiktatni. A kislányom hetente négyszer jár táncra, nagyon jól megy neki, hatévesen a show-tánc fitnesz kategóriájában országos bajnok. Emellett ő is zongorázik, járunk szolfézsra és tanul külön angolt is – meséli büszkén a kétgyerekes Anna. Szerinte a gyerekeknek fontos a különóra, hogy megtudják időben, miben jók. – Tudom, hogy ez nagyon sok, heti 10-15 pluszóra, de semmi olyat nem csinálnak, amit ne akarnának. Tőlünk meg nagyon komoly logisztikát igényel ez; hat, fél hét előtt sosem jutunk haza. És persze nem is olcsó, gyerekenként egy-egy foglalkozás egy hónapra körülbelül 10 ezer forint – mondja az édesanya.

Már az általánosban az egyetemre trenírozza a gyereket a különóra-mániás szülő



Tibor egészen másként látja. Ők is megpróbálkoztak a különúszással, de egy hónap után feladták.
– Az én fiam csoportjában is van olyan gyerek, akivel az anyukája állandó rohanásban van, zaklatottan fut, hogy odaérjenek a másik lánnyal a jazzbalettre, őt addig beadják úszni, de van még vívás, és persze az esti lovaglás, őrület. Egy gyereket engedni kell játszani, levegőhöz jutni... még én fizessek azért, hogy csak velem ne legyen a gyerekem? Sokkal fontosabb, hogy este társasozzunk, beszélgessünk – mondja az óvodás kisfiú édesapja.

„Félek, hogy lemarad”


– Mi tudtunk lezseren játszani, de ezt már nem látom a gyerekemen – mondja a háromgyermekes Ági. – Nincs ideje játszani, amit néha tanulás közben pótol. Olyan sok a feladott lecke, hogy hétvégén sem tudja kipihenni magát. De nem tudom, melyik különóráját hagynám el. A sportot lehet a legkevésbé, mert valahol le kell vezetni az energiáját. Utána a nyelvhez ragaszkodunk, mert egy idegen nyelv ismerete egyszerűen kell. A zene lelkileg jó, egy nehéz élethelyzetben jól jöhet – a legjobb lenne, ha az iskolai program tartalmazná mindezt. Sokat gyötrődünk a párommal, hogy jó-e, ha engedünk a külvilág elvárásainak, vagy jobb lenne szabadon hagyni őket. De félek, hogy lemaradnak – osztja meg velünk dilemmáját Ági, akinek mindhárom gyereke különórák tömkelegére jár.

Már az általánosban az egyetemre trenírozza a gyereket a különóra-mániás szülő

 

„A suli bőven elég”


A szülőkön nagy a nyomás, hogy ne maradjanak le a versenyben, hogy ők is megadják a gyerekeiknek mindazt, amit a többi szülő. Ma egyáltalán nem ritka, hogy már az óvodások is különfoglalkozásokra járnak, akár heti nyolc-tíz órában. Egy átlagos városi iskolában az alsó tagozatosok háromnegyede, a felsősöknek pedig 90 százaléka jár valamilyen különórára. Van, ahol már az általános iskolában elkezdik felkészíteni a gyerekeket az egyetemi felvételire azzal, hogy már ekkor jobban koncentrálnak az ott megkövetelt tárgyakra.
Frank Zsuzsa gyermekklinikai szakpszichológus szerint sok szülő feleslegesen és túl korán frusztrálja ezzel a gyermekét, hiszen az óvodás életkor funkciója, hogy a gyermek stabilan, kiszámítható körülmények között, játékkal töltse az időt.
– Azokban az óvodákban, ahol napközben magas színvonalon törődnek a gyerekekkel, a helyi nevelési programba beépítik a különböző foglalkozásokat, az úszás és a nyelvoktatás kivételével mindent megkapnak a gyerekek, amire szükségük van – érvel. – Iskoláskorban pedig kizárólag akkor kell fejleszteni egy gyermeket, ha bizonyos tárgyakban tanulási gondjai vannak. Az óvodások, iskolások nem kis felnőttek, hanem még nagyon sokáig gyerekek. Iskolakezdéskor nagyon sok impulzus éri őket, óriási teljesítmény tőlük, hogy alkalmazkodnak a megváltozott követelményekhez, és olyan képességeket fejlesztenek ki magukban, mint az önkontroll, a fegyelem, a megfelelés. Ez pedig éppen elég megterhelő az iskolai idő alatt, így otthon ideális esetben már csak a játékra kellene figyelni. Sok szülő azt gondolja, a rengeteg különórával jót tesz, pedig ha hagyják szabadon játszani és kibontakozni őket, esetenként jobban fejlődnek.

