Mit vizsgálnak a férfiaknál?

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Mivel a gyermektelenség oka az esetek körülbelül felében a férfinál keresendõ, a két fél vizsgálatát egyidejûleg érdemes elkezdeni. A férfinak urológiai illetve, ha ilyen van, andrológiai szakrendeléshez kell fordulnia.

Itt sor kerül a nemi szervek fizikális és ultrahangos vizsgálatára, a vizelet vizsgálatára, és bakteriológiai tenyésztésére. A laborvizsgálatok részeként a hormononszintek ellenőrzésére is sor kerül. Ha mindez lezajlott, négy nap önmegtartóztatás után spermavizsgálat következik.

Valószínűleg mindenki számára kellemesebb volna, ha otthonról hozott mintával is lehetne dolgozni sőt egyesek szerint otthon akár tíz százalékkal jobb eredményt is lehet produkálni –, de a szállítás során, különösen hidegben, romolhat a sperma minősége.
A közhiedelemmel ellentétben nem célszerű gumióvszerben hozni a spermiummintát, mivel azokat többnyire a hímivarsejteket bénító vegyszerekkel kezelik. A spermiumok számának és mennyiségének megítélésére pontatlansága miatt nem alkalmas a nő közösülés után néhány órával végzett vizsgálata sem.

Így hát csakis az az ondóminta tekinthető a vizsgálat alapjának, melyet a helyszínen produkált a páciens – rosszabbik esetben a rendelő mellékhelyiségében, jobbik esetben az erre a célra kialakított, kényelmes, zárható kabinban.

Harminc-negyven perccel ezután kerül sor az ondó vizsgálatára. Minden rendben van akkor, ha mennyisége legalább két milliliter, a hímivarsejtek száma legalább húsz millió milliliterenként, és legalább ötven százalékuk megfelelő életképesség és mozgékonyság tekintetében.

A felsoroltakon kívül további öt-hat tulajdonság alapján is vizsgálják a spermamintát. A kapott eredményekben a vizsgálat ismételt elvégzésekor általában csak kisebb ingadozások figyelhetők meg. Az ondót minden esetben alá kell vetni bakteriológiai tenyésztésnek is, hiszen a testnedvek gyakran tartalmaznak különféle kórokozókat. Valamennyi mesterséges megtermékenyítési eljárás esetében meg kell szüntetni ezt a fertőzöttséget, mert a baktériumok jelenléte gátolhatja a petesejt megtermékenyülését.

Dr. Kovács József, a Budai Meddőségi Központ andrológus főorvosa úgy tapasztalja, hogy a leggyakoribb probléma a spermiumok számának és életképességének csökkenése. 1992 óta – ekkor kezdte meg működését a központ, csupán négy-öt esetben volt példa arra, hogy a nemzőképtelenséget merevedési zavar okozta.

Valamivel gyakoribbak a hormonális és szervi eltérések, például a gyengén fejlett herék, a nem idejében leszállt herék, a herevisszértágulat, a here ismétlődő gyulladásos megbetegedései. Igen gyakori az ismeretlen eredetű nemzőképtelenség is.


Van segítség a férfi meddőség eseteiben is


A hagyományos lombikbébi program, melyet Edwards professzor alkalmazott először Nagy-Britanniában 1999-ben, főként a női meddőség bizonyos eseteire jelentett megoldást. 1993-óta alkalmazzák az úgynevezett ICSI eljárást (intrababecitoplazmatikus spermium injekció), melynek feltétele, hogy legalább egyetlen élő és egészséges hímivarsejtet találjanak az ondóban vagy a hereszövet-mintában.

Olyankor vesznek közvetlenül a hereszövetből mintát, ha az ondóban nem találtak elegendő életképes, egészséges spermiumot. Nem csak az ondó, hanem a hereszövet fagyasztására is lehetőség van, így az ismételt beültetéseknél nem kell újabb műtétet végezni a férfinál.

A leszívott petesejtett táptalajra helyezik, a választott spermium mozgását pedig lelassítják, és a hajszálnál tízszer vékonyabb pipettával felszívják. A felszívott hímivarsejtet azután a petesejt falán szükség esetén ejtett parányi metszésen keresztül beinjekciózzák. Az eljárás ugyan hihetetlenül bonyolultnak tűnik, mégis jónéhány egészséges kisbaba köszönheti már létezését ennek az új módszernek. Az első közülük 1997 októberében született.

Olvass tovább

Hozzászólások