Én, mint aki benne van a szervezés sűrűjében, azt tudom mondani, hogy tényleg nem egyszerű dolog ennyi mindent összeszervezni, ráadásul úgy, hogy a nagy napon mégsem én leszek, aki levezényli a dolgokat, pedig én tudom elvileg A-Z a részleteket.
A mai világban sajnos már nem olyan magától értetődő egy esküvő, lakodalom menete. Régen az emberek tudták a dolgukat, az asszonyok főztek, a férfiak ittak, végül mindenki jól érezte magát, oszt' jónapot.
Ma rohangálsz egy csomót, kifizetsz egy halom pénzt, és sajnos a mai világban egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy azt is kapod a pénzedért, amit megrendeltél.
Hogy csak egy példát említsek: esküvői torta. Megrendelsz valamilyet, és amikor kihozzák, látod, hogy nem úgy néz ki, megkóstolod és kiderül, hogy nem finom. Az egy dolog, hogy esetleg nem fizeted ki - de ez már nem pótolja azt az érzést.... Ha pl. konyhát újítasz fel, nem tetszik az egyik bútorelem, akkor kicserélteted, bosszankodsz rajta, és még 1 hétig kerülgeted a melósokat a lakásodban. De egy esküvő általában (vagyis a tervek szerint) egyszeri alkalom, nem lehet megismételni a tönkrement pillanatokat.
Vagy mondjuk az este felénél kiderül, hogy a zenekar rohadtul nem tud 400 dalt, csak 22-t és azt ismételgeti... mit csinálsz?
Hidd el, van miért izgulni.
Persze tudom, vannak ennél sokkal komolyabb problémák is az életben. De attól nekem még sosem lett jobb, ha tudtam, hogy másnak szarabb. Egy menyasszonynak, meg szerintem a vőlegénynek és a szűkebb családnak igenis minden oka megvan arra, hogy izguljon.
Az más kérdés, hogy nem olyan baromságokért, minthogy a béna koszorúslány elvágja az ujját, vagy Gizikének felszalad egy szem a harisnyáján.....
Ennél jobb már csak a benyugtatózott majd pezsgővel megitatott menyasszony lehet :D
