Az teljesen természetes, ha egy kismama tele van kétségekkel a várandóssága során. Számos kérdés vetődik fel bennünk, főként az első terhesség alkalmával, de talán az egyik leggyakoribb félelem a koraszülés, főként akkor, ha tudjuk, hogy a családban már volt ilyen.

– Minden előzmény nélkül a 36. héten elment a magzatvizem, a férjem gyorsan bevitt a kórházba – meséli Éva, a ma már nyolcéves Erika anyukája. – Nem voltam rosszul, sőt előtte még vacsoráztam is. A fájások csak bent a kórházban kezdődtek, de addigra a magzatvíz már elfolyt. Először nagyon megijedtem, mert még korainak tűnt a szülés.

Hazai helyzet

Hazánkban nagyjából 8-9 ezer kisbaba születik a betöltött 37. hét előtt, ez valamivel gyakoribb, mint az európai átlag.
– A koraszülés hazai gyakorisága körülbelül kilenc százalék, ez nemzetközi viszonylatban elég magas, és évtizedek óta lényegesen nem változik – mondja prof. dr. László Ádám egyetemi magántanár, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa. – Ez azt is jelzi, hogy a folyamatos szakmai erőfeszítések ellenére sem a megelőzése, sem a kezelése nem megoldott.

A terhesgondozás fontossága

A várandósság alatt nem véletlenül kell különböző ellenőrzésekre járni. A terhesgondozás többek között azért is fontos, hogy a koraszüléseket kiszűrjék, illetve megfelelően kezeljék. A szülés körüli időszakban elhalt magzatok hetven százaléka ugyanis koraszülött. De fontos azért is, mert a koraszülött gyermekek között számottevő arányban találunk szellemileg vagy fizikailag károsodott gyermekeket. A rossz körülmények között élők és a terhesgondozásra nem járók között jóval gyakrabban fordul elő az idő előtti szülés.

– A kislányomat szeptember 28-ra vártuk, de szeptember 1-jén született meg. Szerencsére semmiféle komplikáció nem akadt, szép, egészséges, de nagyon picinek tűnt a többi kisbaba között, 2800 grammal született, és 50 cm hosszú volt – meséli Éva. – Rendesen evett, nem volt szükség inkubátorra, nem sárgult be, csak a kötelező napokat kellett a kórházban töltenünk, és később sem volt gond vele. Szerencsénk volt.

Koraszülöttnek számítanak azok a csecsemők, akik a 24. és a 37. terhességi hét között jönnek a világra. Statisztikailag azonban azokat a kis súlyú babákat is idesorolják, akik ugyan a betöltött 37. hét után születtek, de születési súlyuk nem érte el a 2500 grammot.
– A koraszülés definíció szerint a betöltött 37. hét előtt bekövetkezett szülés, függetlenül az újszülött születési súlyától – mondja László doktor. – Tehát a 36. héten bekövetkezett szülés akkor is koraszülés, és az újszülött akkor is koraszülött, ha a súlya például 3100 gramm. Ez azért van így, mert a 37. hét előtt – a súlyától függetlenül – az újszülött szervei (például a mája és a tüdeje) még éretlenek, ennek klinikai következményei például az elhúzódó sárgaság és a légzészavarok.

Elkerülhető lenne?

A koraszülés sok esetben rajtunk kívül álló okok miatt következik be, más esetekben azonban elkerülhető lenne. Tehetünk ellene? Természetesen többségében igen, csak kerülni kell például az alkohol- vagy drogfogyasztást, illetve a dohányzást is. Hajlamosító tényező még a stressz, így lehetőség szerint kerülni kell, illetve figyelni kell a húgyúti fertőzésekre és a hüvelygyulladásokra is. Vannak esetek, amikor előre lehet sejteni a várandósság 37. hét előtti befejezését. Ilyen például, ha valakinek már volt koraszülése vagy spontán vetélése – ilyenkor nagyobb a valószínűsége az idő előtti szülésnek. De a méh fejlődési rendellenessége is hajlamosító tényező, mint ahogy a magas vérnyomás esetén is gyakoribb a koraszülés.
– A koraszülésnek számos oka lehet: a méh fejlődési rendellenességei, fertőzések, súlyos anyai alultápláltság, vitaminhiány, miómák (a méh jóindulatú simaizom-daganatai), ikerterhesség, terhességi mérgezés, cukorbetegség stb. – magyarázza a nőgyógyász főorvos. – Az esetek nagy részében azonban a koraszülést kiváltó ok nem ismert: az egyébként egészséges terhesben idő (azaz 37. hét) előtti fájástevékenység kezdődik, vagy elfolyik a magzatvíz.

Következmények

Munka közben le kell pihenni, ha úgy érezzük, hogy túlhajtottuk magunkat

Nagyon sokáig a 28. terhességi hetet tekintették a koraszülöttség alsó határának. Nem véletlenül, hiszen ez a szakasz nagyon fontos a magzat fejlődése során: nagyjából innentől válik képessé az önálló életre, bár sok szerve, a légzése és a keringése még nem elég fejlett ahhoz, hogy minden nehézség nélkül megküzdjön ezzel a feladattal.
– A koraszülés következményei súlyosak: a koraszülöttet agyi és gerincvelői vérzés, légzési nehézség, fertőzések, elhúzódó súlyos sárgaság, bélelhalás stb. veszélyezteti – mondja a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főorvosa. – A szülés körüli (7 napon belüli) újszülött-halálozás jelentős része a koraszülés következménye.
Rendszeres terhesgondozással és némi odafigyeléssel a koraszülések egy része megelőzhető, de legalábbis még időben megállítható. Fontos a mértéktartás minden téren: munka közben le kell pihenni, ha úgy érezzük, hogy túlhajtottuk magunkat. Biztos jel, ha például gyakrabban keményedik meg a méh, vagy görcsölni kezd a hasunk (ez akár hasmenéssel is járhat). De érezhetünk deréktáji fájdalmat, illetve a gáttájon feszülés is jelentkezhet. Bizonyos tünetek esetén fontos, hogy időben forduljunk orvoshoz. A szervezetet nem lehet „átverni”: jelezni fogja, ha gond van.

Szülők és szakemberek szerepe

Ha már úgy alakult, hogy mindenfajta előzmény és ok nélkül koraszülött lett a gyermekünk, nem szabad kétségbeesni. Gyakran esünk abba a hibába, hogy ahelyett, hogy megpróbálnánk a legjobbat kihozni magunkból, inkább elkeseredünk, mondván, hogy nem tettünk meg mindent a baba érdekében. Ilyenkor nem ritka a szoptatási, gyermekágyi depresszió, ami maga után vonja, hogy nem tudunk megfelelően gondoskodni a babáról. Ennek elkerüléséhez fontos, hogy a párunk és a családunk is támogasson, és ilyen esetekben nem szégyen szakember segítségét is kérni. A lényeg az, hogy ne maradjunk egyedül a bűntudattal, amely sok esetben még alaptalan is.