A gátvédelem

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
A mai kismamák egy része már szülés elõtt elhatározza, hogy nem szeretne gátmetszést. Va-jon mekkora kockázatot vállalnak ezzel? Joguk van-e elutasítani a beavatkozást? Mit remél-hetnek a gátvédelemtõl, a bábák tudományától?



A beszélgetés résztvevője Bruckner Ilona vezető szülésznő, Semmelweis Egyetem, Budapest, Egészségtudományi Kar (Szabolcs utcai Női Klinika).

- Kinek a hatáskörébe tartozik a gátvédelem? Kihez forduljon a kismama, ha nem szeretne gátmetszést?

- A szülés igazi csapatmunka. A biztonsági szempontok azt kívánják, hogy a szülészorvos, a szülésznő és az anya - sőt, hozzátenném még a magzatot is - együttműködjenek. Közös döntések születnek, amelyeket csak ott a szülésnél, a konkrét helyzet ismeretében lehet meghozni. Sokszor előfordul, hogy gátvédelemre készülünk, de a magzat állapotromlása miatt mégis mielőbbi szülésbefejezésre kényszerülünk, s ezért gátmetszést végzünk.

- Mennyi időt lehet nyerni a gátmetszéssel?

- Ezt egészen pontosan nem lehet megmondani, hiszen sok tényezőtől, például a fájástevékenységtől, a kismama nyomáskészségétől is függ, de akár tíz percet is nyerhetünk vele.

- Hogyan működik a gátvédelem?

- Akkor kezdünk hozzá, amikor a magzati koponya már „fogva marad" a szeméremrésben. Ekkor arra kérjük az anyát, hogy rövideket nyomjon, aprókat lihegjen, hogy a fej fokozatosan, óvatosan gördülhessen ki. Közben vizes vattával tartjuk, megtámasztjuk a gáttájékot, fékezzük a fejet.

- A testhelyzet mennyire befolyásolja a gátvédelem sikerét?

- A félig ülő testhelyzetet kényelmesnek találják a kismamák. A gátvédelem szempontjából talán egyetlen testhelyzet mondható kifejezetten kedvezőtlennek: az úgynevezett lebegő ülés, amikor a kismama felemelt fejjel, felhúzott lábakkal hanyatt fekszik. A gátvédelem azonban bármilyen szülési pozícióban kivitelezhető: akkor is, ha áll, akkor is, ha guggol a kismama. Az epidurális érzéstelenítés is segíti a gátvédelmet, mert ellazulnak tőle van a medencefenék izmai.






- Milyen tényezők zárják ki eleve a gátvédelmet? Mikor van szükség feltétlenül gátmetszésre?
- A 37. hét előtt megindult koraszüléseknél korai gátmetszésre kerül sor, hogy minél akadálytalanabbul gördülhessen ki a fej, tehát a vágást még azelőtt elvégezzük, hogy a fej megjelenne a szeméremrésben. Ha a magzat arctartásban van, még a hüvelyi szülés is kizárt.

Először szülőknél a magzat medencevégű fekvése esetében többnyire császármetszést, a többedszer szülőknél pedig gátmetszést végzünk. Előzetes császármetszés után szintén a gátmetszés a kialakult gyakorlat. Egyéb szövődmények, például a cukorbaj és a toxémia nem zárják ki a gátvédelemmel történő szülést.

Először szülőknél csak kivételes esetben marad el a gátmetszés, mert még feszesebb lehet a hüvely izomzata. Az előző gátmetszés helyén sokszor hegek keletkeznek, ezen a helyen a következő szülésnél nagyobb a sérülés valószínűsége, ezért ilyenkor is szükség lehet egy-egy pici metszésre.


- Keletkeznek-e gátvédelem mellett komoly sérülések?
- A gátrepedéseket három fokozatba szokás sorolni. A gátmetszés másodfokú sérülésnek felel meg, ilyen fokú repedésre azonban gátvédelem mellett csak elvétve kerül sor. Gátvédelem mellett azonban optimális esetben is keletkezhetnek pici repedések, ezek azonban nem okoznak panaszokat a későbbiekben, gyorsan gyógyulnak, egyetlen öltés sem szükséges.


A cikket kivonatosan közöltük, teljes terjedelemben a Kismama 2001/2 februári számának 13. oldalán olvasható.

Olvass tovább

Hozzászólások