“A kisfiunk tudja, ki az apukája” – Két nő, egy gyerek és a nyitott szerelem

“Megismerkedésünk óta nyilvánvaló volt, hogy szeretnénk gyereket – mondja Dina –, amikor úgy éreztük, hogy a jól működő kapcsolatunkhoz már csak ő hiányzik, mindent megtettünk, hogy lehetséges legyen az érkezése.” Sok eshetőséget megvizsgáltak azzal kapcsolatban, hogyan történjen mindez, végül – bár felvetődött az anonim apa és egy meleg pár ötlete is – amellett döntöttek, hogy egy olyan férfit kérnek meg az apaságra, akit legalább valamennyire ismernek.

Szerették volna, ha az apa része tud lenni születendő gyermekük életének, de nem akar minden döntésbe beleszólni.

Istvánnal a neten találkoztak, ő maga is vágyott gyerekre, és ma bizalmas kapcsolatban áll a kis Dáviddal: labdáznak, játszanak együtt, és nagyjából havonta találkoznak. Dávid tudja, hogy ki az apukája, és szereti Istvánt.

Dina és Lilla hangsúlyozza: utálják azt a szót, hogy “leszbikus”, mert a szexualitásra utal, holott az együttlétük egyáltalán nem csak erről szól, ennél sokkal több dimenziója van. “Nagyon boldogok vagyunk együtt, imádjuk a fiunkat, jó lenne, ha elfogadnának minket társadalmilag és jogilag is” – mondják mindketten.

Mivel ők társadalmi értelemben nem egy átlagos pár, bármit is jelentsen ez, sokáig törekedtek arra, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, és bebizonyítsák, képesek arra, amit egy hétköznapi férfi és nő együttlététől általában elvár a környezete: a monogám, hűséges kitartást egymás mellett például, és a felelősségteljes gyermeknevelést. Bár ez sikerült, hat év együttélés után kezdtek felszínre kerülni korábban elnyomott vágyak, igények. Igény új emberek megismerésére, izgalomra, tapasztalatokra, új kapcsolatok nyújtotta lelkesedésre és örömre.

Rengeteg beszélgetés és önvizsgálat során együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a monogámia nem feltétlenül az egyetlen lehetséges út,

ráadásul van olyan lehetőség is, hogy nem kell feladniuk eddigi életüket, hiszen az egymás iránti szerelem nem múlt el. “Lemondtunk arról, hogy megfeleljünk a külső elvárásoknak, ráadásul sokak számára bármit teszünk, úgysem leszünk elég jók, elkezdtük a kapcsolatunkat másképp élni, és nyitottunk a poliamoria felé” – mondja Dina.

Tény, hogy a monogámia alternatívái már a kapcsolatuk elején felvetődtek, amikor Dina elmondta Lillának, hogy nem hisz a monogámiában, de Lilla ezt nehezebben ismerte be magának. Ahogy ő fogalmaz: “Túl sok mindent felhozott, amivel nem akartam foglalkozni.” A kérdés az együtt töltött hat év alatt többször felmerült, de mivel egy ideig csak elvi szinten maradt, nem foglalkoztak vele túl sokat.

Tavaly nyáron viszont találkoztak egy poliamor lánnyal, sok időt töltöttek együtt, és a lány mesélt arról, mit jelent nyitott szerelműnek lenni. Dina szerint “a legjobb, ami történhetett, az volt, hogy mindketten beleszeretettünk. Ekkor megértettük, hogy a kettőnk kapcsolata ettől semmit nem változott, sőt csak még jobban megerősödött. Elkezdtünk új dolgokról beszélgetni, együtt örültünk, ha a lány jött, és együtt szomorkodtunk, amikor kiderült, hogy mégsem akar minket. Persze lassanként vallottuk be mindezt magunknak és egymásnak. Rengeteget beszélgettünk, rendkívül őszintén, ami néha nehéz volt, de a kapcsolatunk szempontjából felszabadító”. Lilla hozzáteszi, hogy az is sokat segít, hogy nem életük párját keresik, de Dina közbevág:

“Miért? Én igen! Jó lenne egy harmadik harmad.”

