"A legtöbb gyerek itt lát életében először pottyantós vécét" – avagy hogyan szervez kirándulást egy középiskolai tanár

Minden osztályfőnöknek komoly munkát jelent az osztálykirándulás megszervezése. Legyen érdekes, izgalmas, tanuljanak közben, de érezzék is jól magukat a gyerekek. Miközben minden ember érdeklődése más és más. Ja, és a végén a szülők se érezzék azt, hogy tiszta pénzkidobás volt, szóval nekik is meg kell felelni.

Írta: Szarka Nóra

Horváth Cecília egy budai gimnáziumban tanít. Az osztálykirándulásokat gondosan megszervezi, vele nem szoktak unatkozni a diákok. Az elsődleges szempont, hogy a kirándulás alatt új ismeretekre, élményekre tegyenek szert a gyerekek. A másik vezérlőelv, hogy nagyon el kell fáradniuk minden nap végére, mert akkor nincs balhé este, nem kell rendőrködniük a tanároknak, mert ők is szeretnének éjszaka pihenni. Ha valaki volt már középiskolás osztálykiránduláson, akár diákként, akár kísérőként, jól tudja, hogy miről beszélek.

„A helyet és a programokat én találom ki. Arra gyorsan rájöttem, hogy a gyerekeket vagy a szülőket nem érdemes megkérdezni, mert az nem működik: mindenki mást akar. A szállás megkeresésétől a busz lefoglalásáig mindent én csinálok, de ez nem baj, ez is hozzátartozik az osztályfőnöki feladatokhoz. A kedvencem a végzősök kirándulása, velük az érettségi évében mindig szeptemberben utazunk, mert májusban már javában tanulnak, vizsgáznak. Ilyenkor négynapos a kirándulás, és addigra a gyerekeket is jól ismerem, tudom, milyenek, mit lehet várni tőlük. Az a tapasztalatom, hogy a városi gyerekek szinte soha nem kirándulnak: sem a szüleikkel, sem a barátaikkal, ezért a kirándulásainkon mindig sokat túrázunk, gyalogolunk, evezünk, igyekszem sok időt tölteni velük a friss levegőn. Néhány éve a végzőseimmel Erdélybe megyek, mert ugyan a gyerekek sokat utaznak a szülőkkel is év közben, de a cél ilyenkor a tengerpart vagy egy külföldi nagyváros. Fogalmuk sincs arról, hogy milyen a vidéki élet, milyenek az igazi falusi emberek, hogyan élnek. Erdélyről tanulnak ugyan, de elképzelni sem tudják, hogy milyen kisebbségben élni, milyen a kétnyelvűség, és hogyan boldogul egy falusi fiatal, aki román útlevéllel rendelkezik, de magyarnak vallja magát. Történelemtanárként ez különösen fontos nekem, és a legjobban a valóságban tudják átélni ezt a gyerekek. Azt tapasztalom, hogy mindenki nagyon élvezi ezeket a kirándulásokat, ha nem is minden program tetszik nekik, akkor is. Különösen nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy jól elfáradjanak, minden percet kihasználunk. A szülőknek részletesen leírom e-mailben, hogy hová megyünk, milyen nevezetességeket nézünk meg, és mit kell magukkal hozniuk a gyerekeknek. Mindig igyekszem a lehető legolcsóbban kihozni a költségeket, az erdélyi négy nap körülbelül 48 ezer forintba kerül.”