A pihenés luxus


Már az általánosban az egyetemre trenírozza a gyereket a különóra-mániás szülőMi számít vajon túlkapásnak? Melyik korban, milyen foglalkozás az, amit már akár igényel is a gyerek?
Egy óvodás vagy alsó tagozatos általános iskolás gyereknél már heti három különóra is súlyos túlterheltséghez vezethet a szakember szerint.
– A sport nagyon fontos, de a nyelvtanulást például  harmadikos kor előtt nem javaslom – mondja Frank Zsuzsa. – Még nagyobb baj, ha a gyerekeket olyan útra terelik, ami nem nekik való, ez folyamatos feszültséget, szorongást okozhat. Kimerültek lesznek, alvászavarokkal küzdenek, rosszkedvűek, rágják a körmüket, gyakran mondanak ellent a szüleiknek – mondja a szakember, aki szerint az alsós gyerekek szüleinek nem árt odafigyelniük arra, hogy a különóra közvetlenül a napközi után, négy-öt óra körül legyen, és ne este, amikor a gyerek már fáradtabb.
– Egy átlagos gyerek az alváson kívül naponta három órát tölt pihentető dolgokkal. Ebből a három órából veszünk el, amikor szakkörökre íratjuk be, vagy épp olyan felesleges dolgokra, mint a modelltanfolyam. Ha ő maga szívesen megy, akkor heti egy-két, legfeljebb három alkalmat tartok ideálisnak – természetesen ez egyénfüggő is: ki mennyit bír. De ne akarjunk ennél többet tölteni a gyerek fejébe, hiszen így mindenből csak felületes tudása lesz, elfárad, és még az alaptananyagot sem tudja kellőképpen elsajátítani. Ugyanígy járhatnak azok, akiket túl korán iskoláznak be.

Egy immár felnőtt „túlélő”
„Anyukámnak az volt a mottója, hogy »egy gyerek korlátlanul terhelhető« – elég durva erre a hozzáállásra így felnőtt fejjel visszagondolni. Jártam suli mellett nyelvórákra, zongorára, szolfézsra, úszni meg művészi tornára. Egyrészt persze tök jó, hogy tanultam nyelveket, a zongora mondjuk így utólag visszagondolva teljesen felesleges volt, a szolfézst egyenesen gyűlöltem, na a sportot viszont lehetett volna még inkább nyomatni, azt így utólag eléggé bánom, hogy nem vettem komolyabban. Akkor persze nem volt bennem tudatos, de ennyi elfoglaltság borzasztó sok energiát kivett belőlem, iskolaidőben rengeteget voltam beteg, én voltam a klasszikus sápatag, sovány, rossz étvágyú gyerek – aztán amikor jött a nyár, érdekes módon elmúlt egy csapásra az egész. Pedig amúgy szerettem tanulni... Igazából nem is önmagával a különórával volt baj, hanem az iskolával együtt volt sok. A legnagyobb baj szerintem, hogy egy csomó felesleges dologra ment el az idő meg az energia, a fontos dolgokra meg kénytelen volt az ember plusz időt szánni. Én a gyerekemet biztos csak olyasmire járatnám, ami tényleg érdekli és amit szeret.”
Eszter (35)


Saját taxis szállítja suliba a gyerekeket!

