– Juli még csak hatéves volt, amikor őt és ikertestvérét az édesapja molesztálni kezdte. Féltek az apjuktól, és ezt nem merték elmondani az anyjuknak sem. Felnőttkorban mertek először beszélni róla – mondja Soma. Az ikerpár esetében konkrét behatolásról beszélünk, de nem mindegy, mit nevezünk erőszaknak. Szexuális bántalmazásnak minősül a gyermek bevonása minden olyan tevékenységbe, amire koránál és fejlettségi állapotánál fogva még nem érett, amit nem képes megérteni, amihez nem tudja valós beleegyezését adni – mondja Lukics-Kiss Ildikó klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus. A szakértő kiemelte, hogy a behatoláson kívül idesorolható az orális és az anális szex, a gyermek bevonása pornográf anyagok megtekintésébe, a gyermekprostitúció, de a gyermek nemi szerveinek simogatása, puszilgatása, illetve a gyermek felé irányuló bármilyen erotikus jellegű vagy szándékú közeledés is.

Kiszolgáltatott helyzetben vannak a gyerekek

A Nők a Nőkért Egyesület (NANE) számos, családon belüli nemi erőszakkal kapcsolatos telefonhívást kap. Általában már akkor keresik meg őket a kétségbeesett szülők – javarészt édesanyák –, amikor már máshol kértek, de nem kaptak segítséget, illetve ha a nyomozás eredmény nélkül zárult le, vagy nem sikerült bizonyítani az erőszakot.
– A segélyvonalon, mely szerda kivételével hétköznap este 6-tól 10 óráig él, mindig biztosítjuk a túlélőket arról, hogy hiszünk nekik, és ellátjuk őket a számukra szükséges információkkal. A Patent Egyesülettel közös jogsegélyszolgálatunk segíthet abban, hogy megnézzük, milyen újabb jogi lépéseket lehet tenni az ügyben. Előfordul, hogy a szakértői véleményt kell megkérdőjelezni, mert szakmailag nem megalapozott, kétes elemeket tartalmaz – mondja Wirth Judit, a NANE munkatársa.

Előfordul olyan eset is, amikor maga a gyermek kér segítséget, amikor elmenekül otthonról.
– Egy alkalommal egy rendőr keresett meg minket. Hozzá fordult egy, az apja elől menekülő kislány, aki szeretett volna bentlakásos otthonba kerülni. A hatályos törvények szerint azonban a hatóságnak éppen a szülőket kellett volna értesítenie. Abszurd, kiszolgáltatott helyzetben vannak tehát a gyerekek, hiszen ilyenkor pont az elől menekülnek, aki a törvény szerint köteles lenne a védelmüket és az ellátásukat biztosítani – teszi hozzá Wirth Judit. A kiszolgáltatott helyzet lelki oldalról is érvényesül, hiszen családon belüli nemi erőszak esetén a gyermek a biztos háttérnek hitt szülő, családtag miatt szenved.
– Bántalmazás esetén a gyermekben alapvetően sérül a bizalom, az érzelmi biztonság érzése. A bántalmazott gyermek igen sajátos érzelmi állapotba kerül, hiszen számára nem pusztán a zaklatás traumatizáló, hanem az is, hogy a felnőtt a tettét nem vallja be, letagadja. A gyermek magára marad egy érzelmekkel, indulatokkal teli kérdéssel, amit titkolni kell. Minderre pedig súlyos bűntudati és szégyenérzések rakódnak: azt gondolja, ő okozta, hogy mindez megtörtént, és szégyenkezik miatta. Igen ellentmondásos érzéseket él meg a számára egyik legfontosabb személlyel szemben: egyszerre szereti és gyűlöli, kötődik hozzá, ugyanakkor haragszik rá, fél tőle – teszi hozzá a pszichológus.

