Ugye, lélegzik?

Nagyon ritkán előfordul, hogy egy egészségesnek tűnő kisbaba alvás közben meghal. A tragédia nem látható előre, és nincs rá magyarázat. Soha nem is lesz rá pontos magyarázat, mert a bölcsőhalálnak valószínűleg nem egyetlen oka van, hanem inkább a körülmények és a kölcsönhatások bonyolult összefüggései a felelősök érte. Az orvostudomány azon dolgozik, hogy ezeket felderítse, megfejtse. Kiterjedt kutatások foglalkoznak azzal, hogy a bölcsőhalált halt csecsemők körülményeit a hasonló körülmények között tartott csecsemőkével összehasonlítsa. Elemezze és kiértékelje. Mindezek után listára kerülnek a különböző kockázati tényezők, melyeket érdemes figyelembe venni, de ettől még sajnos nem lehetünk nyugodtak: mivel a bölcsőhalál oka ismeretlen, csupán csökkentettük az – amúgy minimális – esélyét, azért, hogy megvédjük a kisbabánkat.

Hazánkban nem gyakori A bölcsőhalál hazánkban ritka esemény: 10.000 csecsemő közül hárommal történik meg. Ezzel az értékkel pl. Dániával kerülünk egy rangsorba, míg például Olaszországban 1000 megszületett babára esik 1 bölcsőhalál, az USA-ban ez a szám: 0,77. (2000. augusztusi adatok)

Mire figyeljünk oda?

•  A babát fektessük a hátára!
A háton fekvés biztonságosabb! Az oldalon való fekvés nem tesz jót a gerincnek, a bölcsőhalál pedig gyakrabban fordul elő a hason altatott babáknál.

•  A babát ne tartsuk túl melegen!
Törekedjünk arra, hogy 22 foknál ne legyen melegebb a kicsi szobájában. (Nyáron a 25 fok legyen a maximum!) Különösen fontos ez, ha a baba lázas: ilyenkor még vékonyabb takaróval takarjuk be.

•  Soha ne takarjuk be a baba fejét!
Úgy tegyük be a kicsit az ágyába, hogy a lába majdnem teljesen végigérjen, és ne tudjon semmibe belegabalyodni. Könnyű paplant használjunk, amit soha ne tegyünk a fejére. (Ügyeljünk arra, hogy ne is kerülhessen rá.) Ne rakjunk be párnát, játékot, és győződjünk meg arról, hogy a matracon nincsenek mélyedések, gödrök.

•  Ne dohányozzunk a baba közelében!
Akkor állíthatjuk, hogy a kicsi dohányzásmentes helyen él, ha az alvóhelyére a nap 24 órájában nem kerül dohányfüst – akár ott a baba, akár nem. Külön kockázati tényező, ha az anya dohányzik a terhessége, majd a szoptatás alatt. Ugyanez vonatkozik az alkoholra, drogra is.

Ezek azok a tényezők, amelyeket képesek vagyunk kivédeni. A kutatások azonban tovább folynak, és számos olyan dolog is előtérbe került, amelyek növelik a bölcsőhalál kockázatát. Biológiai tényezők közé tartozik, az életkor és a baba neme. Megfigyelték, hogy leginkább a 2-5 hónapos csecsemők, és – mint számos egyéb betegség esetében is – a fiúk a veszélyeztettebbek. Tovább nőnek az esélyek, ha a családban már fordult elő hasonló tragédia, ha a kicsi koraszülött, ha alacsony a születési súlya; ha a babának születés utáni légúti betegsége van, szívbeteg vagy anyagcserezavarai vannak. További ok a magas széndioxid-tartalom a vérben, a kóros gyomor-nyelőcső visszaáramlás, vagy a nyelőcső felső záróizomzatának az éretlensége. Gyakoribb a hidegebb hónapokban és az éjszakai órákban.
A bölcsőhalál statisztikailag élenjáró tényezője azonban nem biológiai, nem környezeti, és nem kivédhető kockázati tényező. A szegénység az. Az átlagosnál rosszabb szociális körülmények, a nem megfelelő ellátás.

Kivédhető?

Számos helyen kapható légzésfigyelők szerepe ellentmondásos. Van, aki szerint életmentők, hiszen jelzik a légzés kimaradását. Amint sípolni kezd a készülék, rohanás a kicsihez, akinek talán egy hirtelen mozdulat elég, hogy újra levegőt vegyen. K. Ágota például szinte biztos abban, hogy gyermeke életét ez a visító hang mentette meg.

„Első felriadásomban nem is tudtam, hogy mi ez a hang. Még soha nem kapcsolt be a készülék, félálomban hirtelen azt se tudtam, hova szaladjak. Aztán a férjemmel szinte egy időben ugrottunk ki az ágyból, és szaladtunk Eszterhez. Mozdulatlanul feküdt. Mikor felkaptam, szinte élettelen volt a teste. Mintha egy bábut fogtam volna. Talán hármat is számoltunk, mire felsírt… Az orvosom szerint ez valami más lehetett, mert egy élettelen test nem kel életre attól, hogy felveszem. Nem tudom. Én fogtam azt a gyereket. Hallottam azt a hangot. Szerintem ha nem sípol, akkor semmi… „
Mások szerint a sípolás nem elég, meg kell tanulni a szakszerű életmentést, akár az újraélesztést. Másodpercekről van szó, amikor a mentők nem segíthetnek. A Madarász kórházban működő Bölcsőhalál Prevenciós Program erre szakosodott.



A program során megtanítják a szülőket a csecsemőjük védelmére, melynek eszközei: a szülők felkészítése, az otthoni monitorozás megszervezése a megvásárolt készülékkel, és a folyamatos orvosi és technikai segítség. Az oktatás során ismertetik a rizikótényezőket, majd működés közben tanítják meg a légzésellenőrző működési elvét és használatát. Végül bemutatják a csecsemő-újraélesztés teljes menetét, melyet a szülők próbababákon a gyakorlatban is elsajátíthatnak.
(Jelen gyakorlat szerint a szülőket minden kedden fogadják a Madarász Kórházban. A monitor forgalmazása 14.30 és 16.00 óra között folyik, az oktatás pedig 16.00 óra és 17.30 között . Előzetes bejelentkezés nem szükséges, minden megjelenő szülőt fogadnak az érkezés sorrendjében. Sürgősségi esetben előzetes telefonmegbeszélés szükséges.)

Komplex kivizsgálás A veszélyeztetett családok – ahol több kockázati tényező is fennáll – külön szűrésre is jelentkezhetnek. A komplex kivizsgálás a következőkből áll: Poliszomnográfia (PSG) – ez egy 8 órás vizsgálat, melynek során a babánál alvás közben figyelik – a szívműködést (EKG), – a vér oxigéntelítettségét (pulzoximetria), – a nyelőcső pH-ját (savas-lúgos), – a légzőmozgást, – a felső légúti jelenségeket (pl. sírás, horkolás, melyeket okozhat a hátraeső áll, pici orr, mikrogarat), – az alvás közbeni testhelyzetet. Ezután következik: Radiológiai vizsgálat – nyeletéses röntgenvizsgálat (nyelés közben a nyelőcső felső záróizomzatának rendellenességére utaló “félrenyelést”, valamint az alsó záróizomzat rendellenességére utaló gyomortartalom-visszaáramlását figyelik) – ultrahangvizsgálat (koponya és hasi vizsgálat)