A jeruzsálemi Misgav-Ladach kórház szülész-nőgyógyász igazgató főorvosa, Stark professzor eredetileg fejődő országok számára dolgozta ki az új módszert. Abból indult ki, hogy melyek a hagyományos technika kockázat nélkül elhagyható lépései, miként lehetne olcsóbbá tenni a beavatkozást. A régi technikával végzett műtétnél több vágásra kerül sor, majd a magzat kiemelése után rétegenként varrják el a sebet, magát a méhet is két rétegben.

Mi az új benne?

Az új módszer kíméletesebb a réginél: kisebb vérveszteségre lehet számítani.
A has megnyitása után a zsírt csak középen, érmentes területen vágják át, a hashártyát pedig úgy vágják, hogy sem a zsírréteg, sem a hashártya felett futó erek és idegek nem sérülnek. Az egyenes hasizmokat szétválasztják, majd ujjaikkal erőteljesen széthúzzák. Közben arra is ügyelnek, hogy az izmokat tápláló erek ne sérüljenek. Ezután a hashártyát ujjal nyitják meg, kézzel tágítják, majd pár pillanat múlva a méh következik.
A méhen két cm-es vágást ejtenek, majd kézzel tágítják a nyílást, s kiemelik a magzatot. A műtétnek ez a része 4-5 percet vesz igénybe, majd ezután következik a méhlepény eltávolítása, a seb elvarrása. A méh a szülést követő órákban erőteljesen összehúzódik, ezért a méhvarratok 3-4 órával a szülés után már meglazulnak. A varratsor feladata tehát főként az aktuális vérzés csillapítása, és nem a későbbi heg szilárdságának biztosítása. Az új műtét során a hashártyákat sem egyesítik. Kiderült ugyanis, hogy a hashártya a beavatkozást követően magától záródik, összenövések pedig többnyire nem keletkeznek, míg a hagyományos technika alkalmazása esetén éppen a varratok feszülése, a vérellátási zavarok vezetnek sok esetben összenövésekhez. A baba kiemelése után még kb. 10-15 percet vesz igénybe a műtét az utolsó öltés megtételéig. A műtét után 4-6 órával már fel is lehet kelni. A szoptatás korai megkezdésének és a baba ellátásának immár semmi akadálya.


Hazai tapasztalatok

A budapesti Péterfy Sándor utcai kórház szülészetén 1999. októberéig több, mint ötszáz császármetszést végeztek a Misgav-Ladach módszer szerint. Krasznai Péter osztályvezető főorvos rendkívül jó tapasztalatokról számolt be: sebgyógyulási zavarok rendkívül ritkán fordulnak elő, a kórházi ápolási napok száma jelentősen csökkent. Negyedik nap hazaengedik a császáros anyákat is, hatodik nap várják őket vissza varratszedésre. Olyan asszony is volt már, aki a műtétet követő napon hazakívánkozott, neki sem történt semmi baja. A Péterfyben az országos gyakorlattól eltérően 99 %-ban epidurális, nem pedig spinális érzéstelenítésben végzik a műtétet. A két módszer abban különbözik egymástól, hogy spinális anesztézia esetén a gerinc agyburka alá fecskendezik egyetlen adagban az érzéstelenítő gyógyszert, míg az EDA alkalmazásakor a csatornát körülvevő térbe, az agyburok elé. “EDA esetén katéteren keresztül folyamatosan adagoljuk a gyógyszert, így figyelembe tudjuk venni az egyéni különbségeket is. A spinális anesztézia után gyakran jelentkező súlyos fejfájásra nálunk nemigen van példa. A módszer másik óriási előnye – legalábbis az anyák számára –, hogy a műtét utáni fájdalomcsillapításra is alkalmas." – mondja a főorvos. Aki átélte már a császár utáni első 24-48 órát, az tudja, milyen sokat jelent ez, hiszen a spinális anesztézia hatása a műtét után kb. egy-két órával már nem érezhető. Arra a kérdésünkre, hogy milyennek látja a császármetszések jövőjét, Krasznai főorvos így válaszolt: “Világszerte törekednek a császármetszések számának csökkentésére, de ennek ellenére mindenütt emelkedik az arányuk. Nálunk a szülések kb. húsz százaléka császár, mert minden olyan esetben a műtétet választjuk, amikor a hüvelyi szülés várható kockázata nagyobb a műtét valóban elenyészően csekély rizikójánál." style="margin: 10px;"