nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Érdekességek a meddőségről

Ma már tudjuk: a meddőség mind a női, mind pedig a férfi-reprodukciósrendszer betegsége, amelynek következtében csökken a fogantatás esélye és a terhesség kihordásának lehetősége is. Ma Magyarországon kb. 150 000 párt érint a probléma.
NLCafé
f Ajánlom

Egész pontosan akkor beszélünk meddőségről, ha egy pár hölgytagja egy éven keresztül fogamzásgátlástól mentes és rendszeres házasélet mellett sem tud teherbe esni.

Ki felelős a meddőségért?

Eltérő kutatási eredmények születtek a meddőség vizsgálatával kapcsolatban. Vannak olyanok, akik kevésbé, és vannak, akik inkább adnak okot aggodalomra. Egyes felmérések azt mutatják: a nemzőképes magyar párok közül mindössze 10-12 százalék, mások viszont azt állítják, akár ezek 25 százaléka meddő. Ezen túl egyes szakemberek úgy gondolják, hogy harmadrészben a férfiak, harmadrészben a nők a „hibásak”, míg megint mások úgy vélik, a meddőség eredete egy pár esetében 40-40 százalékában mindkét félhez köthető. Az esetek fennmaradó részében mindkét nem érintett – e tekintetben egyezőek a vélemények. Mi most arra keressük a választ: döntően melyik nem a felelős, egyáltalán melyik nem „hibáztatható” az állapotért?

Hiányos ismeretek

Nagyon érdekes kérdés továbbá, hogy vajon régen miért diagnosztizáltak kisebb számban meddőséget, főként a férfiaknál. Hiszen akkoriban szintén jelen voltak a szexuális úton terjedő betegségek. Az viszont igaz, hogy korábban igen hiányosak voltak az orvostudomány meddőségről szerzett ismeretei, mivel a vizsgálatokhoz és a kutatásokhoz szükséges eszközöknek híján voltak. Hozzá kell tenni: a régi emberek ugyanúgy hódoltak káros szenvedélyeiknek (dohányzás, alkoholfogyasztás), amelyek egyéb tényezőkkel együtt komoly stresszfaktort képeztek életükben, és ez már akkor is kihatott utódlásuk kérdésére.

Érdekességek a meddőségről

E kérdések tisztázására szakértőnket, dr. Vereczkey Attilát, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosát kértük meg.

Melyik nem a felelős?

– Egyértelműen mondható, hogy a meddőségi okok a nemek tekintetében (a férfi-, illetve női okok) nagyjából egyenlő arányban fordulnak elő – kezdi dr. Vereczkey. – Szakmai publikációk a WHO – Egészségügyi Világszervezet – adatai alapján azt mondják, hogy az esetek 40 százalékában női, 40 százalékában férfimeddőségről beszélhetünk, a fennmaradó rész (20%) pedig ismeretlen eredetű vagy vegyes.

Régen egyértelműen a nő volt a hibás

Hogy régen miért állapítottak meg kevesebb számú meddőséget, annak elsősorban szociális okai vannak. Annak idején a férfiak társadalomban betöltött domináns pozíciója miatt a férfimeddőség ténye nem is létezett, hiszen ennek lehetősége még csak fel sem merült akkor, nem ismerték el, hogy ilyen létezhet, és nyíltan erről még beszélni sem lehetett. Ha régen egy párnak nem születhetett gyereke, egyértelműen a nőt hibáztatták, annak ellenére, hogy mint fentebb írtuk, a női meddőséget technikai hiányosságok miatt nem tudták megfelelően vizsgálni. Ezenfelül akkoriban csak férfiak lehettek orvosok is, így már csak ezért sem fordulhatott elő, hogy egy férfi nemzőképtelen vagy beteg legyen. Ahogy Vereczkey doktor mondja, ha kiderült volna, hogy a meddőség férfiakat is érint, számukra ez a családon belül és a társadalomban is presztízsveszteséggel járt volna, ezért a tényt el sem lehetett fogadni. Így mindenkor kizárólag a nőt tették felelőssé, ha nem következett be a várva várt gyermekáldás.

– Régen a férfimeddőséget sajátos módon kezelték: a meddőként megbélyegzett feleségeket, fiatal úriasszonyokat ún. fürdőkúrára küldték (pl. Karlovy Varyba, más néven Karlsbadba, vagy a szovátai Medve-tóhoz; ezt több kiváló irodalmi műben is említik, többek között Milan Kundera Halhatatlanság című regényében). Itt „stresszmentes” környezetben a fürdősifjak „segédletével” a két hónapos kúrára küldött szomorú hölgyek várandósak lettek – avat be minket a főorvos úr.

Időközben az orvostudomány is rengeteget fejlődött, ennek eredményeként az orvosok, kutatók már rendelkeztek a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközökkel. Továbbá annak megítélése is jelentősen változott, hogy a férfiak is lehetnek meddők, ma már ezt a tényt ők is felvállalhatják.

A férfiak nehezebben viselik a meddőség tényét

Tudjuk, hogy a férfilélek egy bizonyos szempontból a büszkeségre, a tiszteletre épül. Ezt igazolja dr. Vereczkey Attila is, aki azt mondja: a férfiak éppen ezért sokkal nehezebben veszik a meddőség tényét, a nőkkel ellentétben. A nők sokkal alázatosabbak, jóval könnyebben túlteszik magukat a problémán, de legalábbis elfogadják az olyan egészségügyi betegséget is, mint a meddőség.

– Nagyon pozitív túlélési stratégia a nőknél, hogy az évtizedek, évszázadok alatt hozzászoktak ahhoz, hogy nekik több feladatuk van, több a velük szemben támasztott szociológiai, családon belüli elvárás. Nekik szülniük kell, majd fel kell nevelni a gyermeket; ők nem futhatnak ki az időből, hiszen van egy életciklusuk, ami alatt szülniük kell, ráadásul minél hamarabb, de 35 éves korukig mindenképpen. Ha addig ez nem történik meg, akkor öreglányok maradnak, már nem kelnek el, egyedül, gyermek nélkül öregszenek meg… Ez persze szerencsére ma már nem így van, e jelzővel is inkább csak humoros szövegkörnyezetben találkozhatunk. De akárhogy legyen is, be kell látnunk: ez nem igazán pozitív töltetű szó, és talán senkinek sem esne jól… – teszi hozzá a főorvos úr.

Összességében tehát megállapítható, hogy azok a tendenciák, amelyek korábban a férfiak fertilizációs feddhetetlenségét védték, és kizárólag a nőket okolták, ma már egyértelműen „ódivatúaknak” mondhatók. Mostanra módosult a férfi meddőségének elfogadottsága.

Megosztás Facebookon