Gyerekek az étteremben

Gyerekeiddel közösen végre eljutottál egy étterembe, de a legtöbb vendég csúnyán néz rád, mert zavarja őket a gyerekzsivaj. Mérges vagy? Hát persze. Panaszkodsz? Kinek tehetnéd, a vendéglátóhelyek egy része sajnos, nem bababarát, sok helyen csak a felnőtteket látják szívesen.

Ki a „rossz”: aki nem akar maga körül futkározó gyerekeket egy étteremben, vagy az a szülő, aki nem szeretné ötpercenként rendre utasítani élénk csemetéjét? A válasz nem lehet egyértelmű, hiszen sokban függ attól, hogy melyik „oldalról” kapjuk.

Van, aki kizárólag a saját korosztályával, a felnőttek társaságában tudja elképzelni a kikapcsolódást, és vannak, akik családtagjaikkal közösen, a gyerekeikkel együtt akarják eltölteni szabadidejüket. De mi van akkor, ha egy „csak felnőtteknek” helyre „merészkedik” be a kisgyermekes család?






Szeretem, ha velem vannak a gyerekek

– A kevés szabadidőmet a kicsikkel akarom tölteni – mondta el Ági, egy 7 éves kislány és egy 10 éves kisfiú édesanyja. – Számomra természetes, hogy velünk jönnek, amikor étterembe megyünk. Ez így volt akkor is, mikor kisebbek voltak. Persze előfordult, hogy valamelyik sírni kezdett egy nyilvános helyen, vagy a kelleténél hangosabban nevetgéltek. Egy szülőnek tudnia kell az ilyen helyzeteket kezelni, úgy, hogy se a gyerekeit ne bántsa meg, se a többi vendéget ne zavarja. A síró gyereket ki lehet vinni az étterem elé, addig, míg meg nem nyugszik, a rohangáló gyereknek meg el lehet magyarázni, hogyan kell viselkedni. Egy kis embernek meg kell tanulnia, mi az elfogadott magatartás a nyilvános helyeken.

Szerencsére itthon is egyre több a bababarát étterem, amióta rátaláltam ezekre a helyekre, inkább ide járunk. Itt elfogadják a gyerekeket, mindenki számára kellemes a légkör, a szülők is elengedhetik magukat, mert nem kell folyamatosan a gyerek viselkedését lesniük. Persze nem a családosok és a „felnőttek” teljes elkülönítése a megoldás, mert meg lehet találni az arany középutat, hogy senki ne menjen egymás idegeire szórakozás közben. És ez elsősorban az otthon megtanult – megtanított viselkedésen múlik.






Van, amikor zavaró a gyerekek jelenléte

– Nagyon szeretem a gyerekeket, bár bevallom, a számomra teljesen idegen gyerekek sírását nem szívesen hallgatom, és vannak helyzetek, mikor kifejezetten idegesít. Ilyen eset volt az is, mikor egy üzleti megbeszélésre, egy étteremi ebédre hívtam meg a társamat – mesélte Péter (38). – A beszélgetést egy nagyobb társaság megjelenése szakította félbe. Először egy babakocsit toltak közvetlenül a székem mellé, majd kis idő múlva a társasághoz tartozó kislány lépett az asztalunkhoz, és kezdett bombázni minket kifogyhatatlan kérdéseivel. A szülők közben csak büszkén néztek a gyerekre, nem hívták vissza az asztalukhoz.

A gyerekeket minden egészséges lelkületű ember szereti, de vannak olyan helyzetek, mikor nem feltétlenül igényli a társaságukat. Ennek felismerése és megoldása kizárólag a szülők feladata, nem a kicsiké. Szerintem nagyon jó, ha a családok a gyerkőcöket is magukkal viszik az étterembe, viszont a szülőknek be kell látniuk, hogy nemcsak szemük fényének kell a szórakozás, hanem az ott tartózkodó többi vendégnek is. Ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, csak egy kis odafigyelésre és toleranciára van szükség mindkét fél részéről.