Petesejtet vegyenek!

Nők Lapja-sorozat 3. rész

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Képzeljük magunkat annak a meddő nőnek a helyébe, aki mástól kapott (adományozott) petesejtből eshetne csak teherbe. A törvény szerint közeli rokon lehetne a donor – csakhogy neki nincs olyan nőrokona, aki megfelelne az adományozás feltételeinek. Mit tehet, miként válhat anyává? Van-e erre törvényes lehetősége? Harmadik hete keressük erre a kérdésre a választ.
Írta: | 2008. 07. 02. |

Kövess minket!

f Ajánlom

Az internetes fórumokon sok szó esik arról, miként lehetne segíteni azoknak a meddő nőknek, akik csak donorpetesejtből eshetnének teherbe. Megoldásként a neten „beszélgetők" között szóba került: aki maga is részt vesz a lombikbébiprogramban, a „fölösleges", tehát az adott programban fel nem használt, ám megérlelt petesejtjeit felajánlhatná a rászorulóknak. Ez nem csupán a netezők körében merült fel: világszerte alkalmazzák a petesejtmegosztást.


- Ilyenkor a gyermekre váró, lombikbébi-programban részt vevő nő, akin peteérés-stimulációt végeznek, a „fölösleges" petesejtjeit felajánlja az intézetnek, vagyis azokat a sejteket, amelyeket nem használnak fel a programjához - magyarázza dr. Konc János, a Szent János Kórházban működő Budai Meddőségi Centrum vezető főorvosa. - Ám sajnos nem lehet előre tudni, hogy a beültetett embriók megtapadnak-e az anya méhében, vagy sem. Ha arra gondolunk, hogy esetleg nem tapadnak meg (vagy, hogy a pár esetleg a későbbiekben még akar majd gyereket), akkor érdemes az összes, jó minőségű petesejtet megtermékenyíteni és lefagyasztani, hiszen így a nőt a legközelebbi programhoz nem kell stimulálni. Ezért a párok nemigen ajánlják fel másoknak a fel nem használt petesejteket.

A főorvos évekkel ezelőtt egy idősebb házaspárt kezelt, de az asszonynak csak két rossz minőségű petesejtje lett a stimuláció után is. Az asszony és a férje már többször vett részt lombikbébiprogramban, de egyik sem volt sikeres. A feleség két fiatal nővel került egy kórházi szobába, és a fiatalok felajánlották, hogy adnak egy-egy sejtet az idősebb párnak. Ez így is történt -gyönyörű ikerbabáik születtek. Ám a két fiatal házaspárnál nem volt sikeres a program, bár az egyiküknek évekkel később mégis született gyereke, a másiknak nem...

- Az asszony, akinek később sem sikerült szülnie, egyszer visszajött, és megkérdezte, vajon mekkorák lehetnek a gyerekek? Akkor eldöntöttem: az intézetemben többé nem fordulhat elő, hogy olyan nő, aki maga is vágyódik gyermek után, másnak adományozzon petesejtet - szögezi le Konc doktor. A szakember azt mondja, egyes országokban, ahol nagyon drága a lombikbébiprogram, a kevésbé tehetős párok gyakran úgy vesznek részt benne, hogy a többletembrióikat felajánlják más pároknak, s ezért ingyenes számukra a beavatkozás. Ám ezekben az esetekben hivatalos szervezet koordinálja, kik kerülnek egy csoportba, s melyik párhoz jussanak - anonim módon - a többletpetesejtek. Magyarországon a szakemberek nem tudnak az adományozás koordinálásával foglalkozni, s ez nem is várható el tőlük.

