Mi az őssejt?

Egyre többször teszik fel leendő apukák és anyukák a szülészorvosoknak a kérdést, hogy mi is az az őssejt, miért olyan fontos a betegségek ellen, és hogyan tárolhatnák el a gyermekükét?
A köldökzsinór a magzat születésének első két hetében mintegy 20-200 milliliter, őssejtben gazdag vért tartalmaz. A „mindenre képes” sejtek még nem szakosodott sejtek, így azokból elvileg bármilyen emberi szövet fejlődhet. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg e sejtek specializálódása ideg-agysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. Ezzel a munkamegosztással válnak képessé a szervek és a szövetek speciális feladatuk ellátására. A köldökzsinórvérből nyert vér tartalmaz szöveti őssejteket, és ennek vétele csak közvetlenül az újszülött születése után történhet.


Élet-vér?

Az őssejtek alkalmasak lehetnek beteg szervek, szövetek pótlására. Így az a szülő, aki újszülöttje őssejtjeinek hosszú távú tárolásáról gondoskodik, a jövőbe tekint, és egy későbbi esetleges betegség gyógyítására kívánja a szükséges sejtállományt megőrizni.
A köldökzsinórvérből nyert őssejteket több mint 15 éve eredményesen használják számos betegség gyógyításában. Ezek közé tartozik a fehérvérűség néhány formája, a csontvelő megbetegedéseinek egyes fajtái, az immunrendszer működési zavarával járó egyes kórképek. A köldökzsinórvérből megőrzött saját őssejtek életet menthetnek, abban az esetben, ha valakit sugárkárosodás ért, cukorbetegségnél, vagy szívkoszorúér meszesedése esetén.
A mai orvosi alkalmazási terület biztosan bővülni fog. Azt már ma is tudjuk, hogy őssejtekből idegsejt, szívizom, a szívizmot ellátó ér, porcszövet képződhet. A tudomány mai állása szerint a köldökzsinórvérből nyert őssejt a leghatékonyabban képes gyógyítani a donor immunrendszeri és vérképzési zavarait évtizedek múltán is.

A jövő útján

Ugyanakkor, egy újszülött esélye arra, hogy saját őssejtjének beültetésére lesz szüksége, legfeljebb egy a százezerhez. Azt is ritkán hallani, hogy a levett vér csupán 50 kilogramm testsúlyig szolgáltat elegendő mennyiségű őssejtet.
Sajnos az őrzött minta szaporítása a tudomány mai állása szerint megoldatlan. Bár egyes felelős laboratóriumok rendelkeznek azzal a módszerrel, amely segítségével az őssejtek mesterségesen szaporíthatóak. S mint ahogy az őssejt szaporítása, úgy számtalan betegség kezelése kapcsán is egyelőre még csak klinikai kutatások folynak. A szívinfarktus, az agyvérzés, a porckopás, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kapcsán még nem sikerült eredményes kísérlet az őssejttel kapcsolatban.


Etikai és jogi kérdések

Az embrionális sejtek ugyan minden szövet gyógyítására alkalmasak, de kutatásukat és felhasználásukat többféle etikai és jogi fenntartás akadályozza. Sok kutató úgy véli, hogy az őssejt gyógyító hatása számos területen más terápiákkal, például a gének korrekciójával vagy gyógyszeres kezeléssel párosítva lesz igazán eredményes.
Mint annyi mindent, az embrionális őssejt-vizsgálat és felhasználás szabályait is egységesíteni kell Európában. Míg Angliában liberális nézeteket vallanak, Németország vallási és etikai dogmákra hivatkozva tekint el a kutatás engedélyezésétől. Nemrégiben, ugyan nagyon szigorú feltételekkel, megkezdődhetett az őssejteket tartalmazó köldökzsinórvér raktározása. Elsőként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház kezdhette meg az akciót. A gyűjtőszett 25 000, a levétel és fagyasztás közel százezer, a tárolás évente 12-15 000 forintba kerül.