Kettéválasztva reagálok: a lélek mibenlétét, egyáltalán meglétét rengeteg okos és kíváncsi ember kutatta már, de senki nem tudta megmondani biztosan, létezik-e, ha igen, hol, ha nem, akkor miért vagyunk többek, mint az "oktatlan állatok". Úgyhogy ez a misztikum kategóriája, ahogyan az is, hogy ha hiszünk az emberi lélek (mint halhatatlan és örök) létezésében, akkor azt mikortól képzeljük el az emberi testbe költözni: megtermékenyítéskor, várandósság közben vagy csak a születéskor???

Az abortuszvitában én is ezt a kérdést feszegettem. A lélek létezésében hiszek, számomra ez nem kétséges - mások meg gondoljanak, amit akarnak.

De! Azt senki nem tudta megmondani, sem tudományos, sem vallási megközelítésben, hogy mikor kerül a lélek a testbe?

Azt ne keverjük ezzel össze, hogy a magzat agya és idegrendszere folyamatosan fejlődik és képes reagálni a különböző ingerekre.

Kicsit kételkedve olvastam a cikket, hogy pl. a mama elmagyarázta a magzatának, milyen pózt vegyen majd fel a szüléskor, stb.

Ha volt már közöd gyerekhez, gondolj vissza: próbáld elmagyarázni mondjuk egy 4 hetesnek (aki már ugye lényegesen képzettebb magzatkori önmagánál), milyen technikával kell megfogni a kanalat és enni vele, vagy pláne bilibe pisilni. Nem fog menni.

Nagy üzlet most a születés, nagy hűhót csapnak körülötte, a kismamák meg mindent elhisznek és megvesznek, befizetnek, főleg ha a kellő anyagiak is megvannak hozzá.

Nekem is megmondta az anyam, hogy egesz terhessege alatt probalt megszabadulni tolem csak nem sikerult.

szerinte en csak egy rossza baleset voltam az eleteben.

Gondolhatod hogy imadjuk egymast

Meg ketszer volt terhes , amint eszrevette rohant abortuszra. Akkor mar lehetett nem volt problema.

van benne igazság, de azért az sem igaz, ha túlzásokba esünk. Ez a végig nyugis voltam és a gyerekem is az lett c. dologban pl. nem hiszek, hogy ennyire evidens. Nagyon sokat számít az öröklődés is, azaz egy pörgős szülőnek nehezebben lesz nyugis gyereke, még ha a várandósság alatt nem is idegeskedik. Viszont az állandó, erős stresszhatás már a fogantatásra is negatív hatással van pl. De az a másik véglet...

Arany középút én azt mondom. Főleg a mai világban, ki teheti meg, hogy végig meditálja meg mantrázza a várandósságát, meg full nyugis? Vicc :Dde ettől még ha odafigyel magára, az életmódjára, nem hiszem, hogy beteg lelkű gyereke lesz.

A másik, hogy sajnos több olyan történetet ismerek, aki hiába biztosított mindent már a terhesség alatt meg járt mindenféle felkészítő tanfolyamra meg magyarázta a babának, hogy mennyire szép szülése, élete lesz, mégis tragédia történt (koraszülés, elvesztett magzat, kisbaba, szülési sérülés stb.) más meg nem is figyel oda, sőt, nem is nagyon várja/tervezi a babát,aztán végül meg semmi gond nincsen, szerencsére. Szóval ez közel nem ilyen egyszerű! Mert az élet nem mindig ilyen egyértelmű és igazságos, sajnos:(

Emberi lélek kérdése, én hiszek benne, valahogy a fogantatástól lehet valami.

Nekünk férjemmel legalábbis aznap vagy nem sokkal utána, hogy megfogantak, mindkét gyermekünk "jelentkezett" álmunkban (pedig esküszöm, semmi ilyesmi nem fordult meg a fejünkben, bár vallásosak vagyunk, de nem látunk mindenben spirtuálisat meg ilyesmit, mégis, így történt). Ráadásul a nemüket is tudtuk és most a másodiknál a 18 hetes genetikain kisfiút mondtak, csodálkoztam is, mert Őt végig kislányként vártuk, végül most 36 hetesen kiderült, tényleg kislányt várunk:-)

De lehet, hogy a lélek is olyan, mint a test, hogy folyamatosan fejlődik, alakul. Érdekes dolgok ezek, megmagyarázni nem lehet, az biztos, erre nincs tudományos magyarázat...

Szerintem egyik véglet sem igaz, én abban hiszek, hogy a szülő-gyermek kapcsolat a fogantatással kezdődik, de a rugalmasságban is, nincs minden kőbe vésve és nem fekete fehér.