Baba

Ezért fontos a D-vitamin a babáknak

A múlt század elején, az 1920-as években nyert először bizonyítást, hogy a napfény hatására a szervezetben termelődő D-vitaminnak milyen rendkívül fontos élettani hatásai vannak a kisgyermekek fejlődésében. Annak ellenére, hogy ezt már majdnem 100 éve tudjuk, még ma is szinte minden gyermek D-vitamin-hiánytól szenved hazánkban, pedig egy sor súlyos betegség megelőzhető lenne ennek a fontos anyagnak a rendszeres pótlásával.

nlc

Kalcium és foszfor nélkül a csontjaink gyengék, lágyak maradnak, ahhoz pedig, hogy ez a két fontos anyag megfelelően felszívódhasson a bélrendszerben, nélkülözhetetlen a D-vitamin. Mivel a számunkra leginkább hasznosítható formája, a D3-vitamin a napfényből érkező ultraibolya sugarak hatására képződik a szervezetben (egészen pontosan a bőrben már eleve megtalálható 7-dehidrokoleszterinből alakul ki az UV-sugárzás hatására a D-vitamin, amit aztán a máj és a vese alakít át végül abba a formába, amit a szervezetünk számára a legjobban felvehető) a természetes napfény rendkívül fontos szerepet játszik csontjaink egészséges fejlődésében.

Régen az angolkór réme fenyegetett

A D-vitamin hiányával járó betegségek ezért általában olyan helyeken alakulnak ki, ahol alacsony a napsütéses órák száma: például az ipari forradalom alatt Angliában igen gyakran fordult elő, hogy a gyermekek csontjai rendellenesen fejlődtek. Angliában ugyanis a nagy mennyiségben kibocsátott légszennyező anyagok miatt állandó szmog alakult ki a jelentősebb ipari városokban, amit csak tovább rontott brit szigetekre olyannyira jellemző ködös és borús időjárás. Ilyen körülmények között a szükségesnél jóval kevesebb természetes fény érte az embereket, aminek leginkább a csecsemők és kisgyermekek látták kárát. A napsütés hiánya miatt kisgyermekeknél kialakult az angolkór, ami során elsősorban a láb és kéz, a koponya, a gerinc, a medence vagy a mellkas deformálódott jelentősen, de olyan melléktünetek is jelentkeztek, mint ekcéma, gyomor- és bélhurut vagy a pajzsmirigy duzzadása. Ezen túl a kalcium hiányának a fogazatuk is kárát látta, és az sem volt ritka, hogy vitaminhiány súlyos gégegörcshöz, sőt időnként még epilepsziához is vezetett.

Sok gyermek menekülhetne meg a cukorbetegségtől

Ma már szerencsére csak nagyon ritkán találkozhatunk angolkórtól eltorzult testű gyermekek szívszorító látványával, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a D-vitamin terén minden a legnagyobb rendben lenne: a kutatások szerint ugyanis például a magyar lakosság 95 százaléka továbbra is D-vitamin-hiányos, és ez az arány a fejlettebb nyugati országokban sem sokkal jobb. Manapság persze nem annyira krónikusan alacsony a D-vitamin szintje az emberek szervezetében, mint egykor Angliában, de még így is 26 százalékkal csökkenthetné a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések és jelentős mértékben az influenza kockázatát, ha a szervezetünk rendszeresen hozzájuthatna a szükséges D-vitamin-mennyiséget.

A D-vitamin nélkülözhetetlen kismamáknak és a babáknak

Különösen fontos lenne ez a kismamáknak, hiszen a terhes nők a saját szerveztük D-vitamin-készletéből adják át ezt az anyagot a magzatnak. Számukra nélkülözhetetlen, hogy a terhesség utolsó 12 hetében és a szoptatás alatt folyamatosan pótolják a felhasznált D-vitamint megfelelő táplálkozással (elsősorban a tojás, a tőkehal és a csuka mája felel meg leginkább erre a célra, de különféle tejtermékek is ajánlottak), szűrt fényben történő rövid napozásokkal (napi 20 perc elég is ebből) és szükség esetén mesterséges bevitellel is. Sőt már a terhesség tervezésekor is oda kell figyelniük a nőknek a megfelelő D-vitamin-szintre, hogy később, a szoptatás idejére már elegendő halmozódjon fel a szervezetükben ebből a fontos anyagból. A babák számára ugyanis a napsütés mellett az anyatej a másik fontos D-vitamin-forrás. Gyakran azonban a napfény és az anyatej együtt sem elégíti ki az intenzíven fejlődő babák D-vitamin-szükségletét, ezért azt egyéb forrásból kell pótolni. Hazánkban például minden gyermeknek, aki betöltötte a második hetet, D-vitamin-tartalmú cseppet írnak fel, amit 1 éves kor végéig naponta kell adni. A kevésbé napfényes őszi-téli-tavaszi időszakban pedig egészen 3 éves korig javasolják ezeket a cseppeket az orvosok. Fontos forrást jelentenek ezenkívül a babáknak és cseperedő kicsiknek a különféle tápszerek, tejpépek és gyerekitalok is.