2016. Január 21.

A kalcium ezért létszükséglet a babáknak

A kisgyermekek életük első három évében különösen intenzíven fejlődnek, ezért a szervezetük számára szükséges ásványi anyagok pótlásának ebben az időszakban óriási jelentősége van. Gondolj csak bele: hároméves korig átlagosan 5-7 centimétert nőnek évente a kicsik, miközben testsúlyuk 2-2 kilóval gyarapodik. Ha ebben az időszakban nem jutnak hozzá a szükséges tápanyagokhoz, az visszafordíthatatlan károkat okozna – például kalcium hiányában az egész csontrendszerük gyenge és törékeny maradna.

nlc

Azzal a legtöbben tisztában vannak, hogy a kalcium a csontok egyik fő építőeleme, az viszont már kevéssé közismert, hogy a véralvadásban és az izmok összehúzódásában is fontos szerepe van, sőt a különféle enzimek és az idegrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen ez az ásványi anyag. Kalcium nélkül például nem csupán csontnövekedési zavar lép fel a gyerekeknél, hanem az egész életükre kiható idegrendszeri problémák és az abból származó mentális zavarok is, arról nem is beszélve, hogy a szívük sem lenne képes ellátni a feladatát, hiszen az óriási igénybevételnek kitett szívizom rendszeres és megfelelő összehúzódásában a kalciumnak alapvető szerep jut. A szervezet egyik legfontosabb építőanyagáról van tehát szó.

Az anyának kell megenni a baba kalciumadagját is

A kalciumot egész életünk alatt folyamatosan pótolnunk kell, a magzati fejlődés és a kisgyermekkor időszakában pedig kiemelten fontos, hogy a kalciumháztartás egyensúlyára odafigyeljünk mind a gyermeknél, mind az anyánál. A terhesség alatt és a születés után ugyanis az anya és a kisbaba szervezete is fokozott mennyiségben igényli a kalciumot, és mindent megtesz ezért, hogy a lehető legtöbbet kapja belőle. Az anya szervezetében például a kalcium felszívódásának hatásfoka a várandósság során az addigi 20-40 százalék helyett 60-ra emelkedik, majd a szülés után, a hormonháztartás visszarendeződésével ismét visszaesik. Ekkor az anyai szervezet többé már nem a saját maga ellátására koncentrál elsősorban, hanem arra, hogy az anyatejbe megfelelő mennyiségű kalciumot “pumpáljon”, hiszen az újszülött csecsemőnek óriási szüksége van rá: a születéskor a szervezetében ugyanis mindössze 30 g található belőle. (Ez a mennyiség felnőtt korban egyébként nagyjából 1 kg lesz majd.) A szoptatás során az anya naponta átlagosan 230 mg kalciumot veszít, amit mindenképpen pótolnia kell; ez annyit jelent, hogy egy extra pohár tejet meg kell innia minden nap. Egy kismamának körülbelül napi 1300 mg kalciumbevitel az összes igénye, ami két pohár tejjel, két joghurttal vagy 4 szelet sajttal fedezhető is. Ha ehhez nem jut hozzá, akkor a szervezete a csontjaiból és fogaiból vonja el a számára szükséges mennyiséget, rosszabb esetben pedig ez a hiány nemcsak a mama, hanem a baba szervezetében is helyrehozhatatlan károkat okoz.

Ennyi kalcium kell a kicsiknek

A gyermekeknek az első hat hónapban naponta 500, majd egyéves korig 540 mg kalcium bevitelét javasolják a szakértők – ennek a mennyiségnek a fele-háromnegyede tud felszívódni a baba szervezetében, ami egyébként a kalcium esetében jó arány, hiszen normál körülmények között az ételek kalciumtartalmának mindössze 30-40 százaléka tud hasznosulni a szervezetben. Ez persze csak akkor igaz, ha a felszívódás feltételei ideálisak – például elegendő D-vitamin van jelen a szervezetben a folyamathoz. Éppen ezért szokták mondani, hogy a csontok attól erősödnek, ha elég tejet kap a baba, és sokat napoztatják – hiszen a kalciumot a tejből, a felszívódásához nélkülözhetetlen D-vitamint pedig elsősorban a napfény segítségével szerezheti be, hiszen az UV sugarak hatására kezd el ez utóbbi anyag termelődni.

Az első év után a kisgyermekek kalciumigénye napi 600-800 mg körül alakul, a 7 és 14 év közöttieknél ez az érték már 800-1000 mg, 15 és 25 év közöttieknek pedig 1200 mg kalciumra van szükségük. Nem árt tudni, hogy hiába adjuk ezt a mennyiséget a gyermeknek, az nem mindig éri el a célját, mert a kalcium felszívódását megnehezíti a túlzott zsír- és sóbevitel valamint az oxálsavtartalmú ételek is – például a sóska, a spenót és a rebarbara. Ezért ha ilyen – egyébként más szempontból rendkívül egészséges – zöldségféle szerepel az gyermek étlapján, akkor gondoskodjunk a szokásosnál nagyobb kalciumbevitelről is.

Miből szerezzük be a kalciumot

Sajnos a legtöbb gyermek étrendje nem fedezi ezeket a mennyiségeket, hazánkban például az 1-3 éves kicsik közel háromnegyede nem jut hozzá elegendő kalciumhoz, pedig igazán nem lenne nehéz a pótlása: a kalciumszükségelt háromnegyedét ugyanis tej alapú ételekből kielégíthetjük. Ezek az táplálékok a leggazdagabbak kalciumban, de rajtuk kívül még megtalálható kisebb mennyiségben gabonamagvakban és teljes kiőrlésű lisztekben is (20-30 mg/100g), némileg nagyobb mértékben a különféle zöldségekben és gyümölcsökben. A banán például 110 mg-ot tartalmaz 10 dekánként, míg a narancs vagy az eper ennek körülbelül a felét. 10 deka sajtban viszont már 1000 mg van belőle, a gyümölcsjoghurtokban is nagyjából ennyit tartalmaznak. Ne felejtsük el azonban, hogy ezek a mennyiségek elegendő D-vitaminnal párosulva szívódnak csak fel, ezért minél többet napoztassuk a gyermeket, illetve télen gondoskodjunk más forrásokból is a D-vitamin pótlásáról!