Baba

Anya, rakd le azt a telefont, kérlek!

Az egyik legnehezebb kihívás anyaként, amivel nap mint nap szembesülök, hogy telefonfüggő vagyok. Ha körülnézek, azt látom, nem vagyok ezzel egyedül: szülők a boltban, játszótéren, buszon, bárhol a telefonjukba temetkezve mászkálnak.

Bűnös voltam sokáig ebben nyakig én is, és nagy erőfeszítésembe kerül, hogy ne essek vissza a függőségembe. Az azonnali reagálás kényszerével nem egyszerű megküzdeni. Csipog, bugyog, trillázik, ha jön egy üzenet, e-mail, Facebook-bejelölés, Twitter-reakció… és még ki tudja mi minden, amire hirtelen válaszolni akarunk, hogy le ne maradjunk valamiről. Ha pedig nem jelez, akkor pár percenként csekkolnunk kell a telefont, hogy mi történik a világhálón és a közösségi oldalakon, mert még a végén összedől nélkülünk az internet. Úgy tűnik a telefonfüggőséggel rengetegen küzdünk, nyomkodjuk, amikor a gyerek tévét néz, nyomkodjuk, ha a játszótéren szaladgál, nyomkodjuk, mintha muszáj lenne.

Anya, rakd le azt a telefont, kérlek!

És közben tényleg lemaradunk, csak épp nem a közösségi hálókról, hanem a saját gyerekeinkről. Egy kérdést kell feltenni magunknak: Hogy hat a mi viselkedésünk a gyerekeinkre? Szeretnénk, hogy ha felnőttként a Facebook-státuszukat frissítenék, amikor beszélünk hozzájuk? Olyan jövőt képzelünk el nekik, amiben a családjukkal körbeülik az asztalt vacsoránál és beszélgetés helyett nyomkodják a telefonjukat? Márpedig ilyenné válnak, ha ezt látják tőlünk, mondhatunk bármit, úgyis azt másolják le, ahogy mi viselkedünk. Azt hiszem, el kell kezdenünk fókuszálni arra, ami tényleg fontos. Nem, a telefonunk egyáltalán nem fontos. A gyerekeink viszont nagyon is fontosak. Ahelyett, hogy a telefonon játszanánk, játsszunk velük. Kapcsolódjunk hozzájuk a net és a félismerősök tömkelege helyett.

Mint függő, tudom, hogy nem könnyű, sokszor én is öntudatlanul nyúlok rögtön a telefonom után. Az sokat segített, hogy levettem minden közösségi oldal csipogását, értesítését róla, azóta jobban megy, hogy amikor a gyerekeimmel vagyok, akkor teljesen velük legyek. Azt szeretném, ha a gyerekeimmel szoros és jó kapcsolatom lenne, és ha ebbe belerondít a telefonom, akkor nem kérdés, kiket kell helyette választanom. Az a telefon nem mindig a barátunk, a legtöbbször várhatnak az e-mailek, üzenetek és értesítések a válaszra. De a gyerekeink most gyerekek, ne maradjunk le róluk.

Olvass még többet a szülői mintáról:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top