 

Barátnőknél: ha lehetne, akkor is csak önzetlenül!

dr. Sándor Judit, a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára
dr. Sándor Judit,
a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára

- Azokban az országokban, ahol engedélyezik a petesejt-felajánlást, ezt csak önkéntesen lehet megtenni. Kíméletesebb, ha azok ajánlanának fel petesejtet, akik maguk szintén lombikbébiprogramban vettek részt - mondja dr. Sándor Judit, a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára és az ott működő nemzetközi Bioetikai és Jogi Központ igazgatója. - Ha tudja a petesejtet adó nő (és közölni kell vele!), hogy mivel jár ez az eljárás, és azt is, hogy a siker saját maga számára sem garantált, s ennek ellenére is szeretne petesejtet adományozni, akkor talán nem egyértelműen elvetendő az emberbaráti (és nem haszonszerzési) céllal végzett petesejtmegosztás. A másik lehetőség, a magyar törvény megoldása, ahol a párhoz közeli rokonok, például testvérek, sógornők adományoznak petesejtet. Mivel a magyar szabályok - összhangban az Oviedói Egyezménnyel - csak haszonszerzéstől mentesen engedik az emberi szövetek adományozását, az emberbaráti, segítő szándék leginkább a gyermekvállalókhoz közelálló személytől életszerű. Kérdés, hogy kis családoknál (ahol nincs donornak alkalmas testvér, sógornő), megengedhető-e, hogy valaki más, például egy barátnő segítsen? Amennyiben a jövőben a barátnők is adományozhatnának egymásnak petesejtet, akkor a jognak valamilyen módon be kellene avatkozni, s ez pedig a magánléti jogok sérelméhez vezethet. Valószínűleg e gondok miatt nem engedélyezik Európa több országában a petesejt-adományozást. Ám, miként eddig is, a törvénykezés fokozatosan, óvatos lépésekkel haladva tágítja a lehetőségeket.

 

Embriót kevesen adományoznak

Két éve sokat cikkeztünk azokról a fagyasztott embriókról (ezek a már megtermékenyített petesejtek), amelyekre „szüleik" már nem tartanak igényt, például azért, mert már nem kívánnak több gyereknek életet adni. Ezeket az embriókat bizonyos idő elteltével meg kell semmisíteni. Elvileg azonban a „genetikai szülők" fel is ajánlhatják őket más meddő pároknak. Erre a cikksorozatunknak köszönhetően néhány esetben sor is került, de még mindig nem vált gyakorlattá.

- Magyarországon engedélyezett az embrióadományozás, mégis megdöbbentően ritkán kerül sor erre, pedig a lombikbébimódszer kapcsán létrejött embriók bizonyos része soha nem kerül az anyaméhbe - mondja dr. Sándor Judit. - Ugyanakkor erősödnek azok a tendenciák, amelyek a gyermek származás-megismerési jogaiból kiindulva lehetővé teszik mind a spermium-, mind a petesejtdonorok személyének felfedését a nagykorúság elérésével. Ez a lehetőség pedig átrajzolhatja az ivarsejt-adományozási szabályokat a jövőben.

Konc főorvos azt meséli, az angolszász országokban egy ideje szinte nincs spermiumdonor, pontosan azért, mert a törvények lehetővé teszik, hogy a donorspermiumból született ember, elérve a nagykorúságot, megtudhassa, ki a biológiai apja. Érthető, ha azokat az egyetemistákat, akik esetleg zsebpénz-kiegészítésként adtak spermát, megijeszti a lehetőség: tizennyolc év múlva esetleg eléjük áll egy fiatal felnőtt azzal a mondattal: „Te vagy az apám!". Így a származás-megismerési jogok még komoly problémákat okozhatnak, és valószínűleg csökkentik (az eddig sem jelentős) adományozási kedvet.

 

Petesejt pénzért, külföldről?

Néhány éve írtam Mariannról, akinek a húszas évei végén, idő előtt kimerülni látszott a petefészke, és korai klimaxba jutott. Ugyan többször is próbálkoztak lombikbébi-programmal, de sosem értek meg megfelelő petesejtek. Az orvosa az adományozást látta utolsó lehetőségnek.

