Élménypedagógia: „Nem szeretnék soha másik iskolába járni”

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Először hallottam anyukát áradozni egy iskoláról, és olyat is, aki azt mondja, hogy a gyereke szeret iskolába járni. Utána kellett járnom!
Írta: | 2011. 05. 28. |

Kövess minket!

f Ajánlom
Élménypedagógia: Ne vágjuk le a pipacsokat! – Dr. Ranschburg Jenő utolsó előadása a tehetségekről

Élménypedagógia – ez a szó már magában is sokat sejtet, de el nem tudtam képzelni, hogy mit. Nincsenek száraz tankönyvi leckék, a gyerekek élvezik a tanulást, eljátsszák és nem bemagolják, kiscsoportok, önállóság és még sorolhatnám az anyuka lelkes beszámolóját. Érdekelt, nekem is vannak gyerekeim, és bár nem mondhatom, hogy nem szeretik az iskolát, még egyszer sem jöttek azzal haza, hogy „de jó az iskola, anya!”.

Juhász Ildikó, a Független Pedagógiai Intézet vezetője 3 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy egy összevonás előtt álló önkormányzati intézményt megment, és alapítványi iskolaként működtet tovább. Sajnos azonban az általa vezetett alapítvány finanszírozási gondok miatt csak e tanév végéig tudja működtetni a Herkules Tehetséggondozó Iskolát, így az  ebben a formájában megszűnik. De szerencsére szeptembertől a 3. kerületi önkormányzat segítségével az osztályok egy része a pedagógiai szemlélet megtartásával az önkormányzati fenntartású Aquincum Iskola „Tág Világ” szemléletű osztályaiként folytathatja a munkát.

Élménypedagógia– Olyan tudásképet képviselünk, amelyet alkalmazni, használni lehet a tanórán, de az iskolán kívül is. A gépies tanulás helyett a gondolkodást helyezzük előtérbe, hiszen a szabályok tökéletes visszaadása még nem jelent valódi tudást. A tanítás-tanulás folyamatában pedagógus-diák egyaránt jól érzi magát, az állandó kontroll helyett egy bizalmi légkör alakul ki, amely kialakítja a diákok önállóságát, ugyanakkor megtapasztalják, hogy döntésükért felelősséget kell vállalni – mondja Mózes Dóra, a 3. osztály tanítója. – A tanulás ütemét nem a „klasszikus 45 perces” órák, hanem a komplex témák tartalma és a gyermeki érdeklődés határozza meg. Nálunk nincs csengőszó, ami a nyugodt, elmélyült tanulást megzavarná. Az érdeklődés középpontjában álló témához több műveltségterület (tantárgy) tananyagtartalma koncentrálódik. Tanórák helyett több tanítási órából álló ún. óracsoportok vannak, tantárgyak helyett pedig témamodulok. Belső innovációnk a komplex témamodulokhoz tartozó szöveggyűjtemény kidolgozása, amely elsősorban az olvasás-szövegértés és természetismeret tartalmait integrálja.

– Egy ismerős, korábbi osztálytárs családtól tudtuk meg, akik már átiratkoztak ebbe az iskolába. Aztán a „próbanapon” személyesen is megtapasztalhattuk, hogy milyen itt az élet. Nyilván a választás nem az enyém volt, hanem Eszteré, a lányomé – mondja Anita, akinek kislánya a hagyományosból ment át és harmadik osztályos. – Mindkettőnket az érzéseink vezéreltek, azok az érzések, amelyek a próbanapon kerítettek hatalmukba. Családias légkör, egymás iránt mutatott érdeklődés és tisztelet, jókedv és mosoly és a legfontosabb, a játszva tanulás élménye.

Nem mást, csak másképpen tanítunk

Anita és kilsánya, Eszter
Anita és kislánya, Eszter

Az iskola hagyományos tanrenddel dolgozik, csakúgy mint más iskolák, a NAT fejlesztési céljai és feladatai az irányadóak. – Az átjárhatóságot szem előtt tartva a műveltségterületek tananyagtartalmában megpróbáljuk a hagyományos iskolarendszer követelményét tartani. Így bármelyik diákunk, aki kilép a rendszerünkből, probléma nélkül folytathatja a tanulmányait egy hagyományos iskolában – mondja a szakember. – A módszernek köszönhetően a gyermekek ismeretei alaposak és mélyek lesznek, miközben rendkívüli eredményeket érnek el a rugalmasság és alkalmazkodóképesség, az önálló tanulás, a problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás és a kommunikációs képességek terén.
Szülőként olyan iskolát álmodtam a gyerekeimnek, tanítóként pedig olyan munkahelyet, ahova minden reggel „hazajárunk”, ahol nem kell izgulni egy befejezetlen házi vagy dolgozat miatt, mert úgyis mindig arra kíváncsiak, amit tudunk, és ahol mindig történik valami érdekes. Amikor reggel csillogó tekintetek várnak az ajtóban, készen egy újabb nap kihívásaira, a szülők nyugodtan indulnak a munkába, mert biztosak abban, hogy jó helyen van a gyermekük: jól döntöttek, amikor ebbe az iskolába íratták őket.

Még betegen is inkább menne

Élménypedagógia– Nem gondolom, hogy a hagyományos iskola feltétlenül rosszabb kellene, hogy legyen. De a döntően frontális oktatással, az ismeretek passzív „betöltésével” a gyerekek felfedezőkedve, kreativitása, kíváncsisága a világra gyakran elsorvad, és főleg azt tanulják meg, hogyan kell a külső elvárásoknak a minimálisan elfogadható szinten megfelelniük – folytatja Anita. – Abban az oktatási rendszerben elveszett Eszterben a lelkesedés, az érdeklődés, a kezdeményezés, és ezt nem szerettem volna tovább tétlenül nézni. Amióta ide járunk, megváltozott az életünk. Eszter kinyílt, ötletel és sziporkázik folyamatosan. Az apróbb veszekedések ma már nem a nem kívánt házi feladatok miatt vannak, hanem olyan apróságok miatt, hogy értse már meg, betegen nem lehet iskolába menni, bármennyire is akar.

Arra is kíváncsi voltam, hogy Eszter megerősíti-e anyukáját. – Nagyon jó a közösség, nagyon jó a csapatunk. Olyan ez, mintha nem is iskolába járnék, mintha nem is tanulnék, mert minden olyan játékos. Mindig izgalmasak a feladatok, érdekesek a témák, amin együtt dolgozunk. Szeretem az iskolán kívüli programokat, ahová már a szüleink is velünk tartanak. Nem szeretnék soha máshová járni – mondja lelkesen.

Ritkán mennek vissza a hagyományoshoz

Élménypedagógia: A szakember szerint a hagyományos iskolatípushoz szocializálódott szülők közül néhányan nehezen tudják elfogadni, hogy a tanulás nem mindig jár együtt rosszkedvvel, gyomorgörccsel és az ismerős reggeli hisztivel. Úgy gondolják, hogy akkor ez nem is iskola, hanem játszótér. „Gyanús”, ha a gyerekek túl jól érzik magukat, hátha akkor nem is tanulnak.

– A másik problémát a tankönyvek tananyagtartalmának feldolgozása jelenti, vagyis a komplex témákhoz rendelt tananyagrészek nem mindig sorrendben következnek a tankönyvben, gyakran előfordul, hogy teljes fejezetek maradnak ki, ezeket a tanítók persze más, a diákok érdeklődésének megfelelő szövegekkel pótolják. Ez esetenként bonyolultnak tűnhet a szülők számára.

Úgy tűnik, hogy évről évre nagyobb az igény a „családi iskolák” iránt, ezt mutatja a beiratkozási statisztika is. – Azok a szülők, akik nyitottak erre a módszerre, megtalálnak bennünket, kicsit olyan, mint a népmese, a jó hír szájról szájra terjed, a környékbeli óvodák is egyre szívesebben ajánlanak bennünket a leendő elsősöknek.

Az érdeklődők számára a jövő héten nyílt napokat tartunk a jelenlegi 2., 3. és 4. osztályban.  Pontos időpontokról, illetve bármilyen egyéb kérdés esetén a Facebook-oldalunkon (http://www.facebook.com/ujherkulesiskolaert), illetve e-mailben (ujherkulesiskolaert@gmail.com)várjuk az érdeklődőket.

 

Gyermekrajz: Kovács Nóra Ágnes 6 éves

Olvass tovább

Hozzászólások

itoth2777 2011-05-29 21:15

Az is nagy baj, hogy alig akad jó tanár (tisztelet a kivételnek), aki nem magáért van, hanem hogy tanítson és nevelejen.  Eltömegesedett a tanár képzés, nem szelektálják meg kit vesznek fel, a diplomát meg sok olyannak is belenyomják a kezébe akinek nem kellene. Ez nagyon nagy baj. És akkor ilyent hallok egy ismerős anyukától, hogy a középiskolai  kémia tanárnő bulizni jár az osztályába járó kiscsajokkal. Talán még az alkoholt is fizeti nekik. Meg a hírekben szereplő kis tanárnő, aki behúzott a diákjának a bulin, gondolom pasin vesztek össze. Meg a neten pornó képeket magáról feltöltő tanárnő.  Vicc az egész. Így még a poroszos iskolától sem kell műveltséget remélni. Ott meg még rosszabb is lesz a képzés, ha ilyenek tanítanak! Ne mondjuk, hogy munkanélküliség van, ha a kezdő fiatal tanárok közül az ilyeneket nem rostálják ki!

givre 2011-05-28 21:42

 

 

 Nos, a SEMMI az tényleg nem frusztrálja az embert!

 

 Igen, másmilyen a világ, gondolom, észrevetted te is, hogy leszállt az érettségik színvonala. Én nem tudom, mit keres egy magyar érettségin a szövegértés!!! Ott kell megvizsgálni, hogy 10-20, 30, 50, 80 vagy 100%-osan érti-e az érettségiző az elolvasott szöveget? És szerinted, aki 50%-ra érti (és majd a szóbelivel együtt mondjuk 4-est kap!!!), az majd el fogja tudni végezni a főiskolát/egyetemet? Mert nekem az a tapasztalatom, hogy nem végzik el, vagy legalábbis a többség nem. 1-2 évet járnak és annyi volt. Ezt eredményezik a más módszerek! Amíg egyféle volt, addig tudni kellett. És nem "gondolkodni"! Ezen is örökké mosolyra fakadok: akinek nincs a tarsolyában tárgyi tudás, az miről gondolkodik? Az hogy rak össze eseményeket, s következtet belőlük? Ha nem tud eseményeket, nem fog következtetni sem! 

 

Én ismerem, tudom, virtuskodhatom. Ebből a mondatodból tehát csak az maradt ,amilyenné az embereket teszi a mai oktatáspolitika. Immár 20 éve.

 

"Amit nem ismerünk vagy nem tudunk, az csak rossz lehet!"- írod. Mostmár tudom, hogy miért nem tanulnak a mai gyerekek: nem ismerik a betűket, nem tudják, hogy kell tanulni...

eda-1952 2011-05-28 20:59

De írták: "Semmi környezetismeret, irodalom és társaik."

 

kovács edit 2011-05-28 18:12

Miért jó, hogy még nyolcvan évesen is stresszeli magát valaki?! Ezek szerint életen át fusztrál a régies iskola rendszer. Arany Jánosból, meg Íliászból nem sokan élnek meg. El kell fogadni, hogy a mostani világ más mint régen és ötven évvel ezelőtt. Azért mert más módszerrel tanítanak, még lehet jó és eredményes. Ezt húsz év múlva lehet megvizsgálni, mikor látjuk kiből mi lett. Nem írták hogy nem tanulnak irodalmat!
Megint a hülye magyar virtus! : Amit nem ismerünk vagy nem tudunk, az csak rossz lehet!

givre 2011-05-28 16:17

 

 

Példaképem soha nem lesz olyan ember, aki börtönből ki-bejár, vagy analfabéta.

givre 2011-05-28 16:14

 

 

"Akik a poroszos iskolarendszerben nevelkedtek,és rengeteg a szaktudásuk, tárgyi ismeretük, nagyon jók beosztottnak, cselédnek olyan emberek mellé, akik semmilyen- vagy valamilyen kísérleti iskolában végeztek. A "poroszosok", akik végigidegeskedték, stresszelték -- sokszor megalázva -- az iskolákat, meg retteghetnek, hogy ezek a magasabb rendű emberek mikor teszik lapátra őket."

 

Ezek szerint, ha az elmúlt 20-30 évet nem számítjuk, nem is voltak "magasabbrendű emberek", mert nem voltak mindenféle, hetente nyíló kísérleti iskolák. Meg is látszott az akkori "csőcseléken": ismerték a János vitézt, hallottak Arany Jánosról, sőt, kívülről tudták a verseiket, némelyek még latinul, görögül is beszéltek az 1-2 vagy 2-3 kötelező nyelv mellett. Nem is értem, hogy lehetett azokban a csökött időkben Nobel-díjas tudósunk, holott a pocsék poroszos rendszerben tanult.

 

Ismerősöm, 80 éves nagypapája belepirul, ha belesül az Íliász valamelyik sorába. Merthogy kívülről tudja az egészet görögül. Eredeti foglalkozása: nem vállalkozó! Viszont művelt. És nem kell keverni a műveltséget a kreativitással.

 

Nem kell ilyen-olyan módszernek nevezni, tanítani és tanulni kell, annak lesz meg az eredménye.

 

Csípem, amikor a lekvár teszi el a nagymamát...

paradicsom07 2011-05-28 14:57

Szerintem meg nem lehet a "kisiskoláskorban megtörésre" hivatkozni egy életen át, ha nem sikerül teljesíteni az életben.

 

Természetesen az iskola meghatározó, de az ottani sikertelenség NEM hivatkozási alap. Felnőtt ember tud felnőtt döntéseket hozni, változtatni, korrigálni, segítséget kérni, stb.  Magyarán, egy egészséges ember felismeri a saját igényeit és teljesítőképességét, teljesen függetlenül attól, milyen suliba járt.