Ajánlott oldalak: Sporthírek, Holt nyelvek, Magyar zene, Zene
Kapcsolódó hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Arriata 2012-08-19 15:36

A cikk elejen beszelo anyukan nem tudom sirjak-e vagy rohogjek

 

szerintem vagy neptanc, vagy balett

 

 

masreszt ne sajnaltassa mar magat hogy a ket gyereknek 20.000/ ho a kulonora

vallalta, tehat telik ra.  akkor hallgasson!  meghozza melyen!

 

 

 

 

Tiborral viszont nagyon egyetertek. 

legyen gyerek a gyerek amig csak lehet.

es igen! igen!!! es igen!!!!!!!!!!!!  nehogy mar meg fizessek is azert

hogy a gyerekem nelkul legyek

 

 

 

Kulonora:  1-2 amibol szukseges, tobb nem elfogadhato szamomra 

tamtamtam 2012-08-19 15:09

"nem kár-e, hogy ezzel a döntéssel a tehetségét veszni hagyom..."

 

Nem. Heti öt edzés iszonyú sok, főleg ilyen kicsi kortól. És ilyenkor szokott előfordulni, hogy annyira az edzés körül forog a világa a gyereknek, hogy másra nem hogy ideje nincs, de még csak fel sem merül benne, hogy más is létezik a világon, mást is lehetne csinálni, ki lehetne próbálni. Aztán egyszercsak azt veszi észre, hogy 18 évesen ott áll, és halvány lila gőze sincs róla, hogy mégis hogyan tovább, mert semmit nem tud a saját érdeklődési köréről, ami ilyen körülmények között egyszerűen nem is tudott kialakulni. Ismerek ilyet, nem is egyet.

 

Egyébként meg hosszú távon a versenysport igenis káros, az egyik az egyik ízületet teszi tönkre, a másik a másikat, stb.

Xanthia 2012-08-19 13:39

Teljesen igazad van és nagyon szerencsénk van az iskolánkkal, mert sokféle lehetőség adott helyben: ott úsznak (ez a heti testnevelés óráik egy részét jelenti), van néptánc, lányka torna, többféle kézműves-foglalkozás, és az angol magánóráikat is meg tudtuk úgy oldani, hogy a délutáni szabadidő egy részében járnak, ami nagy könnyebbség, mert a tanár jön értük és elviszi őket egy órára, nem nekem kell iskola után rohangálnom még angolra is.

 

Egyedül a a sport az, amit iskolaidőn kívül űznek, bár a fiam esetében leegyszerűsíti a helyzetet, hogy a heti 3 edzés éppen az ő iskolájában van, az év nagyobb részében. A lányomat viszont hordjuk az edzésekre, ez nem kevés szervezést igényel.

 

Ami pedig a túlterhelést illeti: az biztos, hogy nagyon résen kell lennie a szülőnek. A két nagyobb gyerekem versenyszerűen űzi a saját sportját, a fiam harmadikos volt, úgy tűnik, ő bírja így, a jelenlegi formában és a sport mellett az iskolában is szépen teljesít. A most másodikat kezdő lányom esetében viszont megy a dilemmázás, miként is legyen: nagyon ügyes a mozgása, szereti is, amit csinál, elsőben az osztály legjobb tanulója volt, de erős a gyanúm, hogy sok lesz/lenne neki a heti 5, alkalmanként 2 órás edzés. Ezt most , a nyáron, úgy, hogy egyéb kötelezettsége nem volt, még el lehetett viselni, bár így is fáradt volt, viszont szeptembertől biztos nem fogom engedni, csak heti 2, max. 3 alkalommal edzésre, ami viszont  - nagy valószínűséggel - a versenyek kihagyásához fog vezetni. Amit ő - úgy tűnik - nem fog bánni, nekem pedig nem célom versenysportolót faragni belőle, csupán azt szeretném, ha rendszeresen mozognának. Halk kérdés viszont a fejemben, hogy nem kár-e, hogy ezzel a döntéssel a tehetségét veszni hagyom...

