Ha seggfejként viselkedik a gyereked, szólj már rá!

„Valószínűleg nem leszek népszerű a véleményemmel, de ki kell adnom magamból. A gyerekek úgy viselkednek, mint a gyerekek: általában cukik, de néha kis agresszív nindzsákká alakulnak át. A játszótér vagy a játszóház pedig remek hely arra, hogy a nindzsaságukat gyakorolják.

Amikor játszóházba viszem a gyerekeimet, egy kicsit tapadok rájuk. Nem nagyon, de azért az egyik szemem mindig rajtuk van. Szeretem tudni, hogy biztonságban vannak, hogy szépen játszanak, nem lökdösődnek, durváskodnak másokkal. Azt szeretném, ha szocializálódnának, jól éreznék magukat és játszanának rendesen. Felelős vagyok a saját gyerekemért.

Ha közösségbe megyünk, semmi sem a gyerekemé. Mindenkié. Úgyhogy csak azért, mert a fiam pont azzal az autóval akar játszani, ami a kis Tommynál van, nem szabad elvennie tőle, ki kell várnia, amíg Tommy lerakja az autót. Ez az osztozkodás. Bámulatos, hogy sok felnőtt sem érti ezt. Soha nem szóltam rá más gyerekére ilyen helyzetekben, mert azt gondolom, nem az én dolgom, nekem csak a saját gyerekeimmel kell foglalkoznom. Ha a fiam el akar venni egy játékot valakitől, nem hagyom, ha a lányom odacsapna más gyerekre, megállítom, ha kis seggfejként viselkednek, közbelépek.

Ha a gyerekem seggfejként viselkedik, kérlek szólj nekem

Ma azonban olyan helyzetben találtam magam, hogy két gyerekre is rászóltam, akik nem az enyémek. Miért? Mert senki más nem tette meg. Láttam két 5 éves gyereket, ahogy az elektromos autóikkal nekimennek a lányomnak, és nevetnek, amikor ledöntik a lábáról. Közben én épp a fiamnak segítettem a labdás medencében. Mindez egy 4 éven aluliaknak való játszóházban történt. Láttam egy pici fiút, aki felmászott a dzsungel mászóka tetejére, az anyja sehol, és nem lehetett tudni, mikor esik le onnan. Leesett, elkaptam. Az anyja odajött, amikor látta, hogy a fia egy idegen kezében van, csúnyán nézett rám, és kiragadta a kezemből a gyereket. Láttam két gyereket, ahogy huzakodnak a fiammal, nem akarták engedni, hogy lecsússzon a csúszdán. És ekkor szóltam oda, hogy „ez nem túl szép dolog, hagyjátok abba!”

Nem akarom más gyerekét nevelni, de ha úgy teszel, mintha nem látnád, mit csinál a gyereked, mert nem akarsz felállni az asztaltól, akkor rá fogok szólni. Nem vagyok tökéletes, de nem akarom, hogy kis seggfejek tönkretegyék a gyerekeim szórakozását. Én is fenn voltam egész éjszaka. Nekem is nagyon hiányzik egy jó beszélgetés, magányos és fáradt vagyok, éppúgy, mint te. De ettől még nem hiszem, hogy a gyerekemnek joga van más gyerek haját húzni, csak mert én kávézni akarok. Ha pedig azt látod, hogy az én gyerekem viselkedik bunkón, szólj rá, vagy szólj nekem, és én helyreteszem. Figyeljetek már a saját gyerekeitekre.”