Tudni akarnád, erőszakolt-e már a párod?

Bárki tájékozódhatna a rendőrségen arról, hogy partnere követett-e már el erőszakos vagy szexuális bűncselekményt - legalábbis a briteknél. A magyar szakemberek szerint az ötlet nálunk is hasznos lenne, már ha sikerülne keresztülvinni.

Claire Woods
Claire Wood

2009-ben egy brit férfi, George Appleton megfojtotta, majd felgyújtotta exbarátnőjét, a 36 éves Claire Woodot. A nő pár hónappal korábban, a Facebookon ismerkedett meg az elsőre megnyerő modorú férfival, ám ahogy közelebb kerültek egymáshoz, kiderült, hogy Appleton igen erőszakos természetű. Kapcsolatuk idején, majd szakításuk után is többször bántalmazta Claire-t, aki egy darabig tűrt. 

Nem vették komolyan

Először 2008 októberében hívta ki a rendőrséget, miután Appleton rátörte az ajtót és egy vasalóval hadonászva azzal fenyegette, hogy megöli. Ezt követően Wood még 26 alkalommal riasztotta a hatóságokat az erőszakoskodó férfi miatt, ám panaszát nem vették komolyan. 2009 februárjában Appletont egyszer bevitték ugyan a rendőrségre, ám végül elengedték arra hivatkozva, hogy „csendes, visszafogott természetű ember”. Alig 72 órával ezután gyilkolta meg Claire-t. Hat nappal később aztán a férfit egy elhagyatott kocsmában, felakasztva találták meg. 

 

Kampányt indítottak

A nyomozás során kiderült, hogy Appleton rendszeresen zaklatott nőket, már több korábbi partnerét is fenyegette, bántalmazta, sőt egyiküket megpróbálta elrabolni. Claire apja, Michael Brown kampányt indított annak érdekében, hogy a parlament hozzon törvényt, mely lehetővé tenné a nők, és természetesen a férfiak számára is, hogy hivatalosan tájékozódhassanak arról: párjuk korábban követett-e el párkapcsolati erőszakot vagy szexuális bűncselekményt.

Az elfogadás előtt álló javaslatot Hazel Blears brit munkáspárti politikus karolta fel és Theresa May brit belügyminiszter is támogatja. A „Claire törvénye” néven emlegetett javaslat az előzetes felmérések szerint 91 százalékos támogatottságot élvez. Ellenzői is akadnak ugyanakkor, akik szerint bevezetése túlságosan költséges és több hátránya lenne, mint amennyi haszna, hiszen szerintük sokan visszaélnének a lehetőséggel és olyan kompromittáló információkat próbálnak kideríteni másokról, melyekkel aztán akár zsarolhatnák is az illetőt.

Kísérleti jelleggel

Egyelőre kísérleti jelleggel négy angol városban, Manchesterben, Gwentben, Nottinghamshire-ben és Wiltshire-ben tesztelik a tervezett rendszert. A helyi lakosoknak lehetőségük van arra, hogy a rendőrségen érdeklődjenek partnerük vonatkozó előéletéről. A tájékoztatást kérő személyeket részletesen kikérdezik a partner személyi adatairól, és csak ezután juthatnak hozzá a rendőrségi nyilvántartásban szereplő információkhoz. Ha viszont az illetékesek úgy ítélik meg, hogy az illető jogtalanul próbál hozzáférni az adatokhoz, el is utasíthatják a kérelmet.

Életszerű jelenség

Wirth Judit, a NANE Egyesület munkatársa lapunknak azt mondta, jó ötletnek tartja a brit törvényjavaslatot. Úgy véli, hogy azoknak, akik szeretnének tenni a saját biztonságuk érdekében, hasznos dolog lehetőséget biztosítani arra, hogy ily módon informálódhassanak. 

A szakember szerint a jelenség abszolút életszerű, mivel a párkapcsolati, illetve szexuális erőszak elkövetői általában bűnismétlők, tehát az újabb és újabb partnereik valós veszélyben vannak. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők igen eltérően reagálnak arra, ha megtudják, hogy párjuk korábban erőszakos vagy szexuális bűncselekményt követett el: egy részük komoly figyelmeztető jelnek tekinti, sokan akadnak azonban, akik azt hiszik, a partner azóta megváltozott, az ő esetük más lesz.

Tudni akarnád, erőszakolt-e már a párod?Judit elmondta, hogy Magyarországon az áldozatok védelme és az elkövetők büntetőeljárási jogainak védelme közt koránt sincs még olyan egyensúly, mint Nyugat-Európában, így hazánkban vélhetőleg sokkal kisebb támogatottságra találna egy hasonló törvényjavaslat is, mint a szigetországban. Az ellenzők nagy valószínűséggel elsősorban adatvédelmi, illetve emberi jogi szempontból támadnák. De még ha meg is hoznák a törvényt, akkor sem működhetne olyan hatékonysággal, mint tőlünk nyugatabbra, mivel hazánkban kevés bántalmazót ítélnek el, sokkal többen vannak azok, akik megússzák, így egy erre vonatkozó adatbázis egyelőre elég kevés személy adatait tartalmazná.

A brit esetből is látszik ugyanakkor, hogy a hatóságok fellépését nem pótolhatja egy ilyen adatbázis sem, hiszen az esetben szereplő nő is elhagyta bántalmazóját, mégsem védték meg. Az előzetes tájékozódás rendszere tehát hatékony és hasznos szűrő lehet a körültekintő nők számára, de a bántalmazó „leállításának” felelőssége nem hárítható át az áldozatra.

 

Megosztás sor:
Megosztás
 

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás