Nyílt levél az anyukának, aki úgy érzi, mindent elront

Tudom, hogy olykor, az igazán nehéz napok után, arra gondolunk, hogy alkalmatlanok vagyunk az anyaságra. A gyerekek mindennap maximálisan próbára teszik a türelmünket. A pozitivitásunk és energiánk nullán áll. Nem érezzük magunkat kreatívnak, kedvesnek, elkötelezettnek és semmi kedvünk ahhoz, hogy megszervezzük a család életét, vagy kitakarítsuk a lakást. Ki szeretnénk lépni, csak egy icipicit a taposómalomból, hogy újra halljuk a saját hangunkat anélkül, hogy kis gyerekhangok akasztanák meg gondolataink folyamát.

Egyre feszültebbek vagyunk attól, hogy a belső hangunk eltávolodik tőlünk, de le kell nyelnünk a dühünket, mert nem akarjuk a gyerekeken kitölteni a saját frusztrációnkat. Közben érezzük, hogy minden jogunk megvan rá, hogy dühösek legyünk. Figyelnünk kellene a saját negatív érzéseinkre és megfejteni, mit akarnak üzenni nekünk. Mindenáron kedvesek akarunk lenni, és belül majd felrobbannunk a felgyülemlett feszültségtől.

Tudd, hogy nem kell lenyelned a frusztrációdat. Teljesen rendben van, ha előbújik belőled a Hulk-éned, amikor például úgy sétálsz ki az üzletből, hogy húzod magad után a lila fejjel üvöltő csemetédet, aki azon sértődött vérig, hogy nem vetted meg neki a nyolcmilliomodik plüssállatot. Attól még jó anya vagy, hogy ilyenkor ítélkező pillantások kereszttüzébe kerülsz. Jó anya vagy, ha máshogy neveled a gyerekeidet, mint mások, és nem kérsz a többi anya tanácsaiból. Amíg megteszel minden tőled telhetőt a gyerekeidért, addig jó anya vagy, nem kell hozzá több. Ez az egyetlen és legtöbb, amit tehetsz értük. Elég jó anya vagy. Holnap pedig új nap ébred, és újra jó anya leszel.

Olvass többet az anyaságról:

• A 100 legjobb dolog az anyaságban
• Sosem hittem volna, hogy az anyaság ezzel jár
• Az anyaság legmeghatóbb pillanatai