„A testvérem »öncsonkíttatta« magát”

Soma elmondása szerint az ikerpár egyik tagja egészen Svájcig menekült az emlékek elől. Ugyan megpróbált új életet és párkapcsolatot kezdeni, egy egészségügyi probléma útját állta.
– Allergiás lett a spermiumra, ezáltal ellehetetlenedett számára a nemi élet. A svájci nőgyógyászok pedig megoldásképp egész egyszerűen kiégették a hüvelye felső hámrétegét, ám a probléma ezután sem szűnt meg. A terápiámra járó testvére úgy fogalmazott, hogy húga már »öncsonkíttatta« is magát – emlékszik vissza Soma Mamagésa, aki maga is vezet olyan csoportokat, melyekben régi sérelmeinktől, fájdalmainktól szabadulhatunk meg. – Ebből is látszik, hogy mennyire nem elterjedt a holisztikus gyógyítás. Az említett lány esetében alapvető blokk volt a szexualitáson. Míg a testvére az egyik táboromban sikeresen megszabadult kínzó fájdalmától, és feldolgozta az emlékeit, ő valószínűleg még mindig szenved, hiszen ha lelki szinten nem oldódik föl a trauma, a fizikai szinten sem történik gyógyulás.

Lukics-Kiss Ildikó elmondta: a pszichoterápia célja, hogy a biztonságos és empátiás terápiás kapcsolatban a titok feloldódjon, beszélni lehessen a történtekről, az érzelmekről. A trauma feloldásának, feldolgozásának elsődleges kulcsa tehát a történtek és az ahhoz kapcsolódó érzések kibeszélése, a bűntudat feloldása.
– Minden család bizonyos működési egyensúlyra törekszik. Ott, ahol bántalmazás történik, minden családtag részesévé válik egy diszfunkcionális és romboló – de mégiscsak meglévő és valahogy működő – rendszernek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az áldozattá váló gyermek és adott esetben a másik szülő vagy családtag is tagadja a történteket. Emellett az erőszak felett gyakran szemet hunyó másik szülő – leggyakrabban az anya – esetleg olyan érzelmi vagy anyagi függésben van a bántalmazótól, hogy úgy érzi, képtelen lépni, sokszor ő maga is a bántalmazás áldozata, illetve gyakran az erős szégyenérzet szab gátat annak, hogy segíteni tudjon – teszi hozzá a pszichológus.

Komoly hatással van a személyiségfejlődésre

A szakértő elmondása szerint a bántalmazás lelki következménye számos tényezőtől függ. Kijelenthetjük, hogy akkor a legsúlyosabbak, ha a bántalmazó az egyik szülő vagy közeli családtag.
– A traumatikus élmény kihat az ún. pszichoszexuális fejlődésmenetre, a gyermek lelki-pszichés és szexuális fejlődésére, és általában súlyosan hat az egész személyiségfejlődésre. A szexuálisan bántalmazott gyerekek közül felnőttkorban sokan személyiségzavarral, pszichiátriai, kapcsolati és szexuális problémákkal küzdenek. Emellett előfordulhat, hogy az a személy, aki gyermekként bántalmazott volt, felnőttkorában maga is bántalmazóvá válhat. Mindezek egyértelműen magyarázzák, miért is olyan fontos a korai felismerés és segítségnyújtás – hangsúlyozza a szakember.

És hogy mi vár az elkövetőkre?

Soma úgy véli, hogy a méltó büntetés a bántalmazó számára az lesz, amikor felfogja cselekedete súlyát, „belülről felismeri, átéli, hogy mit tett, és végigjárja ennek a kálváriáját, mélységes poklát”. A magyar törvények szerint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki a nevelése alatt álló gyermekkel szemben szemérem elleni erőszakot követ el, de erőszakos közösülés esetében a kiszabható büntetés akár 15 év is lehet.
– A kiskorúak molesztálása a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb elbírálás alá esik. Idetartozik a szexuális zaklatás, simogatás, kényszerítés, fenyegetés is. Jogi értelemben a kiszabható büntetés meghaladhatja a normál, nem családon belüli erőszak elkövetési tételét. Főként kiskorú esetén, hiszen a 12 éven aluli gyermek cselekvőképtelennek nyilvánul – mondja dr. Bali Imre ügyvéd. – Amennyiben a másik szülő is tud erről, ő is elköveti a kiskorú veszélyeztetése vétséget vagy súlyosabb esetben bűntettet, és büntethető – teszi hozzá a szakember.