Ezért kell a vas a babáknak

A vas szerepe a szervezet oxigénellátásában felbecsülhetetlen jelentőségű, nélküle ugyanis az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez. A vas hiánya ezért még a felnőtt emberek szervezetét is megviseli, egy fejlődésben lévő babánál pedig óriási és maradandó károkat okozhat. Nagyon fontos tehát, hogy megfelelő táplálással gondoskodjunk a cseperedő apróságok vasszükségletéről.

A felnőttek testében átlagosan 4-5 gramm vas található, ami elsősorban a vérben előforduló órásmolekula, a hemoglobin szerkezetéhez kapcsolódik. Ez a molekula felelős az oxigén és szén-dioxid szállításáért, és vas nélkül ezt a feladatot nem tudná ellátni. Ha nincs elegendő vas a szervezetben, akkor nem jut elég oxigén sem a szervekhez, és könnyű belátni, hogy ez milyen romboló hatású lehet például egy növekedő kisgyermeknél.

A vashiány tünetei

A vas elegendő mennyiségben található meg az anyatejben és hat hónapos korig ez fedezi is a baba szükségleteit, de a koraszülött és ikergyermekek esetében a babák vastartalékainak pótlására jobban oda kell figyelni. Az ő esetükben nem ritkán már 2-3 hónapos korban kimerülnek ezek a tartalékok és fellépnek a vashiány tünetei.

A vashiányos kisgyermek fáradékony, fejfájós, étvágytalan. Időnként az is előfordul, hogy nagyon furcsa dolgokra támad gusztusa: papírt vagy ceruzavéget próbál elrágni, de nemcsak rágcsálja, hanem valóban meg is akarja enni ezeket. Ha ez utóbbit tapasztaljunk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy vashiány áll a háttérben, amit gyorsan orvosolni kell.

Hogyan pótolható a vas?

Szoptatós anyák esetében általában az anyának szoktak vastablettát adni, illetve a tápszeres babáknál az orvos a tápszerrel kapcsolatban szokott előírásokat adni. A hozzátáplálás után már természetes forrásokból, különféle élelmiszerekből is hozzájuthat a gyermek a vashoz – természetesen a hozzátáplálás szabályai szerint kell a különböző életkorban megválogatni, hogy melyek legyenek ezek az élelmiszerek. 6 hónaposan például a sóska már nagyon jó vasforrás, 7 hónaposan pedig a csirke vagy a nyúlhús is felkerülhet a baba étlapjára, vörös húsokkal pedig 10 hónapos kortól próbálkozhatunk. 1 éves kor felett pedig a vasban gazdag halételekkel is gazdagodhat a gyermek menüje.

Kisgyermekek, gyermekek átlagos napi vasszükséglete

7-12 hónapos korban: 11 mg;
1 és 3 éves kor között 7 mg;
4 és 8 éves kor között: 10 mg;
9 és 13 éves kor között: 8 mg.

Vastartalom különféle ételekben

Állati eredetű élelmiszerek vastartalma

Vörös húsok – marha-, borjú-, sertéshús 3-4 mg vas / 100 gramm; bárányhús: 2 mg / 100 gramm;
Szárnyasok – pulykahús: 2-3 mg / 100 gramm;
Libamáj: 6-7 mg / 100 gramm;
Sertés-, marha- és borjúmáj: 5-10 mg / 100 gramm;
Májkrém, kenőmájas: 4-5 mg / 100 gramm;
Halak – tonhal: 2 mg / 100 gramm; szardínia: 3 mg / 100 gramm;
Tojás: 1-1,5 mg / 1 tojás sárgája.

Növényi eredetű élelmiszerek vastartalma

Főzelékfélék – spenót/sóska: 2-5 mg / 100 gramm; zöldborsó/zöldbab: 2-3 mg / 100 gramm; lencse, csicseriborsó, tarkabab: 4-8 mg / 100 gramm;
Idénygyümölcsök – ribizli: 4-6 mg / 100 gramm; szilva: 5-6 mg / 1 dl szilvalé vagy 6-8 szem szilva; körte: 2 mg / 100 gramm; eper: 3 mg / 100 gramm; sárgabarack: 2 mg / 100 gramm;
Zöldségek – gomba: 10 mg / 100 gramm; retek: 1-2 mg / 100 gramm;
Csonthéjasak, olajos magvak – 15-20 mg / 50 gramm; dió: 2 mg / 50 gramm; mandula: 3-4 mg / 50 gramm;
Gyümölcs- és zöldséglevek – paradicsomlé: 1,5 mg / 1 dl; almalé: 1,5 mg / 1 dl.