 

Egyébként olyanra a saját környezetemben is van példa, hogy a szülő a saját, megvalósítatlan gyerekkori álmait akarja a gyerek révén elérni, na ez számomra nagyon húzós és visszatetsző dolog, különösen, ha az adott dolgot a gyerek nem is érzi a magáénak, nincs hozzá sem kedve, sem tehetsége és az egész kényszer csupán a számára.

 

 

 

 

trivial 2012-08-19 12:49

Szerintem is fontos a tehetséggondozás, de az értelmetlenül, rohanva halmozott különórák viszont nem ezt jelentik. Szerintem inkább az iskolai életbe kellene szervesen beépíteni ezeket, nem utána pénzt és időt nem kímélve rohangálni. Szimpatikus volt az apuka hozzászólása, aki azt mondta, nehogymár még fizessen is azért, hogy még este se legyen vele a gyereke. Nekem nagyon jó hallásom és tiszta énekhangom volt gyerekként, de nem zeneibe jártam, így viszont szinte törvényszerű volt, hogy majd a normál (és kemény) általános mellett zenét fogok tanulni. Tudni kell rólam, hogy rengeteget énekelek a mai napig, többezer dalt tudok, és sose felejtem el őket, mert valahogy a dalmemóriám végtelen. De ezt gyűlöltem. SEmmi köze nem volt az örömteli énekléshez a szolfézsnak, a kottaírásnak, a kicsi kezemmel normálisan lefogni sem tudott furulyának. Nyilvánvaló volt, hogy ha az iskolában pl. énekeltünk volna mindennap, és nem ének helyett is matek lett volna, mert a tanítónőnk szerint az "fontosabb" volt, sokkal többet ért volna, mint ez a különóra akkor, amikor a többiek (legalább naponta ennyit!) játszottak az udvaron. Nem is tudok a mai napig sem hangszeren sajnos, de legalább az éneklést nem utáltam meg. :) A lányom kicsit más, mint én, pl. feltűnően jó a mozgásban, tornában, igazi kis balettos, művészi tornás alkat. Nyilvánvaló, hogy ezt a tehetségét nem szabad hagyni elveszni. Úgyhogy keresni fogok neki a suli mellett valami helyet, ahol ebben fejlődhet a tehetsége, ami alapból is van neki, de csak akkor fog járni, ha élvezi, és nem lesz ebből az egészből valami kényszeres dolog. Viszont jobban örülnék, ha a suliba tudnának beépíteni valami differenciált tehetséggondozást, és ez nem az amúgy is iszonyú hosszú iskolanap (nálunk kötelező lesz a napközi alsóban fél ötig) végén kéne még ezt nekem megoldanom. Szerintem a sok fölösleges hülyeség helyett bőven beleférne ilyen is abba a napba. Meg persze a szabad játék, még ha a betondzsungel közepén is, de legalább levegőn, kötetlenül. Erre még egy általános iskolásnak is szüksége van, de nagyon. Már csak az agya fejlődéséhez, meg a sok-sok bevitt infó feldolgozásához is.

Torolt_felhasznalo_464050 2012-08-19 12:38

Amíg a gyerek önmagától akarja, szereti és élvezni, na meg a szülő fizetni bírja, addig nincs gond a különórákkal.

A gond ott kezdődik, amikor a szülő tényleg elkezdni versenylónak tekinteni a gyerekét és olyan dolgokat tart szem előtt, hogy ő gyerekként mennyire szeretett volna balerina lenni, hát elküldi a lányát, függetlenül attól hogy a gyerek akarja vagy sem ill. mert a szomszéd Béluska is hegedül, salsázik, karatézik és ötéves létére angol meséket olvas egyszerre. 

De nagyon remélem hogy ilyen elvetemült szülők csak a városi legendákban léteznek és azért jut ideje a gyerekeknek arra ami a korában a legfontosabb, hogy gyerek legyen/lehessen.

soleluna 2012-08-19 12:36

Szerintem meg a mai gyerekek igénylik. A lányom most megy iskolába, felsoroltam neki, hogy miket lehet választani és szinte mindenre szeretne járni: néptánc, korcsolya, rajz szakkör, társas tánc. Zene csak másodiktól lesz, de azt is szeretné. Mondtam neki, hogy max. 2-re járhat.

Már az oviban is járt néptáncra és hittanra, de pl. a logopédiát is imádta. 

 

Én sport tagozatos iskolába jártam és akkor néha keménynek éreztem a sok edzést, de ma már örülök, mert 35 évesen is sportolok, mindig is az életem része volt és szerencsére az alakomon is látszik.

 

Ha a gyerek aktív és érdeklődő akkor nem lehet kárára. Amíg nem a szülő erőlteti.

Cseresznye70 2012-08-19 12:15

Nem kell (ene) túlterhelni a gyereket, az iskola épp eléggé leszívja, ez így van. De amiben jó, azt miért ne csinálhatná? Persze, ha jó több mindenben, akkor már választani kell, mert mindent nem lehet egyszerre, és pihenni is kell. Arról nem is beszélek, hogy ez ne kényszer legyen, hanem csak addig művelje a gyerek, amíg sikerei vannak, jól érzi magát.
Viszont, egy csomó mindent gyerekkorban lehet megalapozni, 20-25 éves korban már késő. Például, ha gyerekkortól kezdve rendszeresen sportol valaki, (mindegy, hogy hobbiból, vagy versenyszerűen) akkor teljesen más lesz a teste, másképpen fejlődik. Tanulni elkezdeni, bármit is, sohasem késő, de sokkal nehezebb felnőttként tanulni, legyen zene, sport, vagy akármi, mint gyerekként. Ráadásul, ha kiderül, hogy abban nagyon jó, amit elkezdett tanulni, felnőttként már nem tud versenyre járni, mert akkor már hiányzik több év gyakorlás és rutin, mások akkor hagyják abba, amikor ő elkezdi.
Nekem pl. nagyon hiányzik, hogy nem jártam sehova, a sulin kívül, még sportolni sem. Elnézem azokat a kortársaimat, akik gyerekkorukban sportoltak, teljesen másképpen néznek ki, más az izomzatuk, még akkor is, ha mostanában tunyulnak.Másképpen mozognak, nem olyan ügyetlenek, mint én. És ez abból adódik, hogy ők sportoltak, én meg nem. És azt már nem lehet visszahozni, ami gyerekkorban kimaradt.
Ha gyerekkorban valaki nem csak a tananyagot, hanem mást is tanul, akkor később felnőttként is sokkal könnyebben fog tanulni akár szellemi, akár fizikai dolgokat.

Nők Lapja Cafe 2012-08-19 12:15

Egyet anya kedvéért, egyet apa kedvéért... sokaknál elképzelhetetlen, hogy ne járassa a gyereket legalább 4-5 féle különórára. Nyelv, zene, sport: mindenki a másiknál kicsit többet, de legalább annyit akar felmutatni a gyerekénél, rosszabb esetben pedig saját vágyait próbálja beteljesíteni így.

Nők Lapja Café: Már az általánosban az egyetemre trenírozzák a gyereküket

Nyereményjáték C&A - Nők Lapja játék

C&A - Nők Lapja játék

Szavazz a C&A és Nők Lapja rendezvényén készült fotókra!

Játszom
Nyereményjáték Bögre áprilisban

Bögre áprilisban

Megnyerheted a Nők Lapja Café egyedi bögréjét!