Fotó: Getty Images
Fotó: Getty Images

Nincs henyélés

„És tényleg lekötjük minden percüket: a bázis Kalotaszentmihály, innen barangoljuk be a közeli vagy éppen távoli helyeket. Családoknál lakunk, amolyan falusi turizmus jelleggel, a legtöbb gyerek itt lát életében először pottyantós vécét, de persze van angol vécé is. Vicces, de még az állatok közelsége is igazi élmény a gyerekeknek, a tehenek, disznók, lovak, tyúkok. A városi gyerekek ugyanis ezeket az állatokat csak a telefonjuk képernyőjén vagy állatkertben látták eddig, most megtapasztalják, hogy milyen a kakas kukorékolására ébredni. Nemcsak ehetnek, de meg is nézhetik, hogyan készül a vaj, a túró, milyen a tehénfejés, ezt is imádják. Megnézzük Nagyvárad szecessziós nevezetességeit, elmegyünk a Tordai-hasadékhoz, a tordai sóbányához, megtanulják, hogy a nap kétszer is felkelhet a Székelykőnél Torockóban, elmegyünk a Kőrösfői vásárba, ahol főleg varrottasakat lehet kapni. Esténként annyira elfáradnak, hogy beesnek az ágyba, reggel pedig újra útnak indulunk.

Erdély a végzősöké, 12.-ben négy nap a kirándulás hossza, a többi évben háromnapos osztálykirándulásra viszem az osztályt. Szoktunk menni Tokajba, olyankor Mádra és Bodrogkeresztúrra is elmegyünk, evezünk a Tisza–Bodrog folyásánál, megnézzük a regéci és a boldogkőváraljai várat, felmászunk a bodrogkeresztúri kilátóba, és meglátogatjuk a csodarabbit is. Aztán a Fertő-tó környéke is a kedvencek közé tartozik, olyankor átmegyünk Ausztriába is egy kicsit, körbebiciklizzük a Fertő tavat, elmegyünk a fertőrákosi kőfejtőbe, és megnézzük az ottani színházat is. Megyünk arborétumba, a tájegység állatairól és a növényvilágáról is kapnak képet a gyerekek, és még Sopron is belefér a programba. Ezek is nagyon klassz túrák, tele szép tájakkal és jó programokkal. Olyan gyerekem még nem volt a 30 év alatt, akinek legalább két látnivaló ne tetszett volna, ennél többet nem is lehet elvárni.

Fotó: Getty Images
Fotó: Getty Images

Egyáltalán nem bírom a »lusta pedagógusos« osztálykirándulásokat, ahol a gyerekek bemennek egy szállodába, és nem történik semmi. Szerintem ezek egyben tanulmányi kirándulások is, kell múzeumba menni, túrázni, nem henyélésre való. És a legmélyebb meggyőződésem, hogy ezek az élmények megmaradnak. Sokszor látom azt, hogy a gyerekek nem tudnak köszönni, megköszönni, de egy többnapos kirándulás alatt ezeket a dolgokat is helyre lehet tenni, azok is beszélgetnek egymással, akik nem szoktak, szóval közösségépítő élmény is. Én tanárként a semmittevéshez nem kellek, és nyilván magam is aktívan szeretek pihenni, talán ezért is szervezek mindig mozgalmas kirándulásokat.

Persze van olyan, hogy a gyerekeknek is vannak ötleteik, szeretnének megnézni utazás közben ezt-azt, akkor azt is beépítem a terveinkbe. Örülök, mert megbíznak bennem, tudják, hogy rossz helyekre nem viszem őket, és vicces fotók tömege készül. Sőt, volt olyan osztályom, akik minden kiránduláson filmet forgattak, aztán a szülőin levetítettük, és együtt nevettünk a poénokon. De nem tagadom, hogy vannak helyek, ahová nehéz bevinni őket, például a nagycenki kastélyba nem akartak legutóbb bejönni, mert hullák voltak, és a telefonjukat nyomkodták inkább a parkban a padokon. Ilyen is van, de messze nem ez a jellemző. Általában én is, meg az osztály is élvezzük, hogy nem a suliban vagyunk, hanem kiszakadunk egy kicsit a mindennapokból, bár nem tagadom, hogy egy-egy kirándulás alatt azért én is jól elfáradok. De ez így van rendjén.”

 

 

Ti is szeretnétek osztálykirándulást nyerni? A Delikát idén is 20 osztály magyarországi kirándulását támogatja egyenként 250.000 Ft-tal! Részletekért kattints!
Hozzászólások 0