Dizájnerdrog: „a legújabb japán szer már Magyarországon van”

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Innovatív lehetőségek a dizájnerdrogok azonosításában és terjedésének visszaszorításában címmel rendezte meg klubestjét az SZTE Innovációs Klubja. Vendégek voltak dr. Kereszty Éva, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, és dr. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd Kórház sürgősségi osztályának vezetője.
2015. 10. 05. |

Kövess minket!

f Ajánlom

„Egy tablettányi dizájnerdrog akár 150-200 forintért is beszerezhető, ez az egyik legnagyobb veszélye ennek a kábítószer-fajtának” – jelentette ki az SZTE Innovációs Klub legutóbbi estjén dr. Kereszty Éva, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi docense az SZTE Innovációs Klubjának legutóbbi, telt házas estjén.

A designer szerek összetételét és hatásmechanizmusát sem ismerjük rendesen.
A dizájnerszerek összetételét és hatásmechanizmusát sem ismerjük rendesen.

A szakember szerint a dizájnerdrogok azonosítása sokszor ködszurkálás, hiszen a drogpiacra dolgozó előállítók trükkjének lényege, hogy a legtöbb ország nem tud gyorsan reagálni az új szerek megjelenésére, így a vegyészek gyakran éveken keresztül gyárthatják a legálisnak minősülő, hatásaiban mégis egyes kábítószerekhez hasonlító szereket. A dizájnerdrogokat egymás után dobják piacra olyan új vegyületekkel, amelyeknek a szerkezete még nincs belerajzolva a büntető törvénykönyv által tartalmazott listákba, így a fogyasztásuk legális.

Ahány ház, annyiféle drog

Dr. Kereszty Éva szerint a dizájnerdrogok különböző utakon kerülnek be a különböző országokba. Gyakori, hogy a Budapesten használt tudatmódosítóknak egészen más a mintázata, mint azoknak, amelyek Szegeden kerülnek forgalomba.

Az Igazságügyi Orvostani Intézetnek nagyon jó az együttműködése az ÁOK Kémiai Intézetével, a kannabiszcsoportot már mérni tudják. Ha új anyag jön be a piacra, akkor 2-3 hét alatt ki tudják dolgozni azt a metodikát, amelynek alkalmazásával az új anyag emberi vérből vagy vizeletből mérhetővé válik. Munkájuk sziszifuszi. A szakértők nem igazán tudják, hogy az adott dizájnerdrognak milyen hatásai vannak. Információkat ma főként onnan tudnak szerezni, hogy 60-70 olyan hazai és külföldi honlapot olvasnak rendszeresen, amelyeken a drogfogyasztók megosztják egymással tapasztalataikat. Ezt összevetik a kábítószer-fogyasztókat elfogó rendőrökkel, és ez alapján nagyjából meg tudják határozni a klinikai tüneteket, az adott drog „működését”.

Dr. Kereszty Éva beszámolt arról is: intézetük néhány éve részt vett egy nemzetközi kutatásban, alkohol és kábítószer befolyása alatt álló gépjárművezetőket vizsgáltak Európa 24 országában. Akkor még döbbenetesen alacsonynak találták a kábítószer hatása alatt autót vezető magyarok arányát, inkább az alkoholos hatás alatti gépjárművezetés volt a jellemző. 3-5 év alatt azonban ez a tendencia megváltozott: ma már egyre nagyobba arányban használják a magyarok is a dizájnerdrogokat. Ennek oka egyrészt, hogy az extrém olcsó ár miatt a szerhasználat már nem tűnik annyira súlyosnak. Pedig az, aki drog hatása alatt vezet autót, nem csupán magát, hanem másokat is nagy veszélynek tesz ki. Ha valaki ugyanis a szervezetében 0,5 százalékos véralkoholszinttel vezet, akkor a baleseti kockázat 4-6-szorosára növekszik. Ha viszont valaki amfetaminszármazék hatása alatt ül kocsiba, ez a kockázat már 60-szorosára nő.

Visszafordíthatatlan hatásai vannak a dizájnerdrogoknak

Az egyetemi docens a témában publikált agykutatási eredményeket is megemlítette. „Az agykutatók számos tanulmányt publikáltak már arról, hogy ezek a drogok milyen mechanizmusokat hogyan rombolnak le az agyban; milyen hatással vannak a közérzetre, a tanulási képességre, a hosszú távú megjegyző emlékezetre, majd a későbbiekben a világra való nyitottság képességének elveszítésére” – mondta dr. Kereszty Éva. „Nem csupán arról van szó, hogy most kicsit jó bebutulni és bebódulni. Ezeknek a »könnyebbnek« gondolt szereknek olyan hatásai vannak a szervezetben, amelyeket visszaállítani, visszaépíteni később már nem lehet.