Játszom

Címlapon

Legjobbak

Ezért vitáznak annyit a házastársak

Ezért vitáznak annyit a házastársak

Miközben vudubabák segítségével mérték, mennyire...
Facebook lájkok száma
Nagyot zakózott Kim Kardashian – fotó

Nagyot zakózott Kim Kardashian – fotó

Kellemetlen baleset érte Kim Kardashiant egy...
Facebook lájkok száma
Így néz ki Kim Kardashian a műhaja nélkül – fotók

Így néz ki Kim Kardashian a műhaja nélkül – fotók

Rövidebb és gyérebb a frizurája.
Facebook lájkok száma
Marihuánaautomatát állítottak fel

Marihuánaautomatát állítottak fel

Három hónappal a marihuána legalizálása után üzembe...
Facebook lájkok száma
Levetkőzött Palvin Barbara – fotó

Levetkőzött Palvin Barbara – fotó

Elkészült az eddigi legmerészebb fotó a leghíresebb...
Facebook lájkok száma
Későn érő zsenik

Későn érő zsenik

Van az úgy, hogy a zsenialitás – bár ez a ritkább eset...
Facebook lájkok száma
A léleknek is kell a böjt

A léleknek is kell a böjt

Friss erő, lendület!
Facebook lájkok száma
Hogyan lesz lakásdekor egy pakli kártyából?

Hogyan lesz lakásdekor egy pakli kártyából?

Mit kezdjünk egy pakli kártyával, amitől nem akarunk...
Facebook lájkok száma
Boldog tyúkok, egészséges tojás

Boldog tyúkok, egészséges tojás

Ha egészséges, tápláló tojást szeretnél tenni a...
Facebook lájkok száma
Olcsó játék: húsvéti krumplinyomda

Olcsó játék: húsvéti krumplinyomda

A gyerkőc már megint új játékot szeretne, de te most...
Facebook lájkok száma

Legtöbbet megosztott cikkek

Várkonyi Andrea: „Gáborral hagyjuk élni egymást”

Várkonyi Andrea-interjú

A papír nem számít.
Facebook lájkok száma218
„Néha aggódunk, nehogy összeessenek” – miért van annyi bukás a nyelvvizsgán?

Nyelvvizsga – miért van annyi bukás?

A diákok 40 százaléka megbukik
Facebook lájkok száma116 Hozzászólások száma122
Lenyűgöző fotók: majdnem 70 éve ugyanaz a lakás berendezése

Lenyűgöző fotók: majdnem 70 éve ugyanaz a lakás berendezése

Íme egy darabka, kiváló állapotban megőrzött múlt.
Facebook lájkok száma89 Hozzászólások száma11
VV Alexa feltöltette száját, mélyen vallásos anyja kiborult - fotó

Megváltoztatta külsejét VV Alexa - fotó

VV Alexa a minap feltöltette a száját, ez a tette...
Facebook lájkok száma63 Hozzászólások száma4
Így még tuti nem hallottad Elvis slágerét

Így még tuti nem hallottad Elvis slágerét

Világszerte elismert klasszikus zenészek mutatták meg...
Facebook lájkok száma61
Büszke volt cigány származására a némafilmek sztárja

Büszke volt cigány származására a némafilmek sztárja

Ma 125 éve született Londonban Charlie Chaplin...
Facebook lájkok száma55
Fergeteges videó: eltáncolták az ábécét

Fergeteges videó: eltáncolták az ábécét

Nos, így kell vérprofin betűkre táncolni.
Facebook lájkok száma39
Retró: ez maradt a neonfényes Budapestből

Retró: ez maradt a neonfényes Budapestből

Csemege, Omnia, Méteráru, Esti Hírlap, Bambi:...
Facebook lájkok száma31 Hozzászólások száma2

© 2014 NLC - Nők lapja café. sanoma média budapest zrt. Minden jog fenntartva | impresszum | médiaajánlat | közönségszolgálat | felhasználási feltételek | adatvédelem