Később megismerkedtek egy lánnyal, aki egy férfivel élt kapcsolatban, aztán összejöttek vele, természetesen a fiú beleegyezésével. “Rájössz, hogy nem az a csúcs, hogy ketten megtaláljátok egymást. Három ember energiája együtt, na az elképesztő, és nem csak a szexben. Ha hárman szeretik egymást, az intenzitásban üti a kettőt” – mondja Dina. Lilla pedig egyetért: “Mintha buborék vett volna körül minket az utcán. Sérthetetlenek voltunk.”

Elmondásuk szerint hárman randizni nagyon hasonló, mint ketten, csak többen vannak zavarban: ugyanúgy színházba lehet menni moziba, étterembe, bárhova. Csak fontos a folyamatos kommunikáció, hogy mindenki tudja, ki mire van készen az adott periódusban, és ezt mindenki képes legyen elfogadni tőle. Például hogy ki mikor csókolja meg a másikat.

“A hármas kapcsolat néha azért nehezebb, mert nincs előttünk minta, sehol nem láttuk, hogyan is kellene csinálni, szervezni, hogyan lehet reagálni dolgokra. Ezzel kapcsolatban jó lenne több információ, akár néhány film vagy sorozat! Mert ha három ember van jelen, mindenki kicsit másképp viselkedik, másfajta figyelem jut a jelenlévőknek, és ezeket az új helyzeteket pedig meg kell tanulni kezelni” – fejti ki Dina. Lilla szerint pedig

“az ilyen helyzetekben az önismeret legmélyebb bugyraiba indul az ember”.

A lányok azt szeretik a poli-létben, hogy mindent együtt csinálnak, vagy ha mégsem, mindent előre egyeztetnek, hiszen a másik fél érzései nem figyelmen kívül hagyhatóak, ez alapszabály. Rengeteget beszélgetnek a féltékenységről, félelmekről, vágyakról, és fontos, hogy ha a másiknak valami nem jó, rosszulesik, akkor úgy oldják meg, hogy mindenkinek jó és elfogadható legyen.

“Sajnos bántottuk már meg egymást, mert nem figyeltünk eléggé oda, de tanultunk belőle, és bízunk benne, hogy ez egyre könnyebb lesz. Egy kapcsolat megnyitása nem tartozik a legegyszerűbb dolgok közé. Rengeteg őszinte beszélgetés, ez a titka, még akkor is, ha ez néha nehéz és fájdalmas.”

A kisfiukkal akkor tervezik megbeszélni a dolgot, ha sikerül komoly partnert találniuk.

Mivel színes társasági életet élnek, egyelőre nem tűnik fel neki semmi különösebb. Hosszú távon hajlandóak lennének akár össze is költözni valakivel, sőt egy lányt gyerekkel is szívesen fogadnának. “A cél, hogy érzelmileg biztos kapcsolatunk legyen másokkal is.”

Dina és Lilla most, hogy közösen kezdtek el ismerkedni, stabilabbnak érzik a kapcsolatukat, mint korábban. Örülnek annak, hogy a másikat nyugodtan engedik el randira, hogy már nem féltik a közös életüket, magukat, és már nem akarják visszatartani magukat és a másikat a biztonság érzése miatt. Ráadásul így egymást is érdekesebbnek találják, gyakran egy kívülálló fél szemével nézik, és újabb vonzó tulajdonságokat találnak a másikban. Mernek flörtölni, és tudják, hogy van egy bázisuk. Boldogok az új életben, örülnek, hogy elengedtek néhány kötöttséget, ami eddig visszatartotta őket.

Olvasd el poliamor-sorozatunk további cikkeit:

• Hány embert lehet egyszerre szeretni?
• “Azt hittem, torzszülött vagyok, mert nem tudok egy pasihoz sem hűséges lenni”
• Mondtam neki: nyugodtan feküdj le a feleségemmel!
• “Általában három kapcsolatom van egyszerre“
• “Meleg vagyok és két férfival járok – együtt szeretem őket”

Van saját történeted? Írd meg nekünk az anyamborogass.blog@gmail.com címre, és mi közzétesszük az anyamborogass.cafeblog.hu oldalon.