A Jézuska a kórházba is eltalál

Mészárosné Molnár Tímea kislánya születése óta több alkalommal is megtapasztalta, milyen az, ha kórházban kell tölteni a karácsonyt. Dóri ugyanis cisztás fibrózisban szenved, és a betegség nincs tekintettel az ünnepekre.

“Több karácsonyt is töltöttünk már a kórházban. Ezek körül talán az első volt a legrosszabb, mert akkor két hónapos volt, és az intenzív osztályon kezelték már hét hete. Kétség nem férhet hozzá, hogy indokoltan tartották benn, de karácsony napján ezen az egyébként szigorú helyen is volt némi lazulás. Általában csak reggel és délután engedélyezik a látogatást a gyerekek állapota miatt, de karácsonykor egész nap vele lehettünk. Az osztály már december elején felvette a lehetőségekhez mérten ünnepi hangulatot, ünnepi díszeket tettek fel, és egy kis karácsonyfa is volt. Nem kapcsolták fel a vakító neonfényeket, félhomály volt és csak a karácsonyfa égői világítottak.”

Mindenki ünnepe

A karácsony az ügyeletes orvosoknak is különleges nap, pedig az ügyelet nekik is azt jelenti, hogy a családjuk nélkül töltik a szentestét. 

“A  szenteste a kórházban is különleges. Igyekszünk este összegyűlni, közösen vacsorázni, beszélgetni, picit együtt lenni. Általában előre megbeszéljük, hogy ki mit hoz. A karácsony előtti hetekben felszaporodnak a jótékonykodók, civil szervezetek, közszereplők, celebek. Minden nap jön valaki és ajándékot osztogat az osztályon fekvőknek, az ambulanciákon várakozóknak. És van olyan, aki az adományozás szerényebb, anonim módját választja,  összekészített csomagokkal és a »cipősdobozokkal« együtt szoktuk osztogatni a gyerekeknek” – meséli a fiatal gyereksebész, aki már több karácsonyi ügyeletet is elvállalt. A legtöbb kórházban ilyenkor általában lazábban kezelik a házirendet, ha a beteg általános állapota megengedi, bejöhetnek a nagyszülők, testvérek látogatóba. “Ha lehet, hazaengedjük pár órára a gyerekeket, vagy egész nap, ha a szülők be tudják hozni a gyógyszeres terápiára. Természetesen ilyenkor az osztályt is igyekszünk karácsonyi hangulatba öltözetni, mindig van kis karácsonyfa, girland, Mikulás” – folytatja a doktornő.

Aki marad…

“Az első karácsonyon nem állítottam otthon fát, de még anyukám sem. Olyan volt, mint bármilyen másik nap. Azt hiszem, ezt csak így lehetett elviselni. Azt viszont megfogadtam, hogy ha egyszer hazamegyünk a klinikáról, akkor bepótoljuk az elmaradt ünnepeket. Ez csak hónapokkal később valósult meg – júniusban. De akkor aztán minden volt egyben: karácsony, húsvét, elmaradt szülinapok. Minden, amit korábban se erőnk, se módunk nem volt megünnepelni” – emlékszik vissza Dóri édesanyja.

Húsvéti tojásokkal díszítették fel a fát, nyuszifület és karácsonyi rugdalózót adtak Dórira – de a legjobb mégis az volt, hogy végre otthon lehetett, együtt az egész család. Kellenek az ünnepek, hogy az embernek erőt adjanak a jövőre nézve – hiszen Dóri eddig több karácsonyt töltött kórházban, mint otthon.

“Most, hogy Dóri nagyobb, többet ért meg abból, mi történik körülötte, így a kórház által kínált karácsonyi programokat is ki tudja élvezni. Itt a szegedi klinikán a Mosolygó Alapítvány önkéntesei jönnek kézműveskedni a gyerekekhez advent idején, és a klinikai pedagógus is igyekszik ünnepi hangulatot teremteni, és Dóri is kapott a támogatók ajándékaiból. Látom, hogy az orvosok ilyenkor mindenkit igyekeznek hazaküldeni, akár csak pár órára is. Nekünk is megengedték egyszer, hogy este hat és éjfél között hazavihessük őt, és az nagyon jólesett. Ezek az apró gesztusok sokat tudnak segíteni.”

Nagyüzem karácsony másnapján

“Ilyenkor, mivel nincs tömegközlekedés, kisebb a forgalom, alapvetően tényleg csak akkor jönnek, ha úgy érzik, nagy a baj. Mivel akut sebészeti-baleseti sebészeti ügyeletről van szó, azt, hogy egy óra múlva mit fogunk csinálni, sosem tudjuk,  ilyen szempontból a szenteste sem kivétel, volt, hogy este combcsonttörést operáltunk” – vázolja a helyzetet a gyereksebész.

Szentestén szerencsére a kórházak nagy részét elkerüli a “csak beugrottunk”, vagy a “csak más véleményét is szerettük volna hallani” típusú esetek. A karácsonyt mindenki igyekszik otthon tölteni, és ez az ünnep másnapján meg is látszódik. “Az is biztos, hogy karácsony másnapjain mindig megnövekszik a szövődményes vakbélgyulladások száma, a szülők próbálják a szentestét kihúzni, és emiatt az utolsó pillanatban hozzák be a hasfájós gyermeket.”