- A húgom felajánlotta, hogy segít, de mivel még nem szült, nem akartuk kockáztatni az esetleges későbbi terhességét. Az interneten beütöttük egy keresőprogramba a „petesejt-adományozást" angolul, és hihetetlenül sok amerikai klinika, intézet honlapját találtuk meg. Az egyik donorközvetítő szervezet az információs anyag alapján szimpatikussá vált számunkra. Leírták, hogy a befogadót körülbelül tízezer dollár költség terheli egy-egy adományozáskor, de választhattunk, hogy szeretnénk-e megismerni a donort. Háromszor utaztunk a tengerentúlra, a szervezetnél klinikát is ajánlottak, ahol elvégeznék a lombikbébi-programot. Fotóról válogathattunk a donornak jelentkezők közül, persze, próbáltunk külsőre hozzám hasonló lányt választani. Komoly szerződést kötöttünk, és előre kellett fizetnünk. A donorokkal is mindenre kiterjedő szerződést kötnek. Náluk nincs donorhiány, ugyanis aki adományozónak jelentkezik, néhány ezer dollár térítést kap a procedúráért. Akár találkozhattunk volna az adományozóval, de mi úgy gondoltuk, ez nem szükséges. Sikerült: elvégezték a lombikbébi-programot az adományozott petesejtből, és hazajöhettünk. Benne volt a „pakliban", hogy esetleg nem tapadnak meg az embriók, vagy elvetélek, de nem így történt, ikreket vártunk! A gyerekek Magyarországon születtek meg. Az apósomnak el kellett adnia a nyaralóját, hogy kifizessük az összes kinti kezelési költségeket, de a világ legboldogabb családja vagyunk.

- Az Amerikai Reprodukciós Társaság etikai bizottsága szabályozza, hogy mennyi kompenzáció fizethető ki az Egyesült Államokban egy petesejtdonornak - magyarázza dr. Konc János. - A kieső munkaidőért, a kényelmetlenségekért, a kellemetlenségekért, a stimulációért és a petesejt-leszívásért körülbelül ötezer dollár „fájdalomdíj" jár, de ez a térítés nem haladhatja meg a tízezer dollárt. Jogosnak tartom ezt a korlátozást, de azt is, hogy kompenzálják a donornak azt, hogy vállalja a procedúrát. Amerikában erre alakult szervezetek vannak, ezek segítenek a donornak és a befogadónak egymásra találni, és pénz csak rajtuk keresztül cserélhet gazdát.

Magyarországon nincsenek efféle szervezetek, és a törvények - az Európa Tanács Oviedói Egyezményével szinkronban - nem is engedélyezik, hogy haszonszerzésért (ellenértékért) adjon valaki emberi szövetet, így akár petesejtet. Az adományozónak az őt ért kellemetlenségekért, a nem veszélytelen petefészek-stimulációért, az orvosi vizsgálatokért csupán az utazási költségei és a kiesett munkabére téríthető meg, hivatalosan még az eljáráshoz szükséges gyógyszerköltség (közel százezer forint) is őt terheli.

Persze, aki segíteni szeretne, feltételezhetően nem anyagi haszonért tenné ezt, hanem azért, mert - akár rokonként, akár ismerősként, barátnőként - közel áll a meddő párhoz. Egyelőre mégis csupán rokonok adományozhatnak legálisan petesejtet. Ezért sokan, külföldön próbálnak szerencsét (ha van elég pénzük), vagy itthon keresgélnek, és esetleg kompenzációt ajánlanak fel, a törvényt megkerülve, vagy lemondanak a gyerekvállalásról.

Szerintetek rendben van ez így?


Még több az e heti Nők Lapjáról:

D. Tóth Kriszta: Kőbe vésett gyönyörűségek »
Tésztasaláták »
Gubás Gabi: Baleset után boldogság »
A népmeséinken keresztül tanulhatjuk meg Európát »
Carla Brunitól Kabajeváig »
Szászország százszorszép tájain »

 

Olvass tovább

Hozzászólások