Teljes-e a káosz a Szent Imrében? Miről szól pontosan a szülésznő elbocsátása, és a szülészorvosnő vissza nem vétele?
Nem az én kompetenciám, hogy erről nyilatkozzam. Nehéz helyzet, ha egy intézményben szakmai kérdésekben ütköznek a vélemények, és erős szemléletbeli különbségek vannak.
De mi az igazság? Az egyik álláspont szerint az ország egyik legjobb mutatójú intézményének, a Szent Imrének a szétverése folyik, a másik szerint minden marad a régiben.
Változás mindig van. A Szent Imre kiváló mutatói úgy alakultak ki, hogy az előző osztályvezető (prof. Rákóczi István) támogatta a természetes szülészeti szemléletből fakadó támogató szüléskísérést, és nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy indokolt esetekben kerüljön csak sor császármetszésre. Az új vezetés ezt az utat, noha némi módosítással ugyan, de folytatta.
Miért van ekkora fétise a természetes szülésnek? Ez mennyire a nő kényelméről szól?
Teljesen, már ha kényelemnek nevezzük azt, hogy a nő a külvilág zavaró tényezőitől mentesen, a saját ritmusában, a saját és babája igényeinek megfelelő időben, pózban, esetleg helyszínen, vagy társaságban vajúdik és szül. Ha segítő szakemberek veszik körül, akik elsősorban nem beavatkozni, hanem támogatni készek őt, akkor a szülés a maga természetes útján zajlik le. Ehhez a szakembereknek is el kell fogadniuk azt, hogy a nő alapvetően tud szülni, rendelkezik azzal az ősi tudással, ami lehetővé tette az emberiség fennmaradását már akkor is, amikor még nem volt orvostudomány.
Bálint Balázs, a Szent Imre kórház szülészorvosa
Mi a baj a császármetszéssel?
A császármetszés a világ leggyönyörűbb, legnemesebb céllal végzett műtétje. Itt nem “csak” egy, hanem mindjárt két ember életét tudjuk megmenteni, ha szükség van rá. Ugyanakkor egy műtét, aminek kockázata van. Ezt a kockázatot vállalni kell, ha szükséges, de nem biztos, hogy érdemes, ha más módja is lehet a szülésnek. A szülés és a születés élménye életre szóló nyomot hagy az emlékeink között, ezáltal befolyásolva kialakuló személyiségünket is. A megfelelő anya-baba kapcsolat, kötődés kialakulása szükséges ahhoz, hogy későbbi életünk során megfelelő válaszokat adjunk az élet adta kihívásokra. Ha elfogadjuk, hogy a várandósság nem betegség, a szülés pedig nem műtét, hanem mindkettő az egészség része, az emberi faj fennmaradásának csúcspontja, akkor el tudjuk fogadni azt is, hogy nekünk, orvosoknak nem a folyamat irányítása, hanem az ehhez szükséges biztonsági háttér megteremtése a feladatunk.
Miért számít, hogy egy gyermek hogyan jön a világra?
A születés emléke megmarad bennünk. A születés mint stresszhelyzet megoldása példaként él bennünk a tudatunk mélyén. Komoly kutatások szólnak arról, hogy a császármetszéssel világra jött gyerekek és felnőttek milyen esetekben reagálnak másként egy helyzetre, mint azok, akik hüvelyi úton születtek. Ragyogó példa erre az a kísérlet, ahol óvodás gyerekeknek kellett egy textil alagúton átbújniuk. A császárral születettek jelentős része elakadt, nem tudott eljutni a túlsó végéig.
Hogyan hat a szülés minősége a további gyerekvállalásra?
A nemzetközi szakirodalomból ismert kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy akiknek pozitív a szülésélményük, azok később csaknem kétszer annyi gyermeket vállalnak, mint azok, akik rossz emléket őriznek szülésükről. Fontos a gyed extra meg a családi adókedvezmény, de legalább ilyen fontos az, hogy az anyák olyan érzéssel tekintsenek vissza a szülésükre, hogy az, még ha nehéz is volt, de egy csoda volt, katarzis, hatalmas öröm forrása.
A hagyományos szülészek és a természetes szülés hívei közti harc mennyire anyagi kérdés? Ha kevesebb beavatkozásra van szükség, kevesebb orvosra és hálapénzre is?