Az előadás második részében dr. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd Kórház Sürgősségi Osztályának vezetője a drogfogyasztás társadalmi hátteréről beszélt. Mint mondta: a magyar kábítószer-fogyasztás Európában ott helyezkedik el, ahol a magyar foci: a sor legvégén. A magyarok évente átlagosan 4,5 alkalommal használnak tudatmódosító szereket, a szlovákok 7, a csehek 8, a spanyolok és olaszok 20-22, a britek 24-26, az ukránok 18, az oroszok 35 alkalommal. Az osztályvezető főorvos szerint a mai generáció jelentős részben már olyan világban szocializálódik, ahol szinte minden buliban előkerül a spangli. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden magyar fiatal, aki kipróbálta a marihuanás cigarettát, drogos lesz és elindul lefelé a lejtőn, és a Dugonics téren fog drogot árulni. Viszont meg kell tanulni ezekkel a szerekkel együtt élni” – mondta Zacher Gábor.

Dr. Zacher Gábor szerint a mai generáció már olyan világban nő fel, ahol a drogok jelenléte a hétköznapok része
Dr. Zacher Gábor szerint a mai generáció már olyan világban nő fel, ahol a drogok jelenléte a hétköznapok része

Szerinte az új drogoknak az a legnagyobb veszélye, hogy nem ismerjük őket. „Az egy héttel ezelőtt Japánban legyártott új, Akinawara nevű szer például már itt van Magyarországon, és a szakemberek egyáltalán nem tudják, hogy mi történik a szervezetben ennek a drognak a hatására. Három-négy év lemaradásunk van, amit soha nem fogunk tudni behozni. Ennél azonban sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan tudunk ezzel a rendszerrel elbánni akkor, amikor azok a szakemberek, akik a dizájnerdrogokat előállítják, havonta több mint egymillió forintot keresnek” – tette hozzá.

Zacher Gábor az is elmondta: nincs pontos adat a dizájnerdrog-fogyasztók számáról. Budapesten egy 6-7 ezres populációról lehet szó, előfordulnak háromgenerációs droghasználó családok is 45 éves nagypapával, 30 éves szülővel és 15 éves gyerekkel. „A gyerek ezt a mintát viszi tovább – mutatott rá Zacher Gábor. – Mit várunk ettől a populációtól, ha se múltja, se jelene, se jövője?” – tette fel a kérdést. Mint mondta: ennek a populációnak a saját pszicho-szociális gettójából a szerhasználat jelenti a kitörési pontot, ami legalább egy kis időre megváltoztatja őt.

„A gyerekek a drogos, játékgépfüggő apa-, a gyógyszerfüggő-alkoholista anya-mintát viszik tovább egy kommunikációmentes családban, ahol nem ismerik egymást az emberek. Így nem csoda, hogy a gyerekek is hozzányúlnak a szerekhez. A drog segítségével kiszakadnak a saját gettójukból – és ugyanez jellemző az egyetemi végzettségűek egy részére is” – mondta a szakember.

 Zacher Gábor itt is fővárosi példát hozott, azokról beszélt, akik 31-32 évesen egy multinacionális cégnél középvezetői állást töltenek be. Jól keresnek, sokkal jobban, mint az átlag: háromszor-négyszer annyit. Hétfő reggel fél 9-kor már dolgoznak, reggel elmennek edzőterembe munka előtt, társadalmi életet hétköznap csak ebédidőben élnek. A munkaidejük este 6-7 óráig tart, a legtöbben haza is viszik a munkát. Pénteken viszont fél 6-kor felállnak az íróasztaltól, és két napjuk van arra, hogy kiengedjék a gőzt. Beugranak a pesti kocsmanegyedbe, isznak, kábítószert fogyasztanak. Vasárnap regenerálódnak gőzfürdőben, masszázzsal, próbálják kialudni magukat.

„A kitörési pont ez alatt a két és negyed nap alatt a dorbézolásról szól – mondta Zacher Gábor –, amikor minden jöhet. Egy alkalommal elköltenek egy hétvégén százezer forintot, mert megengedhetik maguknak. És a diplomások körében igazából ezért ugrik meg a szerhasználat. A statisztikák is azt mutatják, hogy a nettó jövedelmet tekintve kell szegénységi droghasználatról beszélni, mert az, aki szegény, nem fog tudni a gettóéletéből kilépni. Az ellenpólus viszont a magasan kvalifikált, jól kereső fiatal értelmiségi dizájnerdrog-fogyasztó és kokainista, aki a maga saját zárt rendszerében mozog, de a statisztikákban nem jelenik meg, mert terápiára a magánszektorba jár, és megveszi az orvost magának akár 25-30 ezer forintért óránként. De hiába jár terápiára, nem fog leállni, mert nincs semmi motivációja. A terápiával megnyugtatja magát, azután hazamegy, és újra felszív két csíkot.”

További cikkek a dizájnerdrogokról az NLCafén:

Olvass tovább

Hozzászólások  ( 0 )
blog comments powered by Disqus