Hogy egyenes arányosság van-e a szülészeti beavatkozások mennyisége és a “bérpótlék” mértéke között, ezt nem tudom, mindenesetre nem hiszem. Az viszont biztos, hogy a kevesebb beavatkozás megtakarítást jelent az OEP számára, így ezt akár a bérek, a körülmények javítására is lehet fordítani.
Miért van szükség egy referenciaintézményre? Pontosan mi lenne ez?
Ez egy természetes szülészeti centrum, mely ebben a témában referenciaintézményként működhetne, lehetőséget adva arra, hogy a jelenleg inkább csak megtűrt szemlélet legalább egy helyen elfogadottá válhasson. Azoknak a nőknek adna lehetőséget, akik az ebben a szemléletben tevékenykedő orvosok és bábák jelenlétében kívánják világra hozni gyermeküket.
De miért megtűrt ez a szemlélet, miért nem válik uralkodóvá? Mi a helyzet más országokban?
A kórházakban meghatározott protokollok alapján zajlik a szülések vezetése. Ebben pontos időintervallumok vannak, ezek kötik az orvosok kezét. Az egyénre szabott ellátás azonban nem mindig köthető általános szabályokhoz.
Nyugat-Európa egyes országaiban érdekes folyamat játszódott le az elmúlt évtizedekben. Korábban a kórházak a szigorúbb orvosi, azaz medikalizált szemléletet követték. Megjelentek a természetes szülés lehetőségét kínáló születésházak, és kiderült, hogy egyre több asszonynak van igénye erre. A kórházak lépéskényszerbe kerültek: ezekben is megjelentek a szülőszobák és azok az orvosok és bábák, akik a születésházakban (és az otthonszülésben) jellemző szemlélettel kísérték a szüléseket. A folyamat erre megfordult, az anyák visszatértek a kórházakba, hiszen a legtöbben a természetes szülés élményét a kórház adta biztonsági háttérrel együtt keresték.
Nem lesz-e ezzel nehezebb dolga a többi kórháznak, ha a referenciakórház leválogatja az alacsony kockázatú várandósokat, nekik pedig maradnak a nehezebb esetek?
Jelenleg valóban azt a célt tűztük magunk elé, hogy csak az alacsony rizikójú eseteket lássa el a természetes szülészeti centrum. Egyes kórházakban van koraszülött-intenzív osztály, másutt nincs, így utóbbi intézmények bizonyos esetekben ma is átszállíttatják a várandós anyákat egy másik helyre. Először olyan anyák ellátását tennénk csak lehetővé, ahol a szövődmény kialakulásának esélye csekély, így a bábák lesznek az ellátás legfontosabb pillérei. Az anyák sosem a gyermekük kárára keresik a saját maguk számára megfelelő helyzetet. Megfelelő, emberi hangon, érthetően történő felvilágosítás mellett elfogadják a burokrepesztést, gátmetszést, vákuumos szülést vagy császármetszést is.
A hírek szerint a kormányzat támogatná, hogy külön törvény szóljon a természetes szülésről. Ez mire lenne elég?
Biztató tárgyalások kezdődtek a kormány képviselőivel ebben a kérdésben. Egy jogszabály pontosíthatná, hogy mely esetekben választható a természetes szülés. Ez lehetőséget biztosítana a szemlélet képviselőinek és az azt választóknak, hogy megtalálják a helyüket az ellátórendszerben. Ugyanakkor nem lenne elégséges a szemlélet elsajátításához, a szakemberképzéshez vagy a háborítatlan munkavégzéshez sem. Mindezeket a természetes szülészeti centrum adja meg, mely kezdetben kisebb hatáskörrel bizonyítaná a szemlélet biztonságos, Magyarországon is működtethető voltát.
Koltai Róbert betekintést engedett otthonába, és rögtön el is állt tőle a szavunk
Csillagjegyek, akik megérzik a bajt
Ezt hozza a csillagjegyeknek az áprilisi telihold
Exkluzív: Így él Kanadában Polyák Lilla és Gömöri András Máté
Kiderült: nem kiesett, hanem kiugrott az ötödikről a 3 éves kisfiú Csepelen – ilyen állapotban van most
Eltelt 25 év: így nézett ki Zimány Linda, rövid barna hajú tiniként
Csillagjegyek, akiknél